Galaktika 30

A természetvédelemről szóló tematikus különszám a harmincadik Galaktika. Volt már ilyenre példa, önálló lapszám szólt az UFO-król és az elveszett civilizációkról. Ezúttal azonban szintet lépett az antológia, itt már társadalmi szerepet vállalt, pedig ez a téma 1978-ban Magyarországon egyáltalán nem volt az irodalmi “mainstream” (fősodor?) része. A közölt írások jó része nem sci-fi, talán azért,…

Galaktika 29

Ezúttal a bolgár tudományos-fantasztikus irodalomból kapunk keresztmetszetet — én nem vártam különösebben magas színvonalat, de kellemesen csalódtam. A kiemelt szerzők listájában Szvetoszlav Minkov, Jordan Radicskov és Ljuben Dilov neve, az utolsó kettő nálunk is ismerősen cseng. Bár azt gondoltam, nehéz lesz az írások eredetijéről információt szerezni, végül rengeteg adatot találtam a БГ-Фантастика webhelyen. A címlapon…

Metagalaktika 1

Itt az első, ma már legendásnak számító gyűjteményes kiadás! A Galaktika néhány év alatt rendkívül népszerűvé vált: bár pontos eladási adatokat nem találtam, a hetvenes évek végén már legalább ötvenezres példányszámban fogyott a háromhavonta megjelent antológia, és sokan keresték a korábbi számokat is. Ezért aztán Kuczka Péter összerakott egy “best of” verziót az első huszonöt…

Galaktika 27

Magyar különszám a következő, nem annyira a klasszikus, inkább a hetvenes években kortársnak számító szerzőkkel (és a Kuczka által nagyon szeretett, de itt meglehetősen fölöslegesnek tűnő Asimovval). A kiemeltek: Fekete Gyula, Laczkó Géza, Majtényi Erik. Sok a rövid, néhány oldalas novella, a regény egyébként is ritka a magyar sci-fiben. Vannak remek darabok (ötöst is adtam!)…

Galaktika 22

Ez egy monstre szám, a Galaktika által kiadott egyik első “concept album”, kb. a Dark Side of the Moonnak felel meg. Bár a kiemelt témák között az UFO mellett Stonehenge és Mu is szerepel, ez valójában átvágás: az utóbbi kettő csak a Peter Kolosimoról írott ismertetőben, illetve az ő egyik rövid írásában kerül elő, minden…

Galaktika 21

A Német Demokratikus Köztársaság sci-fi irodalmának bemutatásával indul a szám, de szerencsére hamar kifogy a nyersanyagból, így jöhet Asimov, aztán néhány brit, orosz meg francia író. A kiemelt szerzők: Günther Krupkat, Carlos Rasch és a legendás Boris Vian – na, ő hogy kerül ide? A címlapon illusztráció (pontosabban címlaprészlet) a francia Galaxie magazinból. Még mindig…

Galaktika 19

A korábbi nemzeti (pl. lengyel) kalandozások után itt van egy (csaknem) teljesen az Egyesült Államok klasszikus sci-fi novellistáinak szentelt szám. A kiemelt szerzők: John Christopher, Alan E. Nourse és Edwin Morgan (aki skót költőként inkább kakukktojás) – azért egyikük sem túl nagy név. Szerencsére belül ott van Blish, Simak, Pohl és Kornbluth, no meg Asimov,…

Galaktika 15

Ez a szám Korga György címlapjával indul, a festőt ekkoriban kezdték felkapni sci-fi témájú kiadványok illusztrátoraként. Az itt használt kép címe: Három arc (részlet). A kiemelt szerzők: a német Wolfgang Jeschke, az orosz Kir Bulicsov és a Nobel-díjas svéd Harry Martinson. A szerkesztő szokás szerint Kuczka Péter, az ár 12 forint. A lapszám írásai: Arthur…

Galaktika 14

A tizennegyedik lapszám kezdetleges számítógépes illusztrációkkal van tele – emlékszem, anno őrületesen coolnak gondoltam ezeket, és szerettem volna hasonlókat készíteni, de 1975-ben még messze volt a személyi számítógép, főleg a vidéki Magyarországon. A kiemelt szerzők: J.G. Ballard, Bob Shaw és egy Csernyisova nevű írónő (?), akitől azonban nincs írás a kötetben. A szerkesztő még mindig…

Galaktika 9

Úgy indult a dolog, hogy a kilencedik Galaktika lesz az egyik legjobb szám: két szuper novellával (Aldani: Az álomfilm, Simak: Túl a folyón és az erdőn) nyit, a nagy Grétsy László beszámol a sci-finek magyar nevet kereső pályázat eredményeiről, és Sajdik-rajzok, -fesmények az illusztrációk! Aztán kicsit esett a színvonal, de azért nem lett rossz a…