Ezúttal vegyesfelvágott jön amerikai, német és szovjet szerzőkkel és három (!) ötösre értékelt novellával, az egyik a “Huszonnyolc évesen beérkezett ember”, a másik a “Tejfogú szövetséges”, a harmadik a “Holnap, holnap, holnap”.

A kiemelt szerzők között klasszikus és (nekem) kvázi-ismeretlen is akad, a lista: Kurt Vonnegut, Manuel van Loggem, Gerhard Zwerenz. A címlapon és a lapszám belsejében egy fiatal magyar grafikus, Szabó Zoltán munkái láthatóak.

Még mindig 1977-et írunk, az ár továbbra is 12 forint.

A lapszám írásai:

Fredric Brown Mack Reynolds: Sötét közjáték

Dark Interlude, 1951. Novella, Tótfalusi István fordítása. Az időutazás működik, de csak a múltba – egy önkéntes vállalkozik rá, hogy kiderítse, milyen is volt az élet az egykori Egyesült Államokban. Meglepő egy írás, talán kötelező volt az “Amerikában ölik a négereket”-állítás illusztrálása? Mindenesetre nem hagy valami jó szájízt az olvasóban (bennem legalábbis nem). Lehet, hogy még a cím is szójáték akar lenni? Értékelés: 3/5.

Herbert W. Franke: A kalciumfaló

Calciumfresser, 1960. Novella, Apostol András fordítása. Az idegen űrhajón sehol senki, a hajótest zugait felfedező asztronauták egymás után szenvednek balesetet váratlanul meggyengülő csontjaik miatt – kivéve egyvalakit… Nagyon jó, izgalmas kis novella a legamerikaibb német sci-fi szerzőtől, csavaros, bár némiképpen várható végkifejlettel – a főszereplő olyan, mint Ash a Nostromo legénységéből, csak jóindulatú kiadásban. Értékelés: 4/5.

Norbert Fangmeier: Kishaza

Heimatland, 1974. Novella, Ódor László fordítása. A távoli bolygó telepesei nem tudják fenntartani állomásuk műszaki színvonalát, mégis megszakították a kapcsolatot a Földdel, azt remélve, így nem kell fogadniuk a több tízmillió további kivándorlót – de az óhaza ezt nem hagyja annyiban… Élvezetes így is, ahogy van, főleg az emberi vetületek miatt. Jobban kifejtve, továbbgondolva az alapötletet ez az írás simán lehetne egy önálló mozifilm, vagy legalább vagy egy űrtelepeses sorozat önálló epizódja. Értékelés: 4/5.

John Wyndham: Illatorgia

Heaven Scent, 1954. Novella, Borbás Mária fordítása. Az új vegyületből elég egyetlen cseppet tenni bármilyen közönséges parfümbe, és ellenállhatatlan vágyat vált ki az ellenkező nem tagjaiban – de a feltaláló és titkárnője másképp gondolkodnak a piacra viteléről… Mintha a Monkey Business című film utánérzése lenne. Itt a sci-fi csak egy öncélú eszköz, pedig amúgy vannak jó részek az írásban. Értékelés: 3/5.

Borisz Romanovszkij: Tréfa

Шутка, 1969. Novella, Czibók Zoltán fordítása. Az afrikai csillagászok úgy érzik, más kontinensek tudósai lekicsinylően bánnak velük, ezért elhatározzák, egy hamis rádióüzenettel megtréfálják kollégáikat – de az ugratás váratlan eredményt hoz. Érdekes és lehet, hogy nem teljesen alap nélküli a kisebbrendűségi komplexus, ami a sztori alapja. Maga a “prank” ötletes, bár azért kissé kiszámítható. Értékelés: 4/5.

Berndt Kling: SZ mint szerelem

L wie Liebe, 1974. Novella, Ódor László fordítása. Andrea a tökéletes feleség, ami nem csoda: az APHRO számítógépe választotta egy részletes személyiségteszt alapján – és ez a folyamat bármikor megismételhető. Mennyivel jobb Robert Sheckleytől A tökéletes asszony (a Galaktika 1. számában)! Értékelés: 3/5.

Gerhard Zwerenz: Huszonnyolc évesen beérkezett ember

Gemachter Mann mit 28 Jahren, 1974. Novella, Ódor László fordítása. A mélyépítő szakember véletlenül feltalál egy rendkívül hatékony fémötvözetet, s az ebből készült fúrók olyan mélységekbe is lejutnak, ahonnan már kényelmetlen, khm, dolgok jöhetnek fel – így aztán jól megfizetik, hogy mindent tartson lenn. Ezt imádtam, főleg amikor a Vatikán megkérdezi, melyik korból származnak a pápák. Tudom, hogy így ködös, olvassátok el! Értékelés: 5/5.

James Causey: Tejfogú szövetséges

Teething Ring, 1953. Novella, Fazekas László fordítása. A házaló árusnak kinéző ember valójában elmaradt civilizációkat vizsgáló földönkívüli egyetemista, aki, hogy kérdéseit feltehesse, ajándékot ad a háziasszonynak: egy gyerekjátéknak álcázott idegrendszer-átalakítót… Úgy tökéletes, ahogy van. Imádom, hogy benne van a Kinsey-jelentés, hogy egyes világokban a tévé kikapcsolása a magasabb osztályok előjoga, és persze az, hogy “Plömplöm”. Zseniális! 🙂 Értékelés: 5/5.

Manuel van Loggem: Őskorszak az ablak előtt

De oertijd voor het venster, 1966. Novella, Ódor László fordítása. Az ember bármit elmondhat a pszichológusának, azt is, ha az ablaknál egy brontoszaurusz áll, és integet – még akkor is, ha ez nem álom… Vicces kis abszurd. Értékelés: 3/5.

Manuel van Loggem: Az agy hóhérai

De hersenkwellers, 1974. Novella, Ódor László fordítása. Az “izgatókkal” szimpatizáló főhőst elfogják, agyát kegyetlen módszerekkel átvilágítják, mégis marad egy rész az elméjében, amihez nem férnek hozzá – igaz, a fogoly se… Az alapötlet érdekes, láttunk hasonlót Johnny Mnemonictól a Total Recallig, de valahogy erőtlen az egész. Értékelés: 3/5.

Herbert W. Franke: Félreértés, avagy: “Vigyázat, nemdohányzók!”

Mißverständnis oder Vorsicht mit Nichtrauchern, 1974. Novella, Veres Mihály fordítása. Mindig nehéz egy teljesen ismeretlen faj képviselőivel tárgyalni, a legártalmatlanabb gesztust is támadásnak vélhetik – de amikor vége, azért csak rágyújthatunk, nem? Úgy képzelem, hogy Franke az ilyeneket félóra alatt megírta, mint a Beatles a legnagyobb korai slágereit. De az övéin ez meg is látszik… Értékelés: 3/5.

Gahan Wilson: A tudományos-fantasztikus-horrorfilm-zsebszámológép

The Science Fiction Horror Movie Pocket Computer, 1971. Tanulmány, Veres Mihály fordítása. “Helyesen alkalmazva, a tudományos-fantasztikus-horrorfilm-zsebszámológép megkíméli Önt attól, hogy óraszám kitegye magát a tévéképernyő ártalmas sugárzásának, és megrövidíti az Ön ócska mozikban eltöltött idejét.” Nyilvánvalóan korlátozott a scope, de egész szórakoztató ötvenes évekbeli sci-fi-horrorokat összerakhatunk ebből a döntési fából. Lehet, hogy csinálok egy webes felületet hozzá, és akkor megtudhatjuk, vajon “sikerül-e a kék jupiteri rágcsálóknak Monique van Voorent teherbe ejteni”. Értékelés: 4/5.

Kurt Vonnegut: Holnap, holnap, holnap

Tomorrow and Tomorrow and Tomorrow, 1954. Novella, Szilágyi Tibor fordítása. Az antigerazon megszüntette az öregedést, ami remek hír, de a túlnépesedett és nyersanyagaiból kifogyott emberiség élete még nehezebb úgy, hogy az öregek nem hajlandók meghalni. Szuper kamaradráma, mozgalmas és elgondolkoztató, filmre kívánkozik. Nem volt még a Twilight Zone-ban? Azért vegyük észre, hogy Vonnegut egy másik szintet képvisel, mint az átlag, vagy akár az átlag feletti sci-fi szerzők. Értékelés: 5/5.

Julij Kagarlickij: A fantasztikus irodalom új utakat keres

Фантастика ищет новые пути, 1974. Tanulmány, Földeák Iván fordítása. “Elfeledkeztünk arról, hogy nem létezik általában valamiféle »másik irodalom«, csak regény van, a maga műfaji sajátosságaival (a fantasztikus regényre, bármennyire sajátos jelenség is, szintén érvényesek a műfaj törvényei”. Egyelőre tényleg csak keresi az utakat a sci-fi, legalábbis Kuczkáék kedvenc irodalmi megmondóembere szerint. Átgondolt cikk, ami egyben kemény kritikája is több – magyarul nyilván meg nem jelent – nyugati és szocialista tanulmánykötetnek. Értékelés: 4/5.

Igor Drucsin: Holdkráterek árnyai

Тени лунных кратеров, 1971. Novella, Székely Sándor fordítása. A Hold egyik állomásáról egyre több munkatársat kell idegroncsként hazaküldeni a Földre, s az esetet vizsgáló pszichobionikus szakember azt gyanítja, az állomás vezetőjének növénykísérletei állnak az aggasztó jelenség mögött. Izgalmas történet, vérbeli űrkrimi, abszolút nemzetközi szintű írás – ha azt mondják, Asimov a szerző, én elhiszem. Értékelés: 4/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

Tanulmány. Szabó Zoltán grafikus elektronmikroszkópos élmények hatására született, fantasztikus rajzai a Galaktikában. Nagyon jó, a nonfiguratív ábrázolás határán egyensúlyozó, mégis egyértelműen sci-fi témájú képek. Értékelés: 4/5.