Galaktika 13

A tizenharmadik lapszám speciális: egészen rövid, mindössze egy-három oldalas “short short story”-k sorakoznak benne, szám szerint 57, azaz ötvenhét. Csak összehasonlításképpen: az előző lapszámok átlaga 16 és 17 között mozgott. A sztár Herbert W. Franke, a német fizikus-író nem kevesebb, mint tizenhat írást jegyez, így ő az egyik kiemelt szerző – a másik kettő: Fredrick Brown, valamint Vladlen Bahnov. A legjobb írás azonban nem hozzájuk, hanem Örkény Istvánhoz fűződik, csak annyit mondanék: “Hozott szalonnával…”. A címlapon és a kiadványban mindenhol űrkutatási tárgyú bélyegek láthatók, az ár továbbra is 12 forint.

A lapszám írásai (és itt most hosszú olvasgatásra készüljetek):

Herbert W. Franke: A békeszegő

Friedensbruch, 1960. Novella, Apostol András fordítása. A felfedező új bolygón ér földet, felderíti a környezetét, s közben folyamatosan hallja az őslakosok beszédét – de sehol senki, csak növények mindenfelé. Viszonylag hamar kiderül, mi lehet a csattanó, de azért ez egy jól megírt, érdekes darab. Értékelés: 4/5.

Herbert W. Franke: Kisugárzás

Ausstrahlung, 1960. Novella, Apostol András fordítása. A Hold egyik barlangjában ismeretlen eredetű szerkezetet találnak a kutatók, aminek a közelében mintha képtelenné válnának az önálló gondolkodásra. Az írás 1960-ban született, a 2001: Űrodüsszeia című regény és film 1968-ban. Lehet, hogy Clarke és/vagy Kubrick olvasta ezt a novellát? De igazából nem olyan jó. Értékelés: 3/5.

Fredric Brown: A lidércálom szürkében

Nightmare in Gray, 1961. Novella, Tótfalusi István fordítása. A férfi izgatottan kopogtat be kedvese szüleinek házába, hogy végre megismerje őket – de az események nem várt fordulatot vesznek. Kicsit melodramatikus, de azért ijesztő is. Értékelés: 3/5.

Massimo Pandolfi: Három történet

Trio, 1973. Novella, Benczik Vilmos fordítása. Az egyik szereplő darabokra törik a padlón, a másik eltéved a saját irodaházában, a harmadik kiesik az űrbe – három ultrarövid, ultrahihetetlen történet. Azért az ilyeneket Örkény vagy Mrożek sokkal jobban írta meg. Értékelés: 3/5.

Herbert W. Franke: Ébredés

Erwachen, 1960. Novella, Apostol András fordítása. Egy robot bekapcsol, felméri a környezetét, majd elindul, hogy teljesítse feladatát: az ember szolgálatát – de elkésett… Jól van felépítve, de a végén a szükségtelen antropomorfizálás (boldogtalan?) kicsit lehúzza. Értékelés: 3/5.

Jurij Scserbak: A kihallgatás

Допрос, Novella, Karig Sára fordítása. Teljes a gondolatok ellenőrzése, az ez ellen vétők súlyos büntetésre számítanak – de a főhős kieszeli, hogyan menthetné meg állapotos feleségét. Elég erős disztópikus történet, kicsit idejétmúlt, de jól öregedett. Értékelés: 4/5.

Herbert W. Franke: Röpülj, bogárka, röpülj!

Flieg, Käfer, flieg!, 1960. Novella, Apostol András fordítása. A világ, ahogy ismerjük, elkezd széttöredezni, de vannak, akik át tudnak jutni egy másik térbe. L’art pour l’art – hiába van szépen megírva, ha céltalan az egész. Értékelés: 3/5.

Henrich Aljtov: Ikarosz és Dedalosz

Икар и Дедал, 1958. Novella, Karig Sára fordítása. Két merész űrhajós elhatározza, hogy átrepül a Nap közepén. A hard sci-fi rajongói a kardjukba fognak dőlni. A novella hemzseg a tudományos és műszaki képtelenségektől. Erre részben magyarázat a keletkezés éve, de egyszerűbb, ha úgy nézzük, hogy ez az írás egy hősköltemény, ami meg sem próbál tárgyszerű lenni: a kihívások kereséséről és a bátorságról szól. Értékelés: 3/5.

Félix Obes Fleurquin: Montevideo megszállása

La invasión de Montevideo, 1973. Novella, Benczik Vilmos fordítása. Egy montevideói polgár idegen lények inváziójára gyanakszik, de a hatóságok nem hisznek neki. Vicces írás, egy darabig nem tudtam, paródia lesz-e belőle, de inkább csak kicsit túltolja a történések leírását. Épp most nézem újra n-edik alkalommal a Támadás egy idegen bolygóról (The Invaders) című sorozatot, sok a közös pont. Értékelés: 4/5.

Herbert W. Franke: Akció-3

Aktion 3, 1960. Novella, Apostol András fordítása. Valaki felmászott az Eiffel-toronyra, és megrongálta – a rendőrség leszedte, mindenki azt találgatja, vajon egy őrült volt, vagy egy földönkívüli. Telefonbeszélgetések, újságcikkek, jelentések, üzenetek mondatfoszlányaiból alakul ki a történet. Bravúrosan van megírva, és a csattanó is jó a végén. Értékelés: 4/5.

Fredric Brown: Kapcsolat

Contact, 1960. Novella, Tótfalusi István fordítása. A Mars utolsó városának lakói izgatottan várják, hogy megérkezzen az első rakéta a Földről, élet-halál kérdése ez a számukra – és ez igaz is lesz… Fredric Brown él-hal egy jó poénért a novellái végén – de azért ez sokszor kevés. Bradbury és Clarke a hasonló témákat sokkal hatásosabban dolgozta ki. Értékelés: 3/5.

Aldo A. Rinaldi: Az idegenek

Los extraños, 1973. Novella, Benczik Vilmos fordítása. Felderítő rohan hazafelé: királynője békeajánlatát vitte a szomszédos törzsnek, de mindenütt halottakat talált, és most a saját faluja miatt aggódik. Az első bekezdéstől ki lehet találni, miről van szó, de az írást megmenti az elköszönések előtti utolsó mondat, ami gyilkosra sikerült. Értékelés: 3/5.

Ludovico Ariosto: Utazás a Holdba

Orlando Arioso, Canto XXXIV, 1516. Vers, Lakatos István fordítása. A Hold az ember értéktelen gondolatainak, eszméinek gyűjtőhelye. Az Őrjöngő Loránd című vers a XVI. században született, nyoma sincs benne a sci-finek, mintha kizárólag a Hold szerepeltetése miatt válogatta volna be Kuczka Péter. A vers jó, de abszolút nem illik ide. Értékelés: 3/5.

Félix Obes Fleurquin: Violet is better

Violet is better, 1973. Novella, Benczik Vilmos fordítása. Minden Vénusz-lakó vörös, de a főszereplő egyik nap arra ébred, hogy lila lett – és ezt a másságot nem tolerálják a többiek. Nem tudom eldönteni, mi ez: egy allegória? parabola? Ha nem 1973-ban születik, hanem mostanában, azt gondolnám, hogy egy LMBTQI-példabeszéd. Értékelés: 3/5.

Örkény István: Budapest

Novella. Az atomháború sem képes változtatni az emberi – pontosabban a budapesti – életrevalóságon. A műfaj egyik tökéletesre csiszolt darabja, olyan zárómondattal, aminek egyszerűen nincs párja. Örkény for president! – mondhattuk volna anno. Értékelés: 5/5.

Haller Gábor: A rovar

Novella. A tengerparton sütkérező férfi lecsapja a mellé leereszkedő rovart – vagy valami más volt az? Túl rövid, ott kellett volna jobban kibontani, ahol abbamarad. Értékelés: 3/5.

Fekete Gyula: Fantasztikus történetek 2975-ből

Novella. A jövő űrhajója, erőműve, kórháza – és benne a ma (és a tegnap, tegnapelőtt, azelőtt) embere. Tulajdonképpen ügyes írások ezek, megmutatják, hogy az emberi viselkedés a technika fejlődésétől függetlenül ugyanolyan marad. De kicsit már túl rövidek és kissé sekélyesek. Értékelés: 3/5.

Rubin Gábor: Acélöklű bátor Joe

Novella. Joe-t csőbehúzták, a konkurens banda meg akarja verni – még szerencse, hogy nála van a kis hordozható időgépe. Szuper stílus, vicces sztori, az időparadoxonnal pedig az ilyen acélöklű bátor legények nem törődnek. Értékelés: 4/5.

Rubin Gábor: Kalandorok

Novella. Még ha elsőre jó ötletnek is tűnik, ne rabolj el olyan embert, aki sötétséget teremt maga körül. Tanmese (vagy mi), viccesnek szánt nevekkel (Tőkemozgást a Provinciákra Szervezet), de azért kicsit lapos. Értékelés: 3/5.

Fredric Brown, Mack Reynolds: Füles meg én meg a Mars-lakók

Me and Flapjack and the Martians, 1952. Novella, Tótfalusi István fordítása. Marslakók szállnak le a sivatagban, a vándor helyett annak szamarát hiszik a domináns életformának – és Füles ki is tesz magáért… Ez egy nagyon jó írás, külön tetszik a kétértelmű befejezés. De vajon miért fordította meg a, well, fordító a szereplők nevét a címben? Értékelés: 4/5.

Kaszás István: Tréfa a javából

Novella. Egy tábornok megelégeli, hogy a marslakók folyton figyelnek bennünket, és félig-meddig viccből megfenyegeti a vörös bolygó lakóit – de ők nem ismerik a tréfát… Jól végigvitt sztori, de a karakterek túlságosan sablonosak. Értékelés: 3/5.

Fredric Brown, Mack Reynolds: A karikaturista

Cartoonist, 1951. Novella, Tótfalusi István fordítása. A lecsúszott rajzoló egyik karikatúrája túl élethűnek találtatik, bár nem pont az ő világában. Úgy látszik, nekem Brown munkái közül csak azok tetszenek, amiket Reynoldsszal együtt követett el. Itt is remek a főszereplő és a történet. Értékelés: 4/5.

Vladlen Bahnov: A csillagokba

К звездам, 1973. Novella, Karig Sára fordítása. A hosszú űrutazásokon mélyalvásban töltött időt a hipnopédia révén új tudás megszerzésére lehet használni – de ha ez túl jól sikerül, az űrhajósok nem is akarnak felébredni. Megint egy életszerűtlen ötlet, a szükségesnél tovább gondolva. Értékelés: 3/5.

Karen A. Szimonjan: Csak hárman térnek vissza a Földre

Novella, Földeák Iván fordítása. A frissen felfedezett bolygón eleven szürke massza üldözi a három űrhajóst, akikhez az előző expedíció egyetlen életben maradt tagja is csatlakozik – de csak három embernek van hely az űrhajóban. A helyzetet sokszor láthattuk / olvashattuk mér, nekem most a Der schweigende stern című NDK-s (!) sci-fi film ugrik be –  de itt a befejezés azért elég gyengécskére sikerült. Értékelés: 3/5.

Vladlen Bahnov: Somnambula

Сомнамбула, 1973. Novella, Karig Sára fordítása. Valahol egy távoli galaxisban egy idegen lény tudományos-fantasztikus elbeszélést ír az emberekről, de a szerkesztője megfeddi, mert ilyen lények egyszerűen nem létezhetnek. Nyilván a visszájára kell fordítanunk a történetet, és akkor saját képzeletünk korlátait ismerhetjük fel bennük. A vége jó! Értékelés: 4/5.

Herbert W. Franke: Pszichoterápia

Psychotherapie, 1960. Novella, Apostol András fordítása. A beteg hipnózisban feltárja aggodalmát: úgy érzi, körülötte mindenki robot – de az orvos tudja a megoldást. Igen, igen, két bekezdés után már tudjuk, hogy ez lesz a csattanó, köszi. Értékelés: 3/5.

Alan Nelson: Narapoia

Narapoia, 1948. Novella, Fazekas László fordítása. A pszichiáternél jelentkezik valaki, aki fordított üldözési mániában szenved, azaz másokat kell követnie – az orvos elhatározza, hogy titokban megfigyeli a beteget… Ezt se hívnám éppen sci-finek, ráadásul eléggé széteső történet. Roald Dahl mennyivel jobban megírta volna! Értékelés: 3/5.

Herbert W. Franke: Az élősdi

Der Schmarotzer, 1960. Novella, Apostol András fordítása. Ha a Szíriuszon jársz, soha ne tépd le a virágokat – váratlan helyen ereszthetnek új gyökeret. Na, ez egy érdekes sztori, kicsit ijesztő, és váratlanul jó véget ér – vagy mégsem? Értékelés: 4/5.

Vladlen Bahnov: A siker receptje

Формула успеха, 1973. Novella, Karig Sára fordítása. Egy találmány pontosan kielemzi, melyik kéziratból lehet bestseller – a baj csak az, hogy elég ritkán írnak ilyesmit. Az ötlet jobb, mint a belőle született novella (ez se kapott volna valami sok pontot a benne leírt gépezettől). De a dolog továbbra is aktuális. Értékelés: 3/5.

Herbert W. Franke: Önmegsemmisítés

Selbstvernichtung, 1960. Novella, Apostol András fordítása. Az idegen rakéta fegyvereivel szemben reménytelen az ellenállás, ezért a kapitány megsemmisíti saját űrhajóját, hogy ne vezesse nyomra az ellenséget – de a folyamat visszafordítható… Ez a sztori egy amerikai novellában teljesen másképp végződne, az európai érzékenységbe azonban a váratlan segítőkészség is belefér. Hidegháborús parabola? Értékelés: 4/5.

Vladimir Mihanovszkij: A vendég

Novella, Karig Sára fordítása. A halászfaluban megbolydul az élet, amikor kiderül, hogy a tengerből kimentett idegen fizetni akar az ételért – honnan érkezhetett vajon? Amikor a történet nem elég jó, elkezdek a részletekkel foglalkozni – de most azok se az igaziak. 😦 Értékelés: 3/5.

Peter Phillips: Ellenvarázslat

Counter Charm, 1951. Novella, Fazekas László fordítása. Nagy varázslat történt, Ők-Akik-Nem-Látnak-Minket már nem jelentenek veszélyt – de mivel védekezzünk mi magunk a varázslat ellen? Egyetlen nagyszerűen lefestett jelenet, egy nyomtatott oldalba sűrítve – kb. azt vártam az összes novella ilyen lesz ebben a lapszámban. Értékelés: 4/5.

Herbert W. Franke: Harc

Krieg, 1960. Novella, Apostol András fordítása. Két különböző faj szuperfegyverekkel felszerelt katonái vívnak élethalálharcot egy idegen bolygó erdejében – nem bírnak egymással, de amikor táraik kiürülnek, kiderül, hogy egy harmadik fél is lesben áll. Első nap: mi, a partizánok kizavartuk a németeket az erdőből. Második nap: a németek kiűztek bennünket az erdőből. És így tovább, majd ötödik nap: az erdész mindenkit kikergetett az erdőből. De a viccet félretéve: gyors és szellemes történet, a végén remek csavarral. Értékelés: 5/5.

Peter Cartur: A köd

The Mist, 1952. Novella, Fazekas László fordítása. Nem, azt az aranyszínű ködöt semmi pénzért nem lehet megnézni – esetleg ezért a szép gyűrűért cserébe? Én középiskolás koromban megírtam ezt a novellát, mielőtt elolvastam volna ezt a lapszámot! Na jó, nem pont ezt, de sok minden hasonlított benne. Értékelés: 4/5.

Herbert W. Franke: Az átváltozás

Verwandlung, 1960. Novella, Apostol András fordítása. Őrségváltás az űrállomáson, de a leváltandó ember nincs sehol, csak egy furcsa, szöcskeszerű lény, akit az új őr azonnal lelő – lehet, hogy nem kellett volna? Hát, 1912-ben Kafka ugyanezzel a címmel megírta az egyik egzisztenciális alapművet – maradjunk annyiban, hogy Franke egy másik szinten mozog. Értékelés: 3/5.

Anton Donev: Az ideális férj

Идеалният мъж, 1966. Novella, Karig Sára fordítása. Ha a kedvenc házi oroszlánunk felfalta a férjünket, ne essünk kétségbe, az orvos helyreállítja – akár egy-két apróbb tökéletesítést is kérhetünk tőle. Hát ez eléggé tongue-in-cheek. Miért nincs több ilyen sci-fi történet? Talán mert nem az 1930-as években élünk? 🙂 Értékelés: 4/5.

Selmeci György: A roncsban

Novella. A tengerbe zuhant űrhajó utolsó túlélője kimászik a szabad ég alá, és – jobb híján – ceruzájával megörökíti a tengert. Apró kis életkép, csak a hajó (űrhajó ez egyáltalán?) említése miatt sci-fi. Értékelés: 3/5.

Csernai Zoltán: Kövek

Novella. Az urológus professzort régi osztálytársa, egy fizikus keresi fel, a gyanú: vesekő – de vajon hogyan hatott rá a ciklotron közelsége? Orvosi krimi, emberi gyengeségek, némiképp kiszámítható fordulatok, meg egy hajánál fogva belerángatott tudományos-fantasztikus motívum. Meh. Értékelés: 3/5.

Herbert W. Franke: A hernyók

Die Raupen, 1960. Novella, Apostol András fordítása. Az új bolygó telepesei furcsa rovarokat találnak a farmon, de a helyiek nem engedik elpusztítani azokat – vajon mivé alakulnak át? Egy nem teljesen kidolgozott ötlet, az utolsó bekezdésből látszik, merre mehetett volna tovább a történet, de így kevés. Értékelés: 3/5.

Herbert W. Franke: Invázió

Invasion, 1960. Novella, Apostol András fordítása. A földi inváziós erők egymás után tesztelik az idegen bolygó élőlényeit, értelmes-e valamelyik – és amikor kiderül, hogy igen, akkor már késő. Szuper, moziszerű novella, simán el tudnám képzelni egy sci-fi film első jeleneteként. Sőt, ha úgy tetszik, a Prometheusban egy része meg is valósult. Értékelés: 4/5.

Fredric Brown: A fegyver

The Weapon, 1951. Novella, Fazekas László fordítása. A tudós egy tömegpusztító fegyveren dolgozik, a dolog erkölcsi vonatkozásai nem érdeklik, de egy késő esti látogató gesztusa hatására talán megváltoztatja nézeteit. Érdekes, de teljesen mesterséges történet; kísérlet a karakterábrázolásra, de túl – mi a jó szó? – heavy-handed. Értékelés: 3/5.

Herbert W. Franke: Menekülés meg oltalom

Flucht und Zuflucht, 1958. Novella, Apostol András fordítása. A földi űrhajót üldözik, egy idegen intelligencia védelmet ígér – de vajon megtalálják-e oltalmazójukat az emberek? Ismét egy olyan írás, ami nem egy tökéletesre csiszolt egyperces, hanem egy hevenyészve felvázolt ötlet. Értékelés: 3/5.

Arthur Feldman: A matematikusok

The Mathematicians, 1953. Novella, Fazekas László fordítása. A Hódítók voltak a Tejútrendszer legjobb matematikusai, de a leigázott emberek érzelmekkel fertőzték meg őket – vajon ki győzött? Na, vajon ki? Ennek a novellának nincs sok teteje… Értékelés: 3/5.

P.G. Thomas: Hátrányos helyzet.

The Handicap, 1974. Novella, Szentmihályi Szabó Péter fordítása. Minden nap egyforma: mérgező étel, veszélyes sugárzás, kiszámíthatatlan Többiek – vajon ez a valóság? Aranyos történet (lett a végére, mert addig bizony nem tudtam, mire számítsak). Értékelés: 4/5.

Herbert W. Franke: Mélyfagyasztott álom

Tiefkühlschlaf, 1960. Novella, Apostol András fordítása. Két férfi és egy nő – a régi probléma, csak a megoldás új. Ez úgy jó, ahogy van – annyira, hogy még a szinopszist is szinte szóról szóra átemeltem. Értékelés: 4/5.

Albert Hernhuter: Texasi Hét

Texas Week, 1954. Novella, Fazekas László fordítása. Mióta a tévé leadta azokat a régi cowboyfilmeket, Mr. Nest a kertjében ül, és egy képzeletbeli szorost őriz a puskájával – de tényleg csak képzeletbelit? Szellemes, jók a párbeszédek – ebből is lehetett volna több. Értékelés: 4/5.

Herbert W. Franke: Kálciumaktiválódás

Calciumaktivierung, 1953. Novella, Apostol András fordítása. A jól szigetelt kutatóintézet foglya nem bírja tovább: ki kell próbálnia, valóban két lábon járó időzített bomba-e, vagy hazudtak neki. És a kérdésre nem kapunk egyértelmű választ. Ennyi… Értékelés: 3/5.

Fredric Brown: A bosszúálló flotta

Vengeance Fleet, 1950. Novella, Kuczka Péter fordítása. A Föld és a Mars egyesített hadereje legyőzte az idegen támadókat, majd bosszúálló flottát küldött abba az irányba, ahonnan érkeztek, de erről a flottáról a jövőben senki sem hallott – és a múltban? Egy újabb időparadoxon-történet, ez se jobb, mint az átlag. Értékelés: 3/5.

Karen Anderson: Hat haiku

Six Haiku, 1962. Vers, Fazekas László fordítása. A világegyetemet meghódító emberiség az új világokban is ír majd verseket. Van ilyen is, olyan is. Némelyikben elrontották a szótagszámot (az eredetiben és a fordításban máshol). Értékelés: 3/5.

Leon Miller: A Worp-reakcióra vonatkozó hiteles adatok

The Available Data on the Worp Reaction, 1953. Novella, Göncz Árpád fordítása. Az ifjú Worp szellemi fogyatékos fiú, egyetlen öröme a városi szeméttelepről guberált különböző alkatrészek összeillesztése, míg egy napon a tákolmánya a levegőbe nem emelkedik – és senki sem érti, hogy mitől és hogyan… Az apa zseniális, és persze a posztmodern végkifejlet is tetszett. Értékelés: 4/5.

Fredric Brown: Vége

The End, 1961. Novella, Kuczka Péter fordítása. Jones professzor leírja időgépe működését, majd megnyom egy gombot, és… Anagramma, legalábbis a szavak szintjén – na és akkor már időutaztunk? Értékelés: 3/5.

Herbert W. Franke: A zöld üstökös

Der grüne Komet, 1954. Novella, Apostol András fordítása. Egy nyolcdimenziós lény kíváncsi lesz a Naprendszerre, és zöld üstökössé transzformálja magát, hogy megközelíthesse. Ki lehetett Franke tudományos tanácsadója? Ki kellett volna rúgnia. (Ja, ő maga volt, elméleti fizikusként diplomázott Bécsben.) Értékelés: 3/5.

Bartha Lajos: Ősi csillagok alatt

Tanulmány. Összefoglaló az archeoasztronómia, etnoasztronómia, asztroarcheológia – a régészet, a néprajz és a csillagászat határterületei – lényegéről. Érdekes, bár kissé rövid tanulmány arról, hogy milyen szerepet tölthetett be Stonehenge és a többi hasonló építmény – na és az ő papjaik – koruk gazdasági és politikai életében. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Szathmári Sándor

Tanulmány. Szathmári Sándor, a Kazohinia szerzőjének búcsúztatása, életművének áttekintése. A Kazohinia – más hasonló könyvekkel (pl. Szép új világ) együtt – nekem is hatalmas élmény és kissé “tiltott gyümölcs” volt. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: A science fiction az egyetemeken

Tanulmány. Az USÁ-ban az irodalomtudomány rávetette magát a sci-fire – mivel az népszerű, a hátán más is népszerűvé válhat. Persze kiderül, Kuczka alig várja, hogy Magyarországon is ez legyen a helyzet. Értékelés: 3/5.

Tóth Dezső: Röviden a science fictionről

Tanulmány. A sci-fi sokra hivatott, főként ha az emberi fejlődést szolgálja – már ahogy azt a szocializmusban elképzelték. Tóth Dezső a nyolcvanas években kulturális miniszterhelyettes volt, művelt és kulturált ember, aki azonban néha nagyon elvetette a sulykot. 1981-ben a magyar rockszakma első nagy kb. “kongresszusán” a jelenlévőkkel elítéltette a hazai underground előadókat (Bizottság, URH, stb.). Itt pedig – kiszámíthatóan – azt várja el az ország sci-fi szerzőitől, hogy szocialista-humanista műveket írjanak, és utasítsák el “a műfaj vulgáris, művészileg és gondolatilag jelentéktelen, nyugati változatai”-t. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1975. Tanulmány. Bélyegek a világ minden pontjáról, a közös motívum az űrkutatás. Egy kis magyarázat arról, miért a “short short story” a lapszám témája, aztán – ehhez jól illeszkedően – pár szó a bélyegekről. Értékelés: 3/5.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s