Ahogy azt Kuczka Péter a 60. számban beharangozta, a Galaktika kívül-belül átalakult! Nézzük a főbb újdonságokat:

• A Galaktika mostantól nem antológia, hanem folyóirat. Ezzel összhangban az eddigi kissé rendszertelen, nagyjából negyedéves ciklus helyett immár havonta jelenik meg.
• A címlapon ez olvasható: I. ÉVF. 1985/1. (61.) SZÁM. Az új lapszámozás is a folyóiratjelleget erősíti, de azért jó, hogy zárójelben megtartották a korábbit.
• Az ár elsőre talán meglepő módon csökkent, az “eredeti” Galaktikáért elkért 30 forint helyett 28 forintra. Persze a havi megjelenés miatt egy év alatt így is durván többet (4 x 30 Ft = 120 Ft helyett 12 x 28 Ft = 336 Ft összeget) költöttek a hűséges olvasók. Érdekes, hogy az előfizetők egy fillérrel sem kapták olcsóbban a lapot (viszont biztosak lehettek abban, hogy nem maradnak le róla).
• Ami a külcsínt illeti, a kiadvány lapmérete mérete jelentősen, 50%-kal megnőtt, az eddigi C5-ös (162 x 229 mm-es) formátum helyett mostantól Letter (216 x 279 mm-es) vagy inkább talán Quarto (216 x 275 mm-es) méretben nyomták. Az “eredeti” sorozatot tehát felváltotta a “nagyalakú” (ez nem hivatalos megjelölés, csak az én elnevezésem). A Metagalaktikák (és később a Hipergalaktikák) továbbra is a régi méretben készültek.
• Az oldalszám ugyanakkor 25%-kal csökkent, 128 helyett most már csak 96 oldalon jelent meg a tartalom. Ráadásul vékonyabb papírra váltottak, két eredeti lapszám (256 belső oldal plusz 2-2 cím- és hátsó oldal) vastagsága körülbelül megegyezik három nagyalakúvéal (288 belső oldal plusz 3-3 cím- és hátsó oldal).
• A belbecs legnagyobb híre, hogy a főszerkesztői poszton Sziládi János, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó igazgatója váltotta Kuczka Pétert, aki főszerkesztő-helyettesként folytatta a munkát. A váltás hátterét nem ismerem, ha valaki igen, ossza meg kommentben!
• A lapszámok belseje továbbra is fekete-fehér, az oldalak tördelése lazább, mint korábban, a nagyobb felület lehetőséget ad az illusztrációk és a szöveg rugalmas kombinálására.
• Elindul néhány állandónak szánt rovat: a “Film, TV, videó”, a “Műhely”, a “Könyvekről” és a “Hírek”. Korábban leginkább a “Kötetünk képeiről” hasonlított ezekre.

A lapszám megnövelt címlapján a látványos festmény Gadó János munkája.

A lapszám írásai (az állandó rovatok tartalmát mostantól csak röviden ismertetem, és nem értékelem):

Clifford D. Simak: A nagy udvar

The Big Front Yard, 1958. Novella, Veres Mihály fordítása. Hiram, az ezermester és régiségkereskedő megdöbbenve veszi észre, hogy háza hátsó ajtaja a megszokott udvar helyett egy másik világra nyílik, idegen lényekkel, akik ötletekkel kereskednek – még szerencse, hogy Hiram igazán jó a seftelésben… Imádom azokat a sztorikat, amelyekben összeeresztik az egyszerű embereket és a földönkívülieket, és a kommunikáció sokkal földhözragadtabb témákban és módokon valósul meg, mint ahogy azt például a Harmadik típusú találkozások bemutatja. Itt pluszban még remek a sztori is, és egészen kitűnőek a karakterek. Lehet, hogy az Amazon Prime-on látható “Night Sky” sorozat is merített némi ihletet ebből a több mint hatvan éves írásból? 5/5.

D. Németh István: A gyűrű

Novella. Westónia fő terméke az azbeszt, nem túl fontos ez a világ a Bolygószövetség számára, idővel vissza is foglalják az őslakos termoliták, elhurcolva vagy megfutamítva az embereket – de a parancsnok felesége a helyén marad… Egész komplex ez a kis írás, a kudarcba fulladt gyarmatosítástól az egymás mellett élő civilizációk hatalmi egyensúlyának változásán át a családok széteséséig, még egy kis fajok közötti szex is belefért. 4/5.

Film, TV, videó

Kóczián János: Az elveszett frigyláda fosztogatói

1985. Kritika. Részletes leírás az Indiana Jones-franchise első filmjéről.

Hírek új filmekről

1985. Hírösszefoglaló. A Starman, Yor, The Philadelphia Experiment, 2084, Runaway, King Solomon’s Mine, Frankenstein 90, Caravan of Courage, Bye Bye Jupiter és 2010 című filmek rövid ismertetése.

Isaac Asimov: A gép, amely megnyerte a háborút

The Machine That Won the War, 1961. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A galaktikus háborúnak vége, a Deneb csapatai megsemmisültek, a fejlett Multivac katonai számítógépet használó Föld Föderáció fennmaradt – az ünneplés zajától távol a Föderáció vezetője, a döntéseit előkészítő számítógép főprogramozója és az adatokért felelős munkatárs beszélgetnek, és nem túl boldogok… Először is: még hogy Multivac 🙂 . Ami pedig a novellát illeti, az valójában egy, a projektmenedzsmentben jól ismert tevékenységet, a post mortemet mutatja be. A visszatekintés során kiderül, hogy a háborút nem a szuperszámítógép nyerte meg – ami igen, az is gép volt, csak sokkal egyszerűbb. Bár egy poénra van kihegyezve, tetszik az írás. 4/5.

Rigó Béla: A Baross-lapok

Tanulmány. A Tófalu, Kápolna, Kerecsend, Aldebrő és Vecsés helységeket ábrázoló századeleji képeslapok nyomdai előkészítése során földönkívüli űrjárművek váltak láthatóvá – a jelenség magyarázatát még keresik. Hát ez roppant gyenge. A régi képektől teljességgel elütő grafikák még viccnek is rosszak. 2/5.

Szepes Mária: A lezórium vírus

Novella. A tartós, kilökődésmentes művégtagokhoz kifejlesztett műanyagról, a lezóriumról kiderül, hogy a sejthalál visszafordítására is alkalmas – de az így megfiatalított, sőt, új életre keltett szervezetek elvesztik fejlődési képességüket… Melodráma, de a jobbik fajtából, és különös aktualitást ad neki a mesterséges intelligencia körül zajló vita: lehet-e új értéket létrehozni vele, vagy mindig is derivatív lesz? 4/5.

Műhely

Weinbrenner Rudolf: Régi magyar szenzációk

Tanulmány. Szenzációs hírek 19. századi magyar lapokból: Aki egy nyáron át aludt – Az első UFO – Hegydörgés Trencsényben.

Várkonyi Tibor: Ha életet keresel az űrben

Tanulmány. Kis exobiológiai rendszertan űrkutatók számára.

Nemere István: Bemutatjuk a Fantastykát

Kritika. “Mi az a Fantastyka? Olyan SF folyóirat, amit érdemes utánozni.”

Sz. Jaroszlavcev: Nyikita Voroncov rejtélyes élete

Подробности жизни Никиты Воронцова. Novella, Veperdi Gábor fordítása. Az ügyész rövidke naplót mutat irodalmár barátjának: egy nemrég meghalt férfi, Nyikita Voroncov lakásáról származik, írója pedig mintha többször is végigélte volna az életét – a két barát megpróbálja megfejteni, lehetséges-e ez. Érdekes sztori, nyitott befejezés, jó karakterek, és remek korrajz – honnan tud ilyet egy soha nem hallott nevű szovjetorosz író? Kis nyomozás árán persze kiderül, hogy az Sz. Jaroszlavcev Arkagyij Sztrugackij írói álneve. 5/5.

Könyvekről

Farkas Jenő: A fantasztikus irodalom elméleti megközelítése

Kritika. Tzvetan Todorov “Introduction à la littérature fantastique” című esszékötetének bemutatása.

Bánlaki Viktor: Volt egyszer, hol nem volt, lesz egy Eli admirális

Kritika. Szergej Sznyegov “Люди как боги” című regényének bemutatása.

Weinbrenner Rudolf: Egy optimista katasztrófaregény

Kritika. Carl Amery “Der Untergang der Stadt Passau” című regényének bemutatása.

Dani Tivadar: Hírek Seholországból

Kritika. Frederik Hetmann “Die Freuden der Fantasy: Von Tolkien bis Ende” című tanulmánykötetének bemutatása.

Szentmihályi Szabó Péter: A kapcsolatfelvétel és a sci-fi írás nehézségei

Kritika. Hegedűs Hubert “Űrgyarmat” és Z. Vincze György “A cikoriták bolygója” című regényeinek bemutatása.

V. Nagy Zsuzsanna: A karnevál

Novella. A modern kozmetikai beavatkozások csodákra képesek: két napra fiatallá és széppé változtatják Zsanettet, aki így kiszakadhat kihűlt házasságából, és elutazhat a fiatal kora óta sóvárgott riói karneválra – de vajon kivel találkozik ott? Ügyes novella, kissé kiszámítható befejezéssel. Jó hír, hogy a Logan futásában látott lézeres szépségsebészetre talán nem is lesz szükség. 3/5.

Avram Davidson: Klimax 87

Climacteric, 1960. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A fiú arról a mesél a lánynak a randevún, hogy gyerekkorában sárkányoktól megmentett nőkről álmodozott – végül persze nem pontosan azt teszi, mint amit eredetileg elképzelt. Egy (jó, de kiszámítható) poénra felhúzott történetecske. Akkor már inkább Dargay Attilától a Variációk egy sárkányra. 3/5.

Forrest J. Ackerman: A valaha megírt legrövidebb sci-fi történet

Cosmic Report Card: Earth, 1973. Novella, Nagy Péter fordítása. Hogyan osztályozná az intelligens galaktikus civilizációk közössége a Földet, és mit mond el rólunk ez az érdemjegy? Nyilván csalás, olyan, mint a kőleves. Azért, hogy a világ legrövidebb történetét (egyetlen karaktert) megírhassa, Ackerman egy komplett űrlapot készített, amin persze szöveg is van. De nem baj, mert nagyon szellemes, és a körítés (az egykarakteres sztorihoz vezető fejlődési út) is érdekes. 4/5.

Hírek

Hírösszefoglaló. Hírünk a világban: a magyar sci-fi külföldön – Sci-fi az írószövetségben – Magyarország a sci-fi írók világszervezetében – Lengyelország: mi újság az SF piacon? – Nebula-díjak.

Frank Roberts: Lehet ön is

It Could Be You, 1962. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Férfi, nem visel kalapot, kék a szeme, fekete hajú, a harmincas éveiben jár, jobbkezes – a népszerű tévéműsorban óránként újabb ismertetőjegyet mondanak be, és aki először megtalálja az aznapi versenyzőt, annak százezer font üti a markát. Persze nem elég, ha csak megtalálja, ennél azért sötétebb a történet. Kicsit a Menekülő emberre emlékeztet, és elég hátborzongató. 4/5.