Kissé vegyesfelvágott jellege van a mostani lapszámnak, nincs egységes tematikus koncepció, a szerzők és írások sem rímelnek egymásra. A kiemelt szerzők kiválasztása is béna: Brian W. Aldiss egy közepes novellával képviselteti magát, Harlan Ellison semmivel, csak írnak róla, Vlagyimir Gakov pedig egy egyébként jó tanulmánnyal, ami szerintem azért eléggé rétegműfaj itt. Közben kimaradt Julija Ivanova,…
Címke: Szentmihályi Szabó Péter
Galaktika 33
Újabb tematikus szám, ezúttal a Vénuszról – szerepéről a kultúra és tudomány kialakulásában, na és persze hatásáról a sci-fi szerzőkre világszerte. Kicsit eklektikus válogatás, néha az az érzésem, hogy a szerkesztőség rákeresett a nemlétező Google-ban a “Vénusz” szóra, és az első N találatból összerakták a lapot. A címlapon és a szám belsejében Varga Pál bélyegrajzai…
Galaktika 32
Bár néhány novella alapján úgy tűnt, mintha egy űropera-központú számot szerettek volna összehozni, végül egy észrevehető központi ív nélküli válogatás lett a harminckettedik Galaktika. A kiemelt szerzők: Edmond Hamilton, Ben Bova és Edgar Pangborn, a címlapon és a szám belsejében Gustave Doré metszetei találhatóak, az év 1978, az ár pedig 12 forint. A lapszám írásai:…
Galaktika 31
“A GALAKTIKA olvasói megszokták, hogy antológiánkban novellákat, elbeszéléseket, röviden szólva olvasmányt találnak, s most talán meglepődnek, mert tanulmányt tartanak a kezükben. Úgy hisszük, hogy ezt is szeretettel fogják fogadni, úgy hisszük, hogy megértik tájékoztató szándékunkat, s örömüket találják Gurevics szellemes, olvasmányos, népszerűen megírt, a fantázia birodalmát feltérképező munkájában.” A fenti magyarázatot nem a lapszám bevezetőjében…
Galaktika 27
Magyar különszám a következő, nem annyira a klasszikus, inkább a hetvenes években kortársnak számító szerzőkkel (és a Kuczka által nagyon szeretett, de itt meglehetősen fölöslegesnek tűnő Asimovval). A kiemeltek: Fekete Gyula, Laczkó Géza, Majtényi Erik. Sok a rövid, néhány oldalas novella, a regény egyébként is ritka a magyar sci-fiben. Vannak remek darabok (ötöst is adtam!)…
Galaktika 22
Ez egy monstre szám, a Galaktika által kiadott egyik első “concept album”, kb. a Dark Side of the Moonnak felel meg. Bár a kiemelt témák között az UFO mellett Stonehenge és Mu is szerepel, ez valójában átvágás: az utóbbi kettő csak a Peter Kolosimoról írott ismertetőben, illetve az ő egyik rövid írásában kerül elő, minden…
Galaktika 21
A Német Demokratikus Köztársaság sci-fi irodalmának bemutatásával indul a szám, de szerencsére hamar kifogy a nyersanyagból, így jöhet Asimov, aztán néhány brit, orosz meg francia író. A kiemelt szerzők: Günther Krupkat, Carlos Rasch és a legendás Boris Vian – na, ő hogy kerül ide? A címlapon illusztráció (pontosabban címlaprészlet) a francia Galaxie magazinból. Még mindig…
Galaktika 19
A korábbi nemzeti (pl. lengyel) kalandozások után itt van egy (csaknem) teljesen az Egyesült Államok klasszikus sci-fi novellistáinak szentelt szám. A kiemelt szerzők: John Christopher, Alan E. Nourse és Edwin Morgan (aki skót költőként inkább kakukktojás) – azért egyikük sem túl nagy név. Szerencsére belül ott van Blish, Simak, Pohl és Kornbluth, no meg Asimov,…
Galaktika 18
Ez az 1976-os szám szinte teljes egészében a lengyel Czesław Chruszczewskivel foglalkozik. Bár a címlap Julij Kagarlickijt és H. Beam Pipert is nevesíti, ők csak egy-egy írással szerepelnek. Sajnos Chruszczewski novellái elég vegyes minőségűek, a XVIII. századi francia sci-fi illusztrációval a címlapján megjelent 18-as talán az eddigi leggyengébb lapszám a Galaktika történetében. Ami még mindig…
Galaktika 16
Még mindig 1975-ben járunk, a lapszám (kimondatlanul ugyan, de észrevehetően) a sci-fi irodalmi értékeit járja körül. Ez egy kicsit már a kiemelt szerzők nevéből is látszik, Harlan Ellison, Roger Zelazny és főként Kurt Vonnegut általában kissé magasabbra értékeltek az átlagnál. A címlapon Philippe Druillet rajza a Lone Sloane képregénysorozatból – róla sokat olvashatunk a magazin…
A tegnap holnapja 