Újabb vegyes lapszám. Volt másfajta a nagyalakú sorozatban? Talán a 64. és 70. számok. Itt mindenesetre befejeződik a Bulicsov-(kis)regény, és akad azért még pár figyelemreméltó írás: A Robinson- és a Touzain- (igazából Reed-, ez csak álnév) sztori irodalmi szempontból is erős. A címlapon Kolonics István festménye próbál egyensúlyozni a gagyi, a naiv és a klasszikus…
Címke: Pogány Katalin
Galaktika 101
A kérdés máris megválaszolásra került: a 101. szám nem tudja hozni a jubileumi százas magas színvonalát, de azért bőven vállalható. A Gene Wolfe-írás (A cseregyerek) egészen kiemelkedő, de Nortontól az Indián mágia, Andrevontól A gyerekeknek mindig igazuk van és Dévényitől a Pánikra semmi ok is kitűnő. Kolonics István alacsony testzsírszázalékú, mohikánfrizurás, bronzbarna íjásznője a címlapon…
Galaktika 64
Óvatosan megkockáztatom: ez nem vegyes, hanem tematikus szám! A novellák nagyobbik része a világvégéről szól, az apropó az ebben az évben “esedékes” Halley-üstökös. Kuczka Péter szerkesztőségi felvezetőjében arról ír, hogy továbbra is óriási a hazai könyvkiadás restanciája a világ sci-fi irodalmának klasszikusai terén, úgyhogy a Galaktikában folytatásos formában regényeket fognak közölni, az elsőt már ki…
A tegnap holnapja 