Kivételesen erős válogatás, kiosztottam három ötöst (a Kedves ellenségem befejező részére, a Szöcskék és viperákra a titokzatos Robert Baudtól és Az elveszett földrészre Norman Spinradtól. De Tuttle Kőűrhajója, Niven Apálya és Dévényi idézhetetlen hosszúságú írása is szuper, és akkor a számos jól sikerült kritikáról és tanulmányról nem is szóltam.

A megszokottól eltérő címlap Farkas Rudolf műve, belül egy kép az Indiana Jones és a Végzet Temploma forgatásáról és egy grafika Kolonics Istvántól. Az ár 28 forint. FRISSÍTÉS: Az ár 38 forint!

Szomorú aktualitás: a poszt írásakor jött a hír, hogy nyolcvanéves korában elhunyt Gálvölgyi Judit, a Galaktika megszámlálhatatlan (igazából megszámlálható: ezzel a lapszámmal bezárólag hetvenkettő) sci-fi novellájának kitűnő fordítója.

A lapszám írásai:

Barry B. Longyear: Kedves ellenségem (második, befejező rész)

Enemy Mine. Folytatásos regény, 1985. Hargitai Károly fordítása. Boros Zoltán, Szikszai Gábor illusztrációi. A kis Hammis gyorsan felnő, Davidge pedig megpróbál mindent megtanítani neki: a családi vérvonalat és persze az emberek és Dracok közötti különbségeket – aztán egy nap űrhajó repül át felettük… Ellenkezőjére fordul az előző részben megfigyelt jelenség, most már a kisregény a részletesebb, több új szállal gazdagítja a cselekményt. Hatásos példabeszéd ez a mű a konfliktusok megértésen keresztüli feloldásáról – és persze ennek nehézségeiről is. 5/5.

Lisa Tuttle: A kőűrhajó

A Spaceship Built of Stone. Novella, 1980. S. Kovács Judit fordítása. Vass Mihály illusztrációi. Rick egy sivatagi városról álmodik, föld alatti járat vezet egy helyiségbe, ahol kedves, szeretetreméltó emberek kérdezik, biztonságos-e a helyzet, felmehetnek-e végre a felszínre – aztán kiderül, hogy ugyanezt álmodta a lány a buszon, aki már régóta tetszik neki, és Rick egyetemi hallgatói, és a lány osztálytársai… Vonzó hely ez a Föld! Kiválóan felépített cselekmény, néhány hatásos jelenet, a karakterek nem túl kidolgozottak, de jól van ez úgy. 4/5.

MŰHELY

Szoboszlai Margit: Forradalom és utópia

Tanulmány. Nicolas-Edme Rétif, esetleg Restif, a főként a francia forradalom idején alkotó író életművének bemutatása a sci-fi szemüvegén át. Casanova, de Sade márki, Schiller kortársa. Rengeteg (200+) könyve jelent meg, ezek közül csak 4-5 tekinthető sci-finek (talán a pornográf és a prostitúcióval foglalkozó műveiből is több volt), de azok érdekesek. Maguk az ismertetések ugyanakkor nyúlfarknyiak. Kis színes: ő írta le először a “kommunizmus” szót. 3/5.

Gáspár András: SF és VIDEO, avagy a tenger munkásai

Tanulmány. Magyarországon is nő a videómagnók száma, “hivatalos” forrásból származó film azonban kevés van, és azok is drágák – aranybánya ez a helyzet a VHS-kalózoknak. Anno nem követtem a videókazettamásoló ipart, sok újdonságot találtam a cikkben: például hogy hat szereplő uralta a piacot (érthető okból ugyan, de sajnos nem nevezi meg őket a szerző), és hogy a másolás egyik formája a meglehetősen aljas komplett szalagcsere volt. 4/5.

Pat Murphy: A hullócsillag csak egy kő az űrből

A Falling Star Is a Rock from Outer Space. Novella, 1986. F. Nagy Piroska fordítása. Benkő Sándor illusztrációi. Mrs. Jenkins egyedül él, lánya elköltözött egy távoli városba, üres a ház – egy este az asszony hullócsillagot lát, eszébe jut, hogy ilyenkor kívánni szoktak valamit, és másnaptól fenekestül felfordul otthonában a rend… A Galaktikában – de igazából bárhol – közölt történetek egyik részhalmazára azt szoktam írni, hogy remek Twilight Zone-epizód lenne belőle. Tartalmaz több-kevesebb sci-fit (vagy inkább csak fantasztikumot), és gyakran mindent elkövet, hogy jóleső melegséget érezzünk a szívünkben. Ez a sztori is ilyen. 3/5.

Larry Niven: Apály

There Is a Tide. Novella, 1968. Koczóh Péter fordítása. Győrfi András illusztrációi. Louis Wunak elege lett az emberekből, a kozmoszban kóborol, a radarját szándékosan úgy állította be, hogy csak kétféle dolgot mutasson: sztázisdobozokat és csillagsűrűségű égitesteket – most jelez a radar, egy rég kihalt faj nagy sztázisdobozának tűnik, amit talált, de már van ott egy idegen űrhajó… Veszélyes dolog a szerencsejáték, és nem feltétlenül azért, mert cinkelt lapokkal játszik az ellenfél, hanem mert három szeme van… Az apály okát későn megértő idegenről a nála sokkal barátságosabb Rocky jutott eszembe a Project Hail Maryből, amikor kiderül, hogy nem tudja, mi a relativitás – csak ő sokkal kedvesebb. 4/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Szilágyi G. Gábor: Az agyfürkésző – David Cronenberg filmjeiről

Kritika. A kényelmetlen filmjeiről híres-hírhedt kanadai rendező életművének bemutatása – legalábbis 1986-ig. Részletes, jól összeszedett profil, érdekes információk és pontos értékelés az amatőrfilmekről és szinte valamennyi fontos “nagyfilmről”: The Parasite Murders (vagy Shivers), Rabid, The Brood, Scanners, Videodrome, The Fly. 4/5.

Kóczián János: Filmhírek

Kritika. Konkrétan egy (1) hír: elkészült a Selyemgubó című film folytatása, a Selyemgubó: A visszatérés. Mármint még 1988-ban. Ennyi hely maradt a rovatban, ki kellett tölteni valamivel. 2/5.

Robert Baud: Szöcskék és viperák

Novella. Harsányi Sándor illusztrációi. John repül: nem csak álmodja, tényleg felemelkedik a földről, aztán könnyedén leszáll – persze senki nem hisz neki, ő sem biztos benne, fizikusként hogy álljon a jelenséghez, de mivel a szomszéd srác véletlenül lefilmezte a dolgot, így belemegy, hogy vizsgálatokat végezzenek rajta, és tévéműsorban vitassák meg, mi is ez az egész… Nagyszerűen végigvitt novella, remek reklám a tudományos módszernek, szuper főhős, csodálatos befejezés. De ki lehet Robert Baud? Lehet, hogy magyar, hiszen nem tüntettek fel fordítót az írása alatt. Ez az első megjelenése a Galaktikában (legalábbis ilyen néven), lesz még több a következő pár évben. Várom a megfejtéseket kommentben! 5/5.

FRISSÍTÉS: Györgyi Ákos felhívta a figyelmemet, hogy a Szöcskék és viperák megtalálható Vassy Zoltán Neandervölgyi mesék című novelláskötetében – lelepleződött tehát Robert Baud személye!

Norman Spinrad: Az elveszett földrész

The Lost Continent. Novella, 1970. Gálvölgyi Judit fordítása. Máthé G. Ferenc illusztrációi. Balewa professzor, az egykorvolt amerikai űrkorszak szakértője végre megkezdi tanulmányútját: a fejlett Afrikából érkezik a szennyezett, degenerált, visszafejlődött Egyesült Államokba, és egy Ryan nevű idegenvezető és más fekete utasok társaságában egésznapos kirándulásra indul Kis Vén New Yorkba… Azt hiszem, USA-belinek kell lenni ahhoz, hogy teljes egészében értékelni tudjuk a több évszázados társadalmi és kulturális szembenállásra és az egyenlőségért vívott harcra épülő, egy elképzelt jövőben fokozottan felszínre kerülő ellentéteket, amik ezt a novellát olyan elevenné teszik. De így is feltűnnek a remek karakterek, durva konfliktusok, és persze egy feje tetejére állított viszonyrendszer – kitűnő írás. 5/5.

KÖNYVEKRŐL

É. L.: Féltett kincsek, ritkaságok

Kritika. A World SF magyar tagozata által kiadott, a hazai sci-fi 1836 és 1947 közötti korszakát szemléző négy novelláskötet bemutatása. A kötetek: A fekete sugár, A rádiumkirály, Budapest nem felel és A hazugság halála. Számos elbeszélés megjelent már az eddigi Galaktikákban is. De ki lehet a titokzatos É. L.? Megfejtések jöhetnek, ismét csak kommentben. 4/5.

Gáspár András: Hiányzó láncszem?

Kritika. A VEGA egyesület 1988-as ikerkiadványainak bemutatása. Kicsit nehezen követhető értékelés, nem ártott volna a kötetek pontos címét és további metaadatokat is megadni. De a megérdemeltnek tűnően vitriolos kritikát élvezet olvasni. Idézet: “[A] kötet (…) a finanszírozásra hajlandó kisvállalkozás igényeit messzemenően figyelembe véve, idegen nyelven látott napvilágot, (…) mely leginkább, némi jóindulattal szemlélve, az ANGOLRA HASONLÍT, ám (…) SEMMIKÉPP NEM AZONOS VELE.” 3/5.

Zsoldos Endre: Alternatív történelem

Kritika. Olaf Stapledon Az utolsó és első emberek című regényének bemutatása. A könyv teljes cselekményének távirati stílusú elszpojlerezése után jól le is húzza azt a kritikus (nem mondom, hogy minden ok nélkül), aztán közli: a regény “alapmű, amelynek elolvasását legalábbis érdemes megpróbálni.” 3/5.

Vásárhelyi Lajos: Kettőszázhatvanöt oldalas citrompótló

Kritika. Hank Jeff Az átkozott lehetőség című regényének bemutatása. Hát nem tudom. Nem beszélnek egymással a Galaktika meg a Galaktika Fantasztikus Könyvek szerkesztői? Azt gondolnám, hogy részben ugyanazokról az emberekről van szó. Mert ezt a GFK-kiadványt rettenetesen elkaszálja itt a kritikus. Miért nem szólt a kiadása előtt? 3/5.

Pósa Zoltán: Evilági kényszerkövetségben

Kritika. Magyar László András Bevezetés a kísértettanba című könyvének bemutatása. Jól összeszedett értékelés egy hasznos forrásmunkának tűnő kiadványról. 4/5.

Nemere István: Beszivárgás

Novella. Kezdődik a bemutató, most tapogatja le a gép Nortens fizikust a Holdon, fél órán belül átsugározzák a Földre – de mi van akkor, ha valaki rácsatlakozik az átvitelre? Az ötlet érdekes, a kivitelezés kissé zavaros, és az invázió is elég lassú lesz így. 3/5.

Dévényi Tibor: Litkei B. Mihály lassújáratú űrkompkezelő levele kedveséhez, Mariskához, a HUNGÁRIA-II fedélzetéről

Novella. Cseh Németh László illusztrációi. Két tapasztalt, rezignált szaki küzdelme az új számítógépekkel, zavaros kvótákkal, hibás adminisztrációval és a kecskékkel. Az Alien tervezésekor az volt a cél, hogy egy kopott, belakott szállítójárművön játszódjék a történet. Nos, Mihály otthon érezné ott magát. Hosszú a cím, de a következő lapszámban érkező folytatás ezen is túltesz majd. Váratlan a poén, bár kissé elvész a zajban. Az üzemanyagigény tervezésénél fontos szempont, hogy megszűnt az állami dotáció – ez már a rendszerváltás hatása! 4/5.