Galaktika 27

Magyar különszám a következő, nem annyira a klasszikus, inkább a hetvenes években kortársnak számító szerzőkkel (és a Kuczka által nagyon szeretett, de itt meglehetősen fölöslegesnek tűnő Asimovval). A kiemeltek: Fekete Gyula, Laczkó Géza, Majtényi Erik. Sok a rövid, néhány oldalas novella, a regény egyébként is ritka a magyar sci-fiben. Vannak remek darabok (ötöst is adtam!) és szörnyűek (kettest is) — mintha Kuczka a hazai versenyzők segítése érdekében ezúttal kissé alacsonyabbra vette volna a küszöböt. Az eredeti dátumokat nem igazán tudtam beazonosítani, valószínűsíthető, hogy a szerzők többsége kifejezetten a Galaktika számára vagy akár felkérésére, “frissiben” szállították a novellákat.

A vizuális élményt Panner László remek képei biztosítják, a címlapon kívül elszomorító szürkeárnyalatokban, mint azt már megszokhattuk. Még mindig 1977 van és az ár sem változott, 12 forint.

A lapszám írásai:

Fekete Gyula: Géprombolók

Novella. Egy új találmány képes mérésekkel és számításokkal megállapítani az emberi értékeket: a tehetséget, kitartást, hűséget és még sok minden mást, így ideális eszköznek tűnik a megfelelő emberek kiválasztásához a legkülönbözőbb pozíciókba — de a lelkesedés nem tart sokáig… Vajon ma hányan ismerik még azt a szót, hogy “káderjellemzés” vagy csak egyszerűen “káderezés”? Merthogy itt erről van szó. Meg persze arról, hogy “perception is reality”, amíg meg nem tudjuk mérni valahogy. Fekete Gyula egyébként ismert szerző komoly szépirodalmi és szociográfiai életművel, benne több sci-fi regénnyel: A kék sziget, Szerelmesek bolygója, Triszex. Értékelés: 3/5.

Laczkó Géza: Lázadás a Pantheonban

Novella. A Pantheonban a nagy gondolkodók, művészek, kreatív szakemberek agyát tartják mesterségesen életben, és táplálják a munkához szükséges ingerekkel – de egy nap az agyak megelégelik ezt az “életet”. A Pantheon itt a Sacré Cœur-bazilika, merthogy kimondatlanul ugyan, de Párizsban vagyunk, egy olyan Párizsban, ami csúnya antiutópiává változott. A sztoriról a “The Brain That Wouldn’t Die” című zsé-kategóriás amerikai sci-fi jutott eszembe 1962-ből – a szint azért kicsit magasabb itt. Laczkó Géza a Nyugathoz tartozó író volt, de megjelentek fantasztikus novellái (a Galaktika 9-ben például “Az első emberpár”) és regénye (“Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön”). Értékelés: 3/5.

Jánosy István: Két sci-fi álom

Vers. Éhező emberek kézigránáttal halásznak a radioaktív tenger partján; városlakók bámulják tehetetlenül ablakaikból az idegen civilizáció inváziós seregét, ahogy az utcán gyakorlatozik. Tömör, de jól elképzelhető, meglehetősen lelombozó álmok ezek a lehetséges jövőnkből. Jánosy István költő és műfordító, több, a Galaktikában megjelent vers az ő munkáját dicséri. Értékelés: 4/5.

Rónaszegi Miklós: Négy korsó sör

Novella. A férfi erősen becsukja a szemét, valahányszor kortyol a söréből — nehogy meglássa a feleségem, magyarázza kocsmai beszélgetőtársának, aki érzi, több is van ebben a történetben… Végre egy jó kis ipari kémkedős sztori! Volt egyszer egy magyar kémelhárítós könyvsorozat egy Hód nevű nyomozóval (egyfajta magyar James Bonddal) a főszerepben, arra emlékeztet ez az írás. A fő különbség (már a sci-fi témán kívül) az, hogy Rónaszegi Miklós sokkal jobban ír, mint Mattyasovszky Jenő. Nekem is ismerős “A rovarok lázadása” meg a Kartal-sorozat. Értékelés: 4/5.

Veres Mihály: A kapcsolat

Novella. A civilizációk közötti kapcsolatfelvételnek sok formája van, és nem mindegyik ártalmatlan. Életemet (vagy legalábbis a novellámat) egy poénért! Lesz még a lapszámban olyan írás, ami kizárólag a “punchline” szolgálatában áll. Értékelés: 3/5.

Veres Mihály: A rokonok

Novella. Egy ismeretlen betegség mindent elpusztít a Földön, és amikor évszázadok múlva víz alatti élethez szokott földönkívüliek látogatnak a bolygóra, megpróbálják megtalálni az egykori intelligens élet nyomait. Na, itt egy másik, csattanóra kihegyezve, ami működik is, de az emberben mégis hiányérzet marad. Értékelés: 3/5.

Pap Viola: A harmadik fél

Novella. A kölcsönös elrettentés csődöt mondott, a két fél félbeszakította a tárgyalásokat, útnak indultak a kobaltbombákkal megrakott repülők és hadihajók — de ez a legkevésbé sem tetszik a kis pókhasú, dadogós, senki által nem szeretett méhtenyésztőnek. Ezen jót mulattam. Elképzeltem filmben, ahogy vált a kép a baljóslatú katonai készülődés és a kankalinjait öntöző kis köpcös és kopasz között, akit könnyebb átugrani, mint megkerülni. Értékelés: 4/5.

Selmeci György: Souvenir

Novella. Daniel, ahogy mindenki, aki a csillagközi expedícióra indul, egy szuvenírt vihet magával — ő egy Paul Klee-festményt választ. “»Gyerünk, fiúk, menjünk az A fedélzetre, nézzük meg Paul képét…« S mi áttuszkoljuk magunkat a kúszófolyosókon, eljutunk a kép elé, és megállunk előtte, és újra tudni fogjuk, hogy mi is a mi utunk, miről is van szó tulajdonképpen…” A Halál és a Tűz című képről van szó:

Selmeci György egyébként számos sci-fi témájú novellát írt, a 9. Galaktikában is szerepel egy írása. Értékelés: 4/5.

Nemere István: Leleplezés

1977. Novella. A professzor rájön, hogy a bolygónkon élő egyik állatfaj tagjai valójában földönkívüli kémek — de a felfedezéséről szóló beszámolót kihallgatják… Ha már egy poén, akkor így kell csinálni — Nemere mindenhez IS értett. Nem szpojlerezem el, keressétek meg az eredeti novellát! Amúgy Nemere elképesztő, idézem a róla szóló Wikipedia-cikket: “2019. októberében megjelent 723. és 724. könyve, ezzel átvette a világrekordot Barbara Cartland-tól, mint a legtöbb művet jegyző író. 2019 év végéig 726 könyve jelent meg.” Értékelés: 4/5.

Demeter Attila: A kutyabarát

Novella. Dino és gazdája sétálni indulnak, végig a mozgójárdákon, egészen a város széléig, ahol már az aszfalt is megszűnik — ám ekkor váratlan dolog történik… Először nem tetszett, de tulajdonképpen jó, csak olyan… lapos. A puli a végén azért bejön! Értékelés: 3/5.

Kassai Péter: Ösvény

Novella. A kisgyerek annyit hallott már az ösvényről, hogy szülei elhatározzák, megmutatják neki — ehhez azonban a toronyház magasából le kell ereszkedniük az elhagyatott földszintre… A függőleges város mint a lakhatási problémák egyik lehetséges megoldása jelenik meg ebben a novellában, ami szépen és emberközelbe hozva mutatja be a dolog árnyoldalait, bár igazából nem történik benne szinte semmi. Értékelés: 3/5.

Majtényi Erik: A selyemgubó

Novella. A Világűr Értelmes Lényeit Felkutató Kirendeltség ügynöke napok óta figyeli egy primitív embercsoport furcsa tevékenységét, a kapcsolatfelvételre szolgáló eszközzel a kezében és az előírásokkal a fejében — de a találkozás igencsak meglepőre sikerül… Jól felépített történet, ügyes és váratlan befejezéssel. Értékelés: 4/5.

Majtényi Erik: A Kékek Tanácsa

1977. Novella. Aki a lakott bolygókat irányító titokzatos Kékek Tanácsa ellen szól, száműzetésre számíthat — de amikor a főhőst kirakják az isten háta mögötti bolygón, és találkozhat a korábbi száműzöttekkel, világa a feje tetejére áll. Remek írás, szuper befejezéssel! Majtényi Erik erdélyi magyar költő volt, írt gyerekkönyveket, és — eszerint — sci-fit is. Kár, hogy nem többet! Értékelés: 5/5.

Haller Gábor: Emlék

Novella. A földönkívüli visszatér a földről, szuvenírt is hoz: egy televíziót… … amiben még mindig megy az Aranycsapat meccsének közvetítése (vagy felvétele). Az nem teljesen világos, hogyan, az meg pláne nem, hogy miért lenne érdekes ez. Értékelés: 2/5.

Urbán László: A magyar sci-fi kezdetei

Tanulmány. Az 1840-es évektől kezdve lehet hazai tudományos-fantasztikus irodalomról beszélni, a hőskorszak pedig valamikor 1920 után zárult le. Meglepően részletes írás, sok-sok olyan névvel, akikről nem is hallottam (és jó pár olyannal, akikről igen, de nem sci-fi kontextusban). Értékelés: 4/5.

Baranyi Ferenc: Egy éjjel a végtelennel

Vers. A lány a csillagokba indul (vagy csak haza?), szerelmese az eget fürkészi, és hívja vissza. Vagy mi. Baranyi Ferencről annyi ugrott be, hogy nagyon jól ment a szekere a kádári idők alatt, főleg verseket írt és lapot szerkesztett. Ez itt — nem sci-fi, legalábbis szerintem, csak rá lehet mondani. Értékelés: 3/5.

Kaszás István: Feladat

Novella. Az idegen civilizáció figyeli a potenciális versenytársakat, és fejlődésük kezdetén kiiktatja őket — az egyik szondájuk a Marson áll készenlétben, ahová most közeledik az első földi űrhajó… Elég ijesztő írás, bár nem történik benne semmi különös, csak egy kis expozíció, onnantól pedig ránk van bízva, hogyan gondoljuk tovább a történetet. Kaszás István fizikusként végzett, de viszonylag sok sci-fit írt — ebben a lapszámban négy novellája is megtalálható. Értékelés: 4/5.

Kaszás István: Bármilyen áron

Novella. Öt űrhajós, de már nem mindegyikük ember, és a Földet meg kell védeni az idegenektől — a pisztoly és a helyzet kulcsa most mindenesetre a kapitány kezében van… Klasszikus szituáció, klasszikus (és ezért sajnos egyáltalán nem meglepő) megoldással. De legalább tömör: egyetlen, filmben is elképzelhető jelenet. Értékelés: 3/5.

Kaszás István: A modell

Novella. A számítógépes történelemszimuláció, amivel a közeljövőt szeretnék előre jelezni, már évek óta fut, és a hadsereg a költségek miatt inkább leállítaná — hát még amikor megtudják, hogy a szimulált jelen másképp alakul, mint az igazi… Vannak benne erős mondatok, kicsit a Source Code című film jut róla az eszembe (legalábbis annak az irányítóközpontban játszódó részei). Értékelés: 4/5.

Kaszás István: Bizonyíték

Novella. A kis embernek véletlenül sikerült kilesnie és megörökítenie a földönkívüliek leszállását, de amikor a rendőrkapitány elkéri tőle a fényképeket, gyanút fog — lehet, hogy már túl későn? A “Támadás egy idegen bolygóról” koppintása, a szögletes csövű pisztollyal bezárólag. Oké, kicsit több jóindulattal: ha Magyarországon kiadták volna könyvben David Vincent kalandjait, az kb. ilyen lett volna. BTW, a mostani generáció érti még, mit jelent, ha valaki a negatívokat kéri? Értékelés: 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Fekete és fehér lyukak

Novella. A rákbeteg űrhajós fellelkesül a lehetőségtől, hogy a fekete lyukból egy nem igazolt feltevés szerint újjászületve kerülhet ki — de van, amivel nem számol… Majdnem négyest adtam, mert a történet szép ábrázolása az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodó haldokló eltökéltségének, csak… Á, tudjátok, mit! Legyen tényleg négyes. Értékelés: 4/5.

Weinbrenner Rudolf: Zökkenőmentes akció

Novella. Az idegen civilizáció megfigyelői sikeresen kapcsolatba lépnek két Jamaicában vakációzó angol egyetemistával, de az USA titkosszolgálata résen áll… “Ügyes voltál, itt egy jutalomfalatka, pontosabban többkilós, nagy tisztaságú aranytömb” – így bánnak az emberekkel a “fejlett” idegenek… A vége pedig elég hervasztó. Értékelés: 3/5.

Tőke Péter: A Négyes

Novella. A négydimenziós vetítőszoba első példányait villámgyorsan elkapkodják a leggazdagabb vásárlók, számukra tragikus következményekkel. Aki gazdag, az kizárólag a legalantasabb vágyai kiélésére használja a pénzét — legalábbis ez ennek a sablonos és végletekig lebutított novellának az üzenete. És mindezt egy Tőke nevű szerzőtől. Csalódás. Értékelés: 2/5.

Karczag György: A Glaukusz-sav

Novella. Nyugalom van, megszűntek az erőszakos bűncselekmények, mert az emberek agyából ki lehet vonni az ilyen cselekedetek kiváltására alkalmas ún. Glaukusz-savat — már ha rájövünk, kit kell így “kikezelni”. “De ki vigyázza az őrzőket” — meg az orvosokat? Nem rossz a téma, de az írás inkább csak ígéret marad. Értékelés: 3/5.

Fazekas László: Hogyan kell sci-fit írni?

Kritika. Ben Bova “Notes to a Science Fiction Writer” című cikkének ismertetése. Hát, nem jött meg a kedvem az eredetihez… Amit Bovától hasonló tárgykörben olvastam, az a “The Craft of Writing Science Fiction that Sells” című könyv – nagyon érdekesnek találtam. Ebben a kritikában viszont legfeljebb egy Heinlein-idézetről mondhatnám el ugyanezt. Értékelés: 3/5.

Csernai Zoltán: A Sátán Háromszöge

Novella. A United Sex Films Co. szeretné meglovagolni a Bermuda-háromszög körüli felhajtást, új filmjük helyszíni felvételei során azonban váratlan dolog történik… Ahogy az egyszeri magyar sci-fi szerző az amerikai filmipart elképzeli… Csernait anno nagyon szerettem regényei, pl. “Az özönvíz balladája” miatt, de ez az írás itt nem valami fényes. Értékelés: 3/5.

Kasztovszky Béla: Fehér kör

Novella. Furcsa, földönkívüli eredetű robbanás következik be a Gellérthegyen, több százan meghalnak — mindenki után marad valami nyom, kivéve egy furcsa, születésétől süketnéma kislányt… Először azt hittem, Sztalker-utánérzés, de aztán valami egészen más kerekedett belőle. Kasztovszky kiemelkedően ír, ráadásul ez volt (33 évesen) az első sci-fi novellája. Kicsit talán hosszú. Értékelés: 4/5.

Isaac Asimov: Egy kis csomag energia

A Piece of the Action, 1964. Tanulmány, Pápay Kálmán fordítása. Planck 1900-ban tette közzé híres egyenletét, benne a magáról elnevezett állandót, s ezzel “klasszikus” és “modern” fizikára osztotta az addig egységes tudományágat. Érdekes ez az ismeretterjesztő cikk Asimovtól, de valahogy pontatlannak érzem (valószínűleg a fordítást, majd elolvasom eredetiben). És ez a cím… Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

Tanulmány. A Galaktikákban szereplő képek nem a tartalom illusztrációi, inkább egy leendő “Science fiction a képzőművészetben” című kiállítás anyaga áll így össze számról számra. Jól látszik, hogy Kuczkának pontos elképzelései voltak a Galaktikával kapcsolatban, öröm olvasni a képekkel kapcsolatos koncepcióját. Értékelés: 4/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s