Ambivalens lapszám, több remekbe sikerült és néhány kritikán aluli írással. Kezdem a dicsérettel: Wolfram Kobertől a formabontó karakterépítésű Nova kiemelkedik a többi közül, de Silverbergtől Az undor idézete (plusz: Gilgames! mínusz: a grafikák), Klaus D. Krügertől Az álom, Samuel R. Delanytól az Aye és Gomorrah és Wojciech Maziarskitól az Örvény is remek írások. Kiábrándító volt viszont René Sussantól Az ügynökség, a tanulmányok közül pedig Hajnal Péter A kerék című írása (egyenetlen témakifejtés) és Veres Mihály John Sladek-fordítása.

A virágot szagolgató idegen lényre támadó, kardját kétértelmű helyzetben tartó harcost Lovász Zoltán festette a borítóra. Belül képek a 2010: A kapcsolat éve című Űrodüsszeia-folytatásból és egy rajz Rőczei Györgytől.

Csak most vettem észre, hogy a Galaktika ára a 103. számtól kezdve nem 28, hanem 38 forint! Elnézést! Most javíthatom ki a többit is.

A lapszám írásai:

Robert Silverberg: Az undor igézete

The Fascination of the Abomination. Novella, 1987. Fóris Béla, Nemes Ernő fordítása. Kolonics István illusztrációi. Gilgames, a sumer Uruk egykori királya a Pokolban is Enkidut, elveszett barátját keresi – egy barbár szertartásban való részvétele után úgy gondolja, Sulla, az egykorvolt római hadvezér kincskereső expedíciójához csatlakozva talán megtalálhatja… Érdekes, ahogy Silverberg leírja ezt az újgenerációs Poklot, megoldja a különböző korokban meghaltak egymás mellett élését, kommunikációját. Nem bántam volna, ha nagyobb szerep jut az Új-Halottaknak. Gilgamesről először gyerekkoromban olvastam, akkoriban olyan könyveket vettem ki a helyi könyvtárból, mint Komoróczytól a Fénylő ölednek édes örömében: A sumer irodalom kistükre és Kuprintól a Szulamit. Ideálisak egy tizenkét évesnek. A rajzok nekem továbbra sem jönnek be: vagy ál-naivok, vagy ennyit tud a művész. 4/5.

Selmeci György: Tengerek lomha üteme jár…

Novella. Fujkin István illusztrációi. A kutató százharmincezer évvel ezelőtti csillaghajó-expedíciók naplóit elemzi, próbálja megérteni, miért pusztítottak el minden felfedezett civilizációt, és vajon minden esetben sikerrel jártak-e – és ha nem, akkor ő a győztesekhez vagy a vesztesekhez tartozik-e… Nehéz, bár nem lehetetlen elképzelni, hogy egy idegen civilizáció elpusztítására induló csapásmérő egység parancsnoka filozófus legyen… Többször olvasós, hatásos képekkel operáló sztori, bár a költőiség néha kimódoltnak tűnik. 3/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: Filmbemutatók: Szellemirtók – Szellemirtók 2.

Kritika. A horror-sci-fi vígjáték első és második részének közös ismertetése. A hazai filmforgalmazás nem teljesen piaci működését jól illusztrálja, hogy az eredetit és az öt évvel későbbi folytatást ugyanabban az évben sikerült Magyarországon bemutatni. Az értékelés rövid és velős. 3/5.

Filmhírek

Kritika. Tizenegy új film (főleg horror, kisebb részben sci-fi) bemutatása. Ismét trash-közeli a válogatás. Kiemelkedik a Batman (Michael Keaton, Kim Basinger és persze Jack Nicholson), esetleg a Pet Sematary, plusz bűnös élvezetként a My Stepmother Is an Alien (nálunk Marslakó a mostohám címmel mutatták be). A többi (Elvira: Mistress of the Dark, La chiesa, Spellbinder, High Spirits, A Nightmare on Elm Street 4: The Dream Master, Curse II: The Bite, Beyond the Rising Moon, Terminal Entry) elég tré. 3/5.

Wolfram Kober: Nova

Nova. Novella, 1983. R. Pap Edit fordítása. Vass Mihály illusztrációi. A Cyrna hamarosan novává válik, az Ara bolygó kutatását idő előtt félbe kell szakítani, és az araiak megmentésének ügye két táborra osztja a földi felderítőket: az egyik csoport sorsára hagyná az alacsony fejlettségi szinten álló őslakosokat, legfeljebb néhány egyedet vinne magával, míg a másik föld alatti óvóhelyeket ásna nekik a bolygó árnyékos oldalán – Dangisweyo most hazatért, és megpróbálja elmagyarázni Velenának, egykori szerelmének, hogyan vezetett tragédiához a második csoport győzelme, és miért maradt az araiakkal halálukban is a nő férje, Larmont… Ritka az olyan novella, amiben a negatív hős szemszögéből látjuk a történetet. Ez így talán erős, mindenesetre olyan valakiről van szó, aki úgy próbál elmesélni egy emocionálisan és morálisan felfokozott történetet, hogy egyértelműen hiányzik belőle a szükséges nagylelkűség és érzelmi intelligencia. Közben szembe kellene néznie saját hiányosságaival is. Ez utóbbi (borítékolhatóan) nem sikerül. Ötös alá. 5/5.

Klaus D. Krüger: Az álom

Der Traum. Novella, 1986. Rónaszegi Éva fordítása. Lovász Zoltán illusztrációi. Robert Lüders furcsa álomból ébred, ilyen kezdés után nem szokott túl jól sikerülni a napja, de a mai valamiért kivétel: legtitkosabb vágyai is teljesülnek – de mit is álmodott, és álom volt-e az egyáltalán? Német írás, de egyértelműen NDK-s, már az évek óta várt telefonvonalnál és a Lada-szerviznél lebukott a szerző. Szerintem az ilyen sztorik kicsit másképp csapódnak le egy olyan olvasónál, mint én, aki a “létező szocializmus” rendszerében nőtt fel. Négyes alá. 4/5.

MŰHELY

Liktor András: A Futuro újra él

Tanulmány. A FUTURO EUROPA olasz sci-fi magazin bemutatása. A FUTURO a hatvanas években indult, és elsősorban olasz és európai szerzők írásait közölte, amikor Olaszországban kizárólag angol névvel (vagy legalább írói álnévvel) lehetett sci-fit eladni. Meg is bukott. A FUTURO EUROPA egy kísérlet a feltámasztására – Liktor András, a Galaktika olasz fordítója szerint ezúttal jobbak az esélyei. 3/5.

Hajnal Péter: A kerék

Tanulmány. Utazás a kerék kevéssé ismert történetétől az egymáshoz képest mozgó körök matematikai kultúrtörténetéig. Az átadni próbált információk spektruma a majdnem nullától az érthetetlenül megfogalmazott paradoxonokon át a látványos ábrákig terjed, az olvasó pedig többször felteheti az “Ezt most miért kellett?” kérdést. 2/5.

John Sladek: Nagy rejtélyek megoldása

Great Mysteries Explained!. Tanulmány, 1982. Veres Mihály fordítása. Nem teljesen komoly értekezések arról, ki ölte meg Kennedyt, valódi-e a torinói lepel, lehet-e embereket klónozni, és van-e értelmes élet a világegyetemben. Mérsékelten humoros, viszont legalább igénytelenül fordított írások számunkra nem feltétlenül értelmezhető kultúrtörténeti utalásokkal. 2/5.

Samuel R. Delany: Aye és Gomorrah

Aye, and Gomorrah…. Novella, 1967. Galamb Zoltán fordítása. Benkő Sándor illusztrációi. Űrbéliek: lejönnek Párizsban, Houstonban, Isztambulban, ordítoznak, rohangálnak, berúgnak, “frelkákat” hajkurásznak, aztán felmennek megint – kamaszkorukban végletesen átoperált, nemi jellegzetességek nélküli felnőtt gyerekek, akikért odavannak a földiek… Alkalmassá tenni az embert a földitől eltérő életkörülményekre – ez vár majd a Marsra indulókra, a Holdon és később a Marson kolóniát alapítókra is? A sztori magával ragadó, és érdekes érzés egy ilyen “űrbéli” bőrébe bújni. 4/5.

Wojciech Maziarski: Örvény

Wir. Novella, 1988. Nemere István fordítása. Harsányi Sándor illusztrációi. Nem könnyű Young százados élete: a gépek alkatrész híján lassan mind leállnak, a római konzul autót vezet, ősemberek cserélnek húst acélkésre, a városon túl megint feltűnt egy dinoszaurusz, a kék felhők pedig rabszolgára vadásznak… És mindez amiatt, mert valaki hibásan állította vissza a mentésből a 25. évszázadot. Egyszerre mozgalmas és elvágyódós, kalandos és elgondolkodtató történet, benne MZ/X gonosz lengyel megfelelőjével. Maziarski nem annyira a sci-fi írásai, mint inkább a lengyel demokratikus ellenzékben betöltött szerepe révén ismert. 4/5.

Dian Girard: Nincs ott semmi

The Nothing Spot. Novella, 1978. Damokos Katalin fordítása. Harsányi Sándor illusztrációi. Egy pukkanás: mintha az új díszlámpája izzója égett volna ki, mindenesetre csak egy folt maradt a helyén, ami mindent bekebelez, ami a közelébe kerül – Cheryl az első ijedtség után talál egy kreatív felhasználási módot… Aztán persze ki tudja, hova tűnnek a dolgok, amikor bekerülnek a foltba. Az olvasószerkesztő elég slampos munkát végzett, a főszereplő tárgy először “díszpálma”-ként szerepel, egy pillanatig nem is értettem, miről van szó. 3/5.

Larry Niven: Az ellenség

The Warriors. Novella, 1966. Koczóh Péter fordítása. M. Tóth Éva illusztrációi. A kzin kapitány elégedett: fegyvermestere szerint a földi hajó gyenge és védtelen, telepatája szerint a háború és gyilkolás hiányzik az életfelfogásukból – persze bármikor történhet valami meglepő… A Föld szülötteinek intellektuális és morális felsőbbrendűsége vs. a Borg-szerű kzinek gonoszsága – nincsenek árnyalatok, bár a befejezés szerint ez még változhat. 3/5.

KÖNYVEKRŐL

Várkonyi Tibor: Rák – lázálom

Kritika. E. M. Floyd A másvilágról jött gyilkos című regényének bemutatása. Mi van akkor, ha a rákbetegség igazából egy kísérlet arra, hogy az embert átalakítsa valami mássá – csak éppen még abban a fázisban tart a dolog, hogy a próbálkozások sikertelenek? Érdekes ötlet, jó értékelés. 4/5.

Vásárhelyi Lajos: Emberszagú univerzum

Kritika. Peter Merey Lahor Xween bosszúja című regényének bemutatása. Kegyetlen savazás, de úgy tűnik, joggal az: “Gondolom, az író azért nevez mindenkit a nevén, mert a legtöbb szereplőről úgyis ez az egyetlen dolog, amit az olvasó megtud, azonkívül, hogy az illető nő-e egyáltalán vagy férfi.” 4/5.

Szentmihályi Szabó Péter: A sci-fi holnapja? Vagy őrülete?

Kritika. William Gibson Neuromancer című regényének bemutatása. Az értetlenség és az óvatos rajongás között csapódik ide-oda Szentmihályi Szabó kritikája, az utolsó mondatokkal el is árulja magát: “Nem tudom, humbug-e ez a könyv, vagy korszakalkotó remekmű. Ahhoz le kéne fordítani…” Ami, mint tudjuk, meg is történt… 3/5.

Urbán László: A kultúrtörténész időutazása

Kritika. Ráth-Végh István Az ércmadár című regényének bemutatása. Ráth-Végh a szórakoztató kultúrtörténeti műveiről ismert, én is imádtam anno A könyv komédiája és Az emberi butaság kultúrtörténete című könyveit. Ez itt viszont egy tudományos-fantasztikus regény 1930-ból, ami egy leendő második világháborút vetít elénk – bár nagyon nem olyat, mint amilyen az “igazi” lett. A Főnix kiadó dicsérhető a közreadásáért, de nem a szerkesztői munkájáért. 4/5.

Dévényi Tibor: Litkei B. Mihály, a Hungária-II lassújáratú űrkompkezelő levele kedveséhez, Mariskához a Muskátli-III űrbázisról, melyet időközben átkereszteltek “Űrbázis a Három Muskátlihoz”-ra

Novella. Cseh Németh László illusztrációi. A magánosított űrállomás nem igazán életképes üzletileg, még szerencse, hogy hathetente kiköt ott a Mozartkugel nevű osztrák szállodahajó, az utasainak igazi csikós-betyár műsort lehet rendezni jó pénzért – és Mihály még mindig nem tud hazaindulni… Beütött a rendszerváltás, a privatizálás (KFTV: Kozmoszba Fellőtt Társas Vállalkozás) mellett ott a többpártrendszer, a kezdődő megszorítások és a pálinkafőzés. Azért az újabb Tovább is van, mondjam még?-díjas cím ellenére kopik már az ötlet érdekessége. 3/5.

Mihail Puhov: Piramis

Пирамида. Novella, 1982. Földeák Iván fordítása. Fujkin István illusztrációi. Az akár évszázadokkal ezelőtt indult csillaghajókat a Plútó pályáján kívül fogadják, éppen Szandler és Zlotov az ügyeletesek, amikor egy piramis alakú, idegen hajó érkezik azzal a céllal, hogy a Föld lakói is megértsék a Világmindenség Bölcsességét – és megszabaduljanak a bolygón és őbennük is nagy mennyiségben meglévő mérgező anyagtól… Eddig senki nem tesztelte, mi történik a Bölcsesség Íve alatt, ha fordítva halad át rajta valaki? De ez a kisebbik baj, a nagyobbik a karakterek sótlansága. Így aztán hiába a vége felé már egyre érdekesebb ötlet. 3/5.

René Sussan: Az ügynökség

L’agence. Novella, 1984. Kardos Gábor fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. Janus a titkosszolgálat egyik részlegénél dolgozik, de kölcsönadják egy másiknak – egy napon egykori és jelenlegi főnökétől is ugyanarra a helyre és napra vonatkozó titkos parancsot kap… Amilyen rövid ez a novella, olyan hosszú és unalmas benne az expozíció, a történet pedig, hogy is fogalmazzak, nem a legeredetibb. A Sussan René Reouven álneve. 2/5.