Galaktika 110

Átlagos vegyes lapszám, igazán kiemelkedő anyagok nélkül. A szerkesztői cikk a gyorsuló időről ír, és arról, mennyire igaz ez Magyarországra – hát nem tudom. Mennyire? A novellák közül tetszett Sturgeontól Az aranyspirál, Tanith Lee-től a Sírás az esőben, Alan E. Noursetól a Fertőzöttek, de Lafferty és Badurek írása is bejött. Fujkin István képregénye a Vörös…

Galaktika 109

Ambivalens lapszám, több remekbe sikerült és néhány kritikán aluli írással. Kezdem a dicsérettel: Wolfram Kobertől a formabontó karakterépítésű Nova kiemelkedik a többi közül, de Silverbergtől Az undor idézete (plusz: Gilgames! mínusz: a grafikák), Klaus D. Krügertől Az álom, Samuel R. Delanytól az Aye és Gomorrah és Wojciech Maziarskitól az Örvény is remek írások. Kiábrándító volt…

Galaktika 50

Tizenegy évvel az első szám megjelenése után itt a jubileumi, ötvenedik Galaktika! Kuczka Péter visszatekintése, majd Hernádi Gyula és Szentmihályi Szabó Péter általi (megérdemelt) méltatása után egy dupla szám kényezteti az olvasót – de a hatás azért nem az igazi. Néhány nagyszerű novella, sőt, egy remek kisregény mellett egy szándékosan félrefordított írás, több kifejezetten gyenge…

Galaktika 27

Magyar különszám a következő, nem annyira a klasszikus, inkább a hetvenes években kortársnak számító szerzőkkel (és a Kuczka által nagyon szeretett, de itt meglehetősen fölöslegesnek tűnő Asimovval). A kiemeltek: Fekete Gyula, Laczkó Géza, Majtényi Erik. Sok a rövid, néhány oldalas novella, a regény egyébként is ritka a magyar sci-fiben. Vannak remek darabok (ötöst is adtam!)…

Galaktika 13

A tizenharmadik lapszám speciális: egészen rövid, mindössze egy-három oldalas “short short story”-k sorakoznak benne, szám szerint 57, azaz ötvenhét. Csak összehasonlításképpen: az előző lapszámok átlaga 16 és 17 között mozgott. A sztár Herbert W. Franke, a német fizikus-író nem kevesebb, mint tizenhat írást jegyez, így ő az egyik kiemelt szerző – a másik kettő: Fredrick Brown,…