A kérdés máris megválaszolásra került: a 101. szám nem tudja hozni a jubileumi százas magas színvonalát, de azért bőven vállalható. A Gene Wolfe-írás (A cseregyerek) egészen kiemelkedő, de Nortontól az Indián mágia, Andrevontól A gyerekeknek mindig igazuk van és Dévényitől a Pánikra semmi ok is kitűnő.

Kolonics István alacsony testzsírszázalékú, mohikánfrizurás, bronzbarna íjásznője a címlapon nem oda néz, ahová céloz. Belül képek Ridley Scott Alienjéből és rajzok Ámon Lászlótól.

Az ár továbbra is 28 forint.

A lapszám írásai:

Reinhard Wegerth: A nagy zöld sztrájk (második rész)

Der große grüne Atemstreik. Folytatásos regény, 1985. Zoltai Bence fordítása. Kolonics István illusztrációi. Blümel professzor öngyilkos növényeivel maradt és megfulladt, két egykori asszisztense, a párt alkotó Flora és Korn egy kísérletben vesznek részt: Flora egyéves űrutazáson bizonyítja, hogy a nők képesek a férfiakéhoz hasonló teljesítményre, férje pedig tovább tökéletesíti közös találmányukat, a természetes testérzékelést nyújtó, Nefelejcs-lepelnek hívott mesterséges bőrt… Némileg váratlanul egy teljesen új történettel folytatódik a regény (ha ez az egyáltalán; már nem vagyok biztos benne). Még a cím a tartalomjegyzékben is ez a bizonyos Nefelejcs-lepel. A sztori, az első részhez hasonlóan, nagyon is érvényes témával foglalkozik: helyettesíthető-e az ember egy mesterséges élménnyel szex közben? 4/5.

D. D. Sharp: A halhatatlan ember

The Eternal Man. Novella, 1929. Pogány Katalin fordítása. Győrfi András illusztrációi. Zulerich, a vegyész a halál kiiktatásán dolgozik, szeretné elérni, hogy a sejtek osztódása az öregedés hatására se lassuljon le – kísérletei sikerrel járnak, de a szer, amit feltalál, megbénítja az állatokat… Nehéz nem mai szemmel olvasni ezt a közel száz éves történetet, amiben a bonyodalom fő (és itt feloldhatatlan) forrása az, hogy a “magányos zseni” senkivel sem kommunikál, így segítséget sem tud kapni, amikor rászorul. A novella egyébként egy tanmese, aminek a tanulságával egyet lehet érteni, nálam ezért kap közepest. 3/5.

Andre Norton: Indián mágia

Fur Magic. Novella, 1968. S. Kovács Judit fordítása. Kolonics István illusztrációi. Cory apja hosszú szolgálatba megy, Jasper nagybácsira bízza a fiút, aki lovak, vadállatok és indiánok között él a sivatagban – Cory nehezen birkózik meg az új környezettel, ráadásul egy indián varázsdobozt is összetör… A cím fordítása nem a legpontosabb, de a sztori magával ragad, az indián mitológia ijesztő és egyben varázslatos, a hódok, vidrák, menyétek, prérifarkasok, varjak, hollók és sasok – na meg a főistenek – jól sikerültek. Sci-fi az sehol. 4/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: Februári filmbemutatók: A kockázat ára, Szörnyecskék

Kritika. Egy francia sci-fi és egy amerikai horrorfilm bemutatása. Hát igen, a Menekülő ember (The Running Man) egyértelműen a Le prix du danger másolata, lett is belőle per. A Szörnyecskék (Gremlins) pedig óriási VHS-siker volt itthon már a mozifilm előtt. 4/5.

Filmhírek

Kritika. Hét sci-fi- és horrorfilm bemutatása. Ez itt most elég szép válogatás: Who Framed Roger Rabbit, A Chinese Ghost Story, Child’s Play, Egy jenki Arthur király udvarában (a szovjet verzió), I Love Maria (más címmel: Roboforce) – mind nézhető, és akkor megbocsátjuk a Les Patterson Saves the Worldöt és a Dream Demont. 4/5.

Wolfram Kober: A háború

Der Krieg. Novella, 1983. R. Pap Edit fordítása. Viszt György illusztrációi. Az ellenség vadászai elől rejtőző katonák lelassítják az életfunkcióikat – mikor magukhoz térnek, először csak azt veszik észre, hogy kizökkent az idő, de aztán emberekkel találkoznak, akik szerint háromszáz éve véget ért minden háború… Inverz “A jövő háborúja”: itt nem a jövőből hívják háborúzni a jelen lakóit, hanem a jelen emberei folytatnák háborújukat a jövőben. A történet nem rossz, van pár elvarratlan apróság, és a naivitásból is túl sok néha, de azért tetszett. 3/5.

Gene Wolfe: A cseregyerek

The Changeling. Novella, 1968. Morvai Nagy Péter fordítása. Fujkin István illusztrációi. Peter Palmer a koreai szolgálat, a tévedésnek bizonyult kínai kitérő és az emiatt leült börtönbüntetés után hazatérve próbálja megtalálni a gyökereit, de megtudja, hogy egy Pete Palmieri nevű fiú valahogy átvette a helyét a közösség emlékezetében – és Pete furcsamód nem öregszik… Többrétegű, mélyen elgondolkodtató, életszagú novella egy modern klasszikustól – egyértelműen a lapszám fénypontja. A magyar cím nem adja vissza az eredetinek az angolszász folklórban gyökerező hátterét. 5/5.

Petar Kardzsilov: Látható jóság

Зрима доброта. Novella, 1985. Botos Éva fordítása. Fujkin István illusztrációi. A kataklizma túlélői az eltemetett város föld alatti helyiségeiben kutatnak élelem után – két fiatal fiú egy moziterembe téved, bár ők már nem tudják, mi az… Egy fura tartású figura látszik a képen, tömött kis bajusszal, óriási orrú cipőben, sétapálcával – ha kaját nem is, a nevetést azért hazaviszik a srácok. 3/5.

Kir Bulicsov: Ljonyecska-Leonardo

Ленечка-Леонардо. Novella, 1980. Veperdi Gábor fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. Ljonyecska pár hónaposan már olvas, egyértelműen csodagyerek, de szülei úgy döntenek, ezt inkább nem veszik észre, túl sok lenne vele a macera – így aztán a kissrác és “bébiszittere”, az idős Lozskin titokban tanulnak tovább… Nem biztos, hogy ez a történet kizárólag egy koraérett gyerkőcről szól, de ha van is benne társadalomkritika, jól eldugták. 3/5.

Pap Viola: Szemed fénye

Novella. Visnyei Ilona illusztrációi. Thurber optikus, kontaktlencséket készít Dr. Ferrie egyedi tervei alapján, s az egyik modell gyanús lesz neki, mint ahogy a kábítószeres alvilággal lógó felesége, Hermina is… Ambivalens érzéseket kelt ez a novella, egyes elemei, például a házasság szétesése, jól sikerültek, mások, például a rendőrök sztorija, fölöslegesnek tűnnek. 3/5.

Jean-Pierre Andrevon: A gyerekeknek mindig igazuk van

Les enfants ont toujours raison. Novella, 1983. Kardos Gábor fordítása. Barczánfalvi Ferenc illusztrációi. Cédric kilencéves, nem igazán szereti atomerőműben dolgozó, rá soha oda nem figyelő apját, folyamatos társasági életet élő anyját, zsarnokoskodó bátyját, születési rendellenességgel (plusz egy satnya kézzel) élő húgát, verekedős iskolatársát, kiabáló tanárnőjét és még sok-sok más embert és állatot – aztán egy nap rájön, hogy elég kimondania: “Tűnj ez”, s a másik máris Ahonnansenkisemjönvissza-országban találja magát… Gyilkos egy történet… Nem annyira döbbenetes, mint Jerome Bixbytől az It’s a Good Life (Élni jó címen megjelent a Gyilkos idő című antológiában), de azért erős. 4/5.

KÖNYVEKRŐL

Dani Tivadar: Téren és időn túli utazások

Kritika. A budapesti WORLD SF kongresszus tiszteletére megjelent öt sci-fi novelláskötet bemutatása. Újabb bőr a már több lapszámban kitárgyalt eseményről! Mondjuk ez legalább érthető, nem mindennapi vállalkozás annyi kiadvány egyidejű megjelentetése. A Vámpírok és csillagok magyar szerzők írásait tartalmazza, a Téren és időn túl… Bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK- és román sztorikat, a Ház kísértettel szovjeteket, a Homályos zóna USA-belieket, végül a Csillagok cigánylánya olaszokat (a cím ismerős lehet egy korábbi lapszámból). 3/5.

Dévényi Tibor: Pánikra semmi ok

Novella. A fürdőszobában víz helyett fáradt olaj folyik a csapból – az élelmes magyar erre már vállalkozást alapít! Sziporkázó Dévényi-írás napló formában, ismét szuper nevekkel: Gépszava… 4/5.

Joan Aiken: Mint hal a vízben

As Gay As Cheese. Novella, 1956. Jenkovszky Iván illusztrációi. Valahányszor Mr. Pol, a fodrász a vendégei fejére teszi a kezét, máris mindent tud róluk – amikor Brian és Fanny Dexter ülnek be hozzá, Mr. Polnak rossz előérzete támad… Hohó, csak nem Stephen King Holtsávjának előképéhez van szerencsénk? A kémiát rég elvesztett pár leírása mindenesetre nagyon pontos. 3/5.