Átlagos vegyes lapszám, igazán kiemelkedő anyagok nélkül. A szerkesztői cikk a gyorsuló időről ír, és arról, mennyire igaz ez Magyarországra – hát nem tudom. Mennyire?

A novellák közül tetszett Sturgeontól Az aranyspirál, Tanith Lee-től a Sírás az esőben, Alan E. Noursetól a Fertőzöttek, de Lafferty és Badurek írása is bejött. Fujkin István képregénye a Vörös Rébék-balladát egyetlen betűnyi szöveg nélkül is kiválóan dolgozza fel. Dévényi Tibor címhosszúság-rekordkísérlete kezdi elérni az “értelmezhetetlen” kategóriát – vajon itt a vége?

A címlapon Jenkovszky Iván furcsa színekben pompázó képe látható, belül fázisképek a Godzilla – A szörny visszatérése című filmből, és M. Tóth Éva egy rajza. Az ár, ahogy arra korábban rájöttem, immár 38 forint.

A lapszám írásai:

Theodore Sturgeon: Az aranyspirál

The Golden Helix. Novella, 1979. Kemény Dezső fordítása. Jenkovszky Iván illusztrációi. A hibernálásból ébredő űrhajósok döbbenten látják, hogy nem a Viridis bolygó felett, hanem annak felszínén vannak, helyiségeire bontott hajójukban, és ebben a világban, amit időről időre aranyszínű lények látogatnak és figyelnek meg, mintha minden visszafelé fejlődne – lehet, hogy ők is? Ha az emberből elvesszük a civilizációt, az intelligenciát, a nyelvet, sőt végül még az emberi testet is – mi marad, amitől még mindig ember? Sturgeon válasza nagyjából: a másik emberhez való érzelmi viszony. A spirál a DNS-re utal vajon? Bár a novella 1954-ben jelent meg, Sturgeon szerint már 1953-ban megszületett, abban az évben, amikor Watson és Crick kettős spirálszerkezetet bemutató cikke kijött. 4/5.

Selmeci György: Arcát aranymaszk fedi

Novella. Az idegen isten hófehér, két fejjel magasabb, mint az emberek, rohadó sebek borítják, nincs magánál – az egyiptomi főpapoknak minél hamarabb ki kell deríteniük, barát-e vagy ellenség… Alig egy oldal ez a sztori, annak egy része is teljesen felesleges karakterleírásra megy el. Életképnek tetszetős, de nem jön sehonnan, és nem tart sehová. Hármas alá. 3/5.

Isaac Asimov: A szemtanú

The Eye of the Beholder. Novella, 1986. Szabóné Mohácsi Enikő fordítása. Rőczei György illusztrációi. Ismerőseik szemében sem Melisande, sem Octavius nem mondható szépnek, de egymás számára azok, ezért is lesz belőlük egy pár – aztán egy napon Maggie elmondja bácsikájának, hogy férje kedvéért szeretne vonzóbbá válni, a bácsika pedig kér egy kis szívességet Azaleltől, a két centiméteres űrlénytől… Hát nem tudom, Asimov humora ritkán jön be, az Azazel-történetek meg pláne nem. Akkor már inkább a bűnügyi novellák. A magyar cím félrefordítás, az eredeti arra utal, hogy a szerelmesek szemében a párjuk akkor is gyönyörű, ha senki más nem látja annak. 3/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Trethon Judit: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag

Kritika. A legendás régészről és kalandorról szóló harmadik film bemutatása. Végre egy megfelelő terjedelmű, szpojlermentes értékelés! De az autó, amit a szultán megkíván, egy Rolls-Royce Phantom. 4/5.

Kóczián János: Filmhírek

Kritika. Három horror-, egy sci-fi- és egy akciófilm bemutatása. Egyik sem túl emlékezetes, talán a Red King, White Knight cseng ismerősen, meg a Waxwork, de az inkább nagynevű elődei miatt. A többi: Lady in White, Spaced Invaders, Metamorphosis. 3/5.

Tanith Lee: Sírás az esőben

Crying in the Rain. Novella, 1987. Rácz Lívia fordítása. Miklósovits László illusztrációi. A szennyezés halálos, az eső is veszélyes, az emberek vagy elszórt településeken élnek, vagy a központban, egy kupola alatt – Zöldi, a fiatal lány nem érti, miért kell az esővészjelzés ellenére útra kelnie anyjával a szigorúan őrzött városba… Zöldi nem a hős, csak a mesélő: a történet a nagyszerűen lefestett anyáról szól, aki úgy kérlelhetetlen és kőkemény, hogy közben sötét titkot cipel – és persze mélységesen emberi. A rettenetes világ fokozatosan rajzolódik ki előttünk, mint amikor egy hüvelykszorítón időről időre csavarnak egyet. Négyes fölé. 4/5.

Szabó Miklós: Az arc

Novella. Nem látomás: tényleg egy kísértet néz át az üvegajtón, de hősünk nekitámad, és üldözni kezdi a szellemet dimenziókon át… Rémálom lehet a sztori alapja, a szerző – egyébként neves operaénekes – a részegséget mindenesetre kategorikusan kizárja. Jó a kergetőzés a térbeli és síkbeli világok között, de a befejezés eléggé megúszós. 3/5.

Fujkin István: Vörös Rébék

Képregény. Fujkin István illusztrációi. Arany János természetfeletti balladájának képregény-változata. Egyetlen szövegbuborék nélkül, többnyire kreatív, filmszerű elrendezésben megrajzolt történet. Én azért hallottam magamban a hátborzongató verset is, Koncz Zsuzsa énekbeszédével. 4/5.

Alan E. Nourse: Fertőzöttek

Contamination Crew. Novella, 1958. Mészáros Klára fordítása. Cseh Németh László illusztrációi. Miközben Jenkins doktor és társai a Loki IV lakóit vizsgálják, pácienseik egybehangzóan bizonygatják, hogy egy bolygófaló lény, a hlorg hamarosan elpusztítja a világukat – az orvosok a bolygó minden lakóját pszichiátriai kezelésre utalják, de rájönnek, hogy az ő hajójukon is van egy hlorg… Újabb “Kórház a világmindenség szélén”-sztori kissé talán fölösleges keretsztorival, de nagyszerű gyilkos humorral. Nourse a szerzője az eredeti “The Bladerunner”-nek, amiből csak a kissé megváltoztatott címet emelte át Ridley Scott. 4/5.

MŰHELY

Isaac Asimov: A megbocsáthatatlan bűn

The Unforgivable Sin. Tanulmány, 1982. Szentmihályi Szabó Péter fordítása. Írjunk egyszerűen, közérthetően, mert a hosszú mondatok és idegen szavak nem szakértelmünket bizonyítják, hanem olvashatatlanná teszik a szövegünket. És ha valaki, akkor Asimov tudja, hiszen elképesztő méretű életművet hagyott maga után mind a szép-, mind pedig a tényirodalomban. 3/5.

Hajdú Gábor: Az “egyszemélyes” portugál sci-fi

Tanulmány. João Aniceto O Desafio (A kihívás) című regényének bemutatása. Ennek az írásnak a Könyvekről című rovatban lenne a helye, mert nem annyira a portugál sci-firől és benne Aniceto helyéről szól, mint inkább az író harmadik, meglehetősen filozofikusnak leírt regényéről. 3/5.

Pósa Zoltán: Science fiction és mitológia

Tanulmány. A nyelv mítoszteremtő erejének vizsgálata Samuel R. Delany művein keresztül. Nem tudom, mit adtak ki tőle magyarul, nekem csak az SF Masterworks-beli Babel-17 van meg (és szemeztem a Dahlgrennel is), annak alapján értem, miért emlegeti a kritikus a nyelv mítoszteremtő erejét… 3/5.

Trethon Judit: Fantasztikum a tanyán

Tanulmány. Beszámoló a szegedi Galaktika Klub harmadik alkalommal megrendezett, egyhetes sci-fi táboráról. A leírás alapján némileg fantasy-fejnehéz volt ez a hét. Szuper, hogy ilyen önszerveződő rendezvények voltak akkoriban! 3/5.

Nemere István: Fantasztikus Fantastyka

Tanulmány. A Galaktika régióbeli egyetlen versenytársának számító Fantastyka magazin bemutatása. És úgy tűnik, több szempontból előbbre is tart a lengyel lap, mint a magyar: kivehető és külön beköttethető folytatásos regények, eleven olvasói és kritikusi párbeszéd – lenne mit eltanulni. 4/5.

Jörg Gernreich: Az öröklét küszöbén

Am Rande zur Ewigkeit. Novella, 1986. Rónaszegi Éva fordítása. Harsányi Sándor illusztrációi. Csak ő maradt életben: az ütközés pillanatában az automatika minden nyílást hermetikusan lezárt, s a férfi a központi vezérlőben rekedt, de már nem bírja tovább – ennél a halál is jobb… Furcsán realisztikus – na nem a történet, hanem a mentőcsapat félreismert következtetése. 3/5.

Larry Niven: A lyukember

The Hole Man. Novella, 1974. Damokos Katalin fordítása. Eszik Alajos illusztrációi. Az idegenek hatszázezer éve elhagyták a Marsot, de a bázisuk ott maradt, benne egy gravitációs hullámokkal működő kommunikátorral – a földi kutatócsapat fizikusa, Andrew Lear biztos benne, hogy a készülék egy kvantum-fekete lyukat tartalmaz, de Childrey kapitány ezt nem hiszi: folyamatosan kigúnyolja és megalázza a tudóst… Kegyetlen “a különc tudós bosszút áll”-történet, ehhez képest egy kicsit talán túl könnyed is a vége. 3/5.

Dévényi Tibor: Bodrogi Mariska levele kedveséhez, Litkei B. Mihály lassújáratú űrkompkezelőhöz, aki az echo-pneumatikus biomembrán meghibásodása miatt az Űrbázis a Három Muskátlihoz-on rekedt a Hungária-II űrkomppal

Novella. Cseh Németh László illusztrációi. Féltékenységről szó sincs, különben is, Mariska falra festékszórózható tévét vásárolt, anyja pedig egy Gyula nevű háztartási robotot, és egyik tranzakció sem járt teljes sikerrel… Végre megszólal Mariska is! Mint Columbo hadnagy felesége. Tovább tombol ez a “tud-e Dévényi Tibor még az előzőnél is hosszabb címet írni” kihívás – ez itt már az első oldal közel 60%-át elfoglalja. Az írás humora viszont már eléggé erőtlen. 2/5.

R. A. Lafferty: Ócska ötletek

Junkyard Thoughts. Novella, 1986. ifj. Korga György fordítása. Dékány Péter illusztrációi. Drumhead Joe, a nyomozó biztos benne, hogy Sam Mare, a lepukkant ócskás rejtegeti S. Palmer Mare-t, a szökésben lévő nagystílű bűnözőt – de meglepődik, amikor kiderül, milyen közel jár a megoldáshoz… Ez nem sci-fi, inkább a weird irodalom egyik szép példája. Lafferty folyamatosan kihúzza a lábunk alól a talajt, sosem tudjuk, milyen világban is járunk éppen. Furcsa, de el tudnám képzelni filmként, a Sin City stílusában. 4/5.

Gregory Benford: Legyek Lennon

Doing Lennon. Novella, 1975. F. Nagy Piroska fordítása. Győrfi András illusztrációi. “John Lennon vagyok” – mondja a több mint egy évszázados hibernációból felébresztett Henry Fielding, és készen áll rá, hogy kiélvezze a helyzetet, amíg csak módja nyílik rá… Egyszerű időutazós-csalós történetnek indul az írás, aztán az identitás mibenlétét boncolgató befejezéssel egészül ki. Hasonló (csak alternatív valóságra épülő) sztori a Yesterday című film alapja – az jobb! 3/5.

Jarosław Badurek: Közvetlen kapcsolat

Kontakt bezposredni. Novella, 1988. Nemere István fordítása. Merczel Péter illusztrációi. A Holdon élő Felixnek óriási szerencséje van: az Összholdi Lottó sorsolásán ő nyeri el a rendkívül ritka lehetőséget, hogy részt vegyen egy „közvetlen kapcsolatban”, amiért a Földre kell utaznia… Pont az eszköztelensége miatt üt nagyot ez az ökológiai témájú sztori. Az “orrszarvú külsejű férfi”-t kissé nehezen tudom magam elé képzelni. 4/5.