Galaktika 16

Még mindig 1975-ben járunk, a lapszám (kimondatlanul ugyan, de észrevehetően) a sci-fi irodalmi értékeit járja körül. Ez egy kicsit már a kiemelt szerzők nevéből is látszik, Harlan Ellison, Roger Zelazny és főként Kurt Vonnegut általában kissé magasabbra értékeltek az átlagnál.

A címlapon Philippe Druillet rajza a Lone Sloane képregénysorozatból – róla sokat olvashatunk a magazin végén. A szerkesztő még mindig Kuczka Péter, az ár továbbra is 12 forint.

A lapszám írásai:

Harlan Ellison: Dollárszemű kicsi Maggie

Pretty Maggie Moneyeyes, 1967. Novella, Baranyi Gyula fordítása. A vegasi kaszinó félkarú rablóján egy reménytelenül elszegényedett férfi játszik, és egymás után üti meg a főnyereményeket – talán maga a gép segít neki valahogy? Mintha Julio Cortázar Nagyítás c. novelláskötetének egyik írása lenne, csak annál gyengébb. Értékelés: 3/5.

Brian W. Aldiss: Az élők és a haldoklók orgiája

Orgy of the Living and the Dying, 1970. Novella, Vámosi Pál fordítása. Az éhínségtől szenvedő Indiában egy angol előretolt bázis tisztje mindent elkövet, hogy megvédje az élelmiszertartalékokat a helyi banditáktól, és közben megkérdőjeleződik benne saját szerepének értelme. Jó írás, komplex szereplőkkel, képes odatranszportálni az olvasót a Gangesz síkságára. Ahogy az előző novellában, ebben is vannak kísérleti irodalmi megoldások (a szöveg közepébe látszólag random beszúrt mondattöredékek), de nem igazán értem, mi szükség rájuk. Ja, és az infrahangtól eltekintve ez nem sci-fi. Értékelés: 4/5.

Herbert W. Franke: Joe, a kiborg

Ein Kyborg namens Joe, 1972. Novella, Apostol András fordítása. Kutatóállomás egy isten háta mögötti rendszerben, egyetlen emberrel, akit egy kiborg segít – ő valaha ember volt, a memóriáját törölték, de lehet, hogy nem elég alaposan… Bár az alapötlet nem új, és azóta a Robocop vagy éppen a Tökéletes katona is feldolgozta, a megvalósítás érdekes. Asimov robottörvényei itt is megbuknak. Értékelés: 3/5.

Ron Goulart: Üzemzavar

Into the Shop, 1964. Novella, Borbás Mária fordítása. Az igazságszolgáltatás gépesített, a rendőrségi robomobilok önállóan felkutatják a bűnözőket, lefolytatják a tárgyalást, meghozzák és végrehajtják az ítéletet – kérdés, mennyire megbízható a működésük. Fordulatos történet, bár az első pillanattól kezdve gyaníthatjuk a végkifejletet. Érdekes, hogy a novella által leírt világban tényként elfogadott, aztán megbukó egyik alapelv (az algoritmusok csalhatatlansága) mostanában kezd vitát kiváltani, pl. a hitelek és biztosítások elbírálásánál vagy az önvezető autóknál. Értékelés: 3/5.

J.G. Ballard: Gioconda háza

The Gioconda of the Twilight Noon, 1964. Novella, Borbás Mária fordítása. A szemműtétje miatt ideiglenes vakságra kárhoztatott férfi furcsa látomásokat él át – vagy esetleg csak másként érzékeli a valóságot? Tizenkilencedik századi, lelkizős történetekre emlékeztet az írás, meglepő befejezéssel, és fogalmam sincs, mit keres a Galaktikában. Értékelés: 3/5.

Howard Fast: Az óriáshangya

The Large Ant, 1960. Novella, Borbás Mária fordítása. A víkendházában alvó férfi arra riad fel, hogy egy hatalmas hangya nézi az ágy végéből, mire agyoncsapja a keze ügyében lévő golfütővel – de amikor bejelenti az esetet a természettudományi múzeum rovartani részlegén, meglepő és szomorú hírek várják… A tudományos-fantasztikus témaválasztás néha csak egy lámpa, amivel új szögből világítható meg az ember gondolkodása, viselkedése. Értékelés: 4/5.

Brian W. Aldiss: IV. Harald titkos könyve Óriásistenről és a róla vallott eretnek nézetekről

Heresies of the Huge God, 1966. Novella, Kovács Géczi Judit fordítása. Óriásisten egy hatalmas földönkívüli lény, lábai kontinenseken taposnak, és bár bennünket nem is lát, legkisebb mozdulata is katasztrofális változásokat okoz bolygónkon – nem csoda, hogy a megrettent emberiség vallást alapít a jóindulatának elnyerésére. A Sztalker-féle vonulatba eső történet: az idegenek észre sem vesznek bennünket, mi pedig megpróbálunk valamit kezdeni az általuk okozott óriási károkkal. Remek (és egyben ijesztő) a fundamentalista vallásháborúk leírása. Értékelés: 4/5.

Gary Wright: Jégtükör

Mirror of Ice, 1967. Novella, Baranyi Gyula fordítása. A jövő bobversenyei életveszélyesek, a halálos baleset garantált, ezért aztán özönlenek a nézők – egy veterán bajnok, akinek már rég be kellett volna fejeznie pályafutását, mégis elindul egy újabb futamon. Rollerball, csak bobokkal – persze vannak fékezőrakéták meg katapultülések, de a lényeg a mesterségesen fokozott veszélyeket elfogadó versenyzők motivációjának bemutatása, és az jól sikerült. Értékelés: 4/5.

Roger Zelazny: Amikor fejének roppant kapuja kitárul…

The Doors of His Face, the Lamps of His Mouth, 1965. Novella, Kovács Géczi Judit fordítása. A Vénusz egyik tengerében óriási szörnyeteg él, egy vállalkozó kedvű milliárdos őt szeretné kifogni, az emberi csalinak azonban megvannak a saját tervei. A Vénusz nyilván csak kellék, a történet a Földön is játszódhatna, itt az emberek a fontosak – és a karakterábrázolás elég erős. Értékelés: 4/5.

Fazekas László: Nyolc óra oxigén

Vers. Vigyetek fel egy költőt az űrbe nyolc órára elegendő oxigénnel, és írassatok vele óránként egy rövid verset. WTF? Hát ez rettenetes – az alaphelyzet is, a vers is. Értékelés: 2/5.

Kurt Vonnegut: A science fiction

Science Fiction, 1965. Tanulmány, Szilágyi Tibor fordítása. A sci-fi: olyan irodalom, amiben van technika, és a minősége nem számít. Sarkos megfogalmazás, de szerintem nagyrészt igaz volt az írás megszületésekor, és azóta se javult sokat a helyzet. A jó sci-fi elsősorban jó irodalom, ami a tudományos-fantasztikus alaphelyzeteket, kellékeket arra használja, hogy valami érdekeset mondjon az emberről a jelenben, és ebből projektálva a jövőben. Értékelés: 4/5.

Fazekas László: A képzelet realitása

Kritika. Értékelés a “Science fiction és kapitalizmus” című tanulmánykötetről. Írás egy olyan könyvről, amely nem jelent meg Magyarországon, és amely olyan művekről számol be, amelyek szintén ismeretlenek a hazai olvasó előtt – lehetetlen küldetés, és szerintem eléggé felesleges is. Értékelés: 2/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Jókai Mór, a tudós fantaszta

Tanulmány. A “nagy mesemondó” tudományos-fantasztikus életművének elemzése. Igen, Jókai valóban írt olyan regényeket, amelyek témaválasztásuk alapján a korai sci-fihez sorolhatók, de ezek inkább kis színesek, mintsem mainstream művek, és nem igazán reprezentálják a 100+ könyvet kiadott írót. Értékelés: 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Újabb sci-fi filmek

Kritika. A korszak nyugati sci-fi filmtermésének bemutatása. A cikk több harmincas-ötvenes évekbeli mozi mellett A majmok bolygója (Planet of the Apes), az Alvó (Sleeper), A vad bolygó (La planète sauvage), a Zardoz, a Programozott ember (Terminal Man) és a Feltámad a vadnyugat (Westworld) rövid ismertetésével próbálkozik. Jól érezhető a szerző rokon- és ellenszenve: Allent utálja, Boulle-lal elvan, Crichtont isteníti. De 1975-ben valószínűleg csak keveset vetítettek ezek közül itthon. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1975. Tanulmány. A Lone Sloane képregénysorozat bemutatása. A képregényrészletek elképesztőek, mindegyiket hosszú percekig lehet nézegetni. Sajnos a Galaktika belső oldalai továbbra is fekete-fehérek, ami sokat elvesz az élvezetből. A másik probléma, hogy a hihetetlenül részletgazdag rajzokat jelentősen lekicsinyítve passzírozták bele az oldalakba, így nagyító (vagy szkenner :-)) kell az élvezetükhöz. Értékelés: 4/5.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s