Galaktika 12

Már 1975-ben járunk, és a Galaktika szerkesztősége ezt némi meglepetésre egy román különszámmal teszi emlékezetessé (?). De igazából nem, a lapszám a legjobb esetben is csak közepes, egyvalamit kivéve: tele van elképesztően látványos és elgondolkodtató Escher-illusztrációkkal, amiket sokan valószínűleg ekkor láttak először Magyarországon.

A kiemelt szerzők ezúttal Voicu Bugariu, Victor Kernbach és Vladimir Colin – van-e, aki e neveket nem ismeri? 🙂 A címlapon M.C. Escher egyik rajza (szerintem találhattak volna jobbat is). A kiadvány továbbra is 12 forintba kerül.

A lapszám írásai:

Ion Hobana: Néhány gondolat a román science fiction irodalomról

Quelques réflexions sur la science-fiction roumaine, 1975. Tanulmány, Fenyvesi Ervin fordítása. A román sci-fi alig ismert, ami nem csoda, a kis kelet-kőzép-európai országok más műfajokban is küzdenek a nagyok kultúrdömpingje ellen. Az elemzés tárgyilagos, az eredmény nem túl szívderítő: a román sci-fi, számos más kis országéhoz hasonlóan, követő üzemmódban működik, kevés az eredeti tehetség. Értékelés: 3/5.

Voicu Bugariu: A vikingek hangja

Vocile vikingilor, 1970. Novella, Kálmán Béla fordítása. A jég épen megőrizte egy viking hajó személyzetét, sikerül is őket kíméletesen kiolvasztani, de életre kelteni nem – talán segítene, ha ha a tenger hangját beeresztenék a terembe? Költői írás, kevés részlettel, de kis fantáziával azért kialakul a szemünk előtt a jelenet, ami lehetne egy játékfilm része is. Értékelés: 4/5.

Mihu Dragomir: A Szaturnusz gyűrűje

Inelul lui Saturn, 1964. Vers, Kuczka Péter fordítása. Bármit talál is, az ember biztosan meghódítja a Naprendszer bolygóit. Jó kis kép, de az ilyen versek valahogy inkább az űrkorszak elejére illenének. Bár a keletkezés dátumát nézve ez végülis rendben van, a Galaktika hozta le későn. Értékelés: 3/5.

Dorel Dorian: Arheo Vlastia

Arheo Vlastia, 1970. Novella, Belia György fordítása. Ismert magánnyomozót bíznak meg azzal, hogy megtalálja, ki szivárogtatja ki a legtitkosabb felfedezéseket egy kalózrádiónak. Mai szemmel az egyik legérdekesebb írás a lapszámban, könnyű a Wikileaks-jelenségre asszociálni, csak éppen internet nélkül (kalózrádióval). A fordítás kicsit lerontja. Értékelés: 4/5.

Sanda Radian: A tudományos-fantasztikus irodalom és a mítosz

Literatura science-fiction şi mitul, Tanulmány, Kolozsvári Papp László fordítása. A legismertebb mítoszok – emberáldozat, lázadás az alkotó ellen, örök élet, szerelem más világba tartozók között, halhatatlan szerelem – a sci-fiben is megjelennek. Remek tanulmány, jó példákkal, csak éppen kicsit száraz. Értékelés: 4/5.

Adrian Rogoz: Alambai – avagy a művészet rejtelmei

Alambai – sau arcanele artei, 1967. Novella, Kiss Mihály fordítása. Az egyre növekvő népesség elhelyezése extrém magas felhőkarcolókat igényel, amikben nem hagyományos liftekben, hanem anyagból energiába és onnan visszaalakítás útján mozognak az emberek – szörnyű baleset történik, az építész száműzetésbe menekül, és egy vizsgálóbiztos kapja a feladatot, hogy megtalálja. Az alapötlet tetszik, de sokkal-sokkal érdekesebb novellát lehetett volna írni belőle. Ez így lila és szenvedős. Értékelés: 3/5.

Nina Cassian: Kozmikus óráink

Trei ore in Cosmos, 1965. Vers, Kuczka Péter fordítása. Az űrhajóban keringő szerelmesek olyanok, mint a Föld és az általa befogott kisbolygó. Mit keres egy olasz szerelmes vers ebben a román irodalomra fókuszáló lapszámban? Értékelés: 3/5.

Vladimir Colin: Giovanna és az angyal

Giovanna si ingerul, 1966. Novella, Belia György fordítása. A homo aeternus tagjai, az angyalok örökké élnek, a szerelem köztük és a homo sapiens egyedei között értelmetlen – vagy mégsem az? Ha már mítoszok és szerelmesek, akkor itt van Giovanna története, aki egy halhatatlan angyalba szerelmes, és közben semmi sem az, aminek látszik. Jó kis novella! Értékelés: 4/5.

Titus Filipaș: Civilizációk Földünkön kívül

Civilizații extraterestre, 1973. Tanulmány, Klumák István fordítása. A Földön kívüli civilizációk kutatása egyelőre semmiféle eredményt nem hozott – persze ettől még pont ugyanúgy kell művelni, mint bármilyen más tudományágat. Tessék, itt egy kis hard science: tények, számok, hipotézisek és bizonyítások, mindez a formális tudomány megszokott színpadán. Értékelés: 4/5.

Victor Kernbach: A megkettőződés paradoxona

Paradoxul dublurii, 1973. Novella, Kálmán Béla fordítása. Egy különös nagynéni lehetővé teszi, hogy a férfi visszamenjen az időben a gyerekkorába, és kijavítsa rossz döntéseit – vagy mégsem ez a célja? Érdekes időutazós történet, ami megpróbálja kivédeni a szokásos paradoxonokat, nem túl nagy sikerrel – a csavar a végén kicsit azért kiszámítható. Értékelés: 3/5.

Gheorghe Săsărman: A Ka kvantum

Quanta Ka, 1975. Novella, Kálmán Béla fordítása. Egy fiatal tudós megfejti az újfajta kozmikus sugárzás jelentését: üzenet az egy másik civilizációtól – vagy inkább csak emlék? Na, ez viszont élvezhetetlen: klisé klisé hátán, nem túl lelkesen odakenve. Értékelés: 2/5.

Cicerone Theodorescu: Ikároszok

Icarii inving, 1965. Vers, Kuczka Péter fordítása. Az űrhajósok az új Ikaroszok: bár lesz, akinek megolvad a szárnya, és visszahullik a földre, mások végül meghódítják az űr sötétjét. Ez meg itt a Szaturnusz gyűrűje párja, kicsit hosszabban, de ugyanolyan pátosszal. Persze a fiatalkori önmagamnak jobban tetszett volna. Értékelés: 3/5.

Constantin Cubleșan: Diana nyilai

Săgețile Dianei, 1968. Novella, Kosály Márta fordítása. A kutatóintézet fiatal munkatársnője szeretné elérni az intézet vezetőjénél, hogy egy öreg, rugalmatlan szakembert vegyen rá hozzáállása megváltoztatására – de az igazgató felidézi a múltat… Generációs ellentétek a (közel)jövőben – érdekes írás arról, hogyan váltja fel a napi rutin az izgalmas felfedezéseket, és hogyan reagálnak rá a különböző jellemű emberek. Értékelés: 4/5.

Mircea Opriță: Rés az időn

O falie in timp, 1973. Novella, Klumák István fordítása. A Kárpátok egy rejtett völgyében egyszer csak megjelenik az emberiség történelmének rég letűnt, sötét korszaka. Majdnem ötöst adtam rá, olyan izgalmas sztori, jól is van megírva, és simán meg lehetne filmesíteni – de a fekete és fehér mellé örültem volna egy kis szürkének vagy akár színesnek is. Értékelés: 4/5.

Kuczka Péter: Életrajzok

1975. Tanulmány. A román sci-fi szerzők arcképcsarnoka – szükség is van rá, hisz szinte egyikük sem ismert Magyarországon. A minimálisan szükséges információk itt vannak, érdekes, hogy nem minden szerző szerepel. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1975. Tanulmány. Escher képzeletgazdag rajzait az isten is tudományos-fantasztikus írások illusztrációinak teremtette. A lapszám abszolút csúcspontja a sok-sok Escher-illusztráció, szerintem rengetegen elkezdtek önmagukba visszatérő, szürreális képeket rajzolgatni ezek hatására – én legalábbis biztosan. Értékelés: 5/5.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s