Galaktika 36

Szörnyek minden mennyiségben, az emberen kívül és belül, itt a Földön és távoli világokban. A kiemelt szerzők: Kurt Vonnegut (innen tudható, hogy valami szuperre számíthatunk), Mihail Puhov és Robert Sheckley. A címlapon — a szörnytémát megelőlegezve — G.F Watts Minotaurus című festménye. Az utolsó előtti 1979-es szám ára változatlanul 12 immár 22 forint!

A lapszám írásai:

Andrew M. Stephenson: Teljes készültség

Holding Action, 1971. Novella, Szentmihályi Szabó Péter fordítása. Az időutazó elődei közül senki sem tért vissza, és neki muszáj sikerrel járnia, mert ő az utolsó, többet nem tudnak útnak indítani — de a jövőben, ahová érkezett, járőrök fogadják, és nem látják szívesen… A sztori kicsit arra hasonlít, amikor a mentőcsónak teljesen megtelt, és valakinek meg kell hoznia azt a döntést, hogy az újabb fuldoklókat már nem veszik fel. Depresszív egy írás, de hatásos. Értékelés: 3/5.

Csanádi Imre: Ez a Kor

Vers. Békés űrkutatás és háborús fegyverkezés — ez mind mi vagyunk. Nem lenne rossz ez a szonett, de túlságosan nagy szavakat használ, és mindet nagybetűvel írja: “Járványok, Ínség, Ős Elmaradottság, / Gyarmati Tengés”. Kb. középiskolában kinőttem én már ebből. Értékelés: 3/5.

Anna Rinonapoli: Időszakadék Giacomo Leopardi költeményében

La falla temporale di Giacomo Leopardi, 1963. Novella, Székely Éva fordítása. A jövő általános iskolája teljes mértékben gépesített, ott tanítani maga az unalom –ezért is vállalkozik egy fiatal tanár arra, hogy egy megerőltető vizsgafolyamat elvégzésével feljebb léphessen. A sztori látszólag egy középiskolai tanári pályázaton induló fiatal tanár megpróbáltatásairól szól, mögötte azonban ott egy hihetően felépített, nem igazán “szép új világ”, ami egyre szennyezettebb, és az élet egyetlen nagy vágyakozás tiszta levegő és finom zöldségleves után. Ironikus elem, hogy a pályázaton tudományos-fantasztikus írókat kell elemezni irodalomelméleti eszközökkel, szót sem ejtve az általuk ígért csodálatos jövőről, ami jól láthatóan nem következett be. Értékelés: 4/5.

Rózsa András: Ikarosz

Vers. “És olvadt viasz tollak meglazultak / a tenger zöld halála nyelte el / példát hagyott ránk végajándokul: / a tett győzelmét törpe életünk felett.” A vers alcíme: “Jurij Gagarin emlékére”. A hasonlat sántít: Gagarin nem az isteni tudás Földre hozása közben halt meg, hanem teljesen más körülmények között. Hős volt, de nem Ikaroszként. Értékelés: 3/5.

Juan G. Atienza: Egy kisbolygó elsiratása

Llanto por un planeta chico, 1973. Novella, Varga-Haszonits Zsuzsa fordítása. A finom porral és egy sekély pocsolyával borított kisbolygón ideiglenesen megálló űrhajósok tessék-lássék mintavétel után, szemetüket hátrahagyva már tovább is indulnak — a meglepetés a minták későbbi elemzésekor vár rájuk… Ismét egy írás, amiről már gyerekként is azt gondoltam, hibás alapfeltételezésre épül: az űrhajósok biztosan nem szennyezhetik be azokat az égitesteket, amelyeket felfedeznek! De ha arra a friss hírre gondolok, ami szerint a Földnek hamarosan a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűje lehet, csak éppen űrszemétből, már nem vagyok ebben olyan biztos. Értékelés: 3/5.

Juan G. Atienza: Egy ember egyedül maradt

Un hombre quedó solo, 1973. Novella, Varga-Haszonits Zsuzsa fordítása. A főhős különböző testrészei kontrollálhatatlan növekedésnek indulnak, az orvosok nem segítenek, a rokonok és ismerősök elfordulnak. Franz Kafka és David Cronenberg találhatták ki ezt a történetet egy kocsmában, a nyolcadik és kilencedik korsó sör között, miközben David Lynch Elefántemberéről beszélgettek. Értékelés: 3/5.

Mircea Opriță: Alcora

Alcora, 1966. Novella, Klumák István fordítása. Edar, a terraformáló fiú és Alcora, a gyermeknevelői pályára készülő lány a vadonatúj bolygó gyönyörű vízpartján találkoznak, körülöttük vidám gyerekek és felnőttek, és az élet szép — amíg valaki egy hullát nem talál a vízben. Az idilli történet fokozatosan változik át valami nagyon kellemetlenbe és sötétbe. Először csak az egyre újabb világokat meghódító emberek gyökértelenségét értjük meg, aztán rájövünk, hogy a teljes értékrendjüknek annyi. Erős írás. Értékelés: 4/5.

Robert Sheckley: Specialista

Specialist, 1953. Novella, Borbás Mária fordítása. A Hajó legénysége magasan specializált lényekből áll, és amikor egy napviharban elpusztul Mozg, a többiek nem tudják elvégezni a munkáját — keresniük kell egy világot, ahol Mozgok laknak, és rá kell venniük egyet, hogy csatlakozzék hozzájuk. A szimbolikus történet eléggé kiszámítható, de azért szórakoztató, főleg a végül kötélnek álló Mozg motivációi. Sheckley remekül ír, ez is egy ügyes novella. Értékelés: 3/5.

Robert Sheckley: A szörnyetegek

The Monsters, 1953. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Az égből fémhenger ereszkedik alá, és furcsa ruhába öltözött idegenek lépnek ki belőle — kíváncsian szemlélik őket a falubeliek, legalábbis a hímek, hiszen az ő feladatuk, hogy megvizsgálják az új dolgokat, és korlátozzák a nőstény lakosság számát. Remek sztori a kultúrák összeütközéséről, és sajnos nem is kell más bolygókra utaznunk, hogy példákat lássunk az ilyesmire. Mert a szörnyetegek néha tényleg mi vagyunk. Értékelés: 4/5.

Béres Attila: UFO-történet

Vers. A földönkívüli gépe meghibásodik, a bennszülöttek között kell kényszerleszállást végrehajtania, és az idegen kultúra lassan legyőzi őt, még ha asszimilálnia nem is sikerül. Gépét alkatrészenként széthordják, nem szereti ruháikat és ételeiket, s amikor magától repülne, mint otthon, szelíden lefogják egy irodaház nyolcadik emeletén az ablakban. Tényleg földönkívüli — vagy egy többre vágyó, messzebbre látó értelmiségi a Kádár-korban? Értékelés: 4/5.

Damiano Malabaila: “Cladonia rapida”

Cladonia rapida, 1964. Novella, Lontay László fordítása. A latin név az autók élősdijét takarja: foltokban terjed a karosszérián, de képes a kocsi hajtásláncába és más belső szerveibe is beférkőzni — még kutatják a jelenséget, gyógymód nincs ellene. Tudományosnak hangzó elemzés, légből kapott statisztikák és kikacsintás — vicces írás, bár nem egy nagy szám. Leginkább az a rész tetszik, amikor az egyik autó — “emlékezve” egy korábbi ütközésre — az adott kereszteződésben mindig lelassít és jobbra húzódik. Értékelés: 3/5.

Kiss Dénes: Űrhajósok éneke időszámítás után ötezerből

Vers. “Még felrémlik bennem a föld / folyók csöndje énekel csontjaimban / fülem bezárult csigaház / Mellem kerítéslécei között / fújdogál a tavaszi szél” Képzeljük el, hogy ez a vers hangzik el a 2001: Űrodüsszeia végén, amikor burokba zárt Csillaggyermek a Föld felé fordul. Értékelés: 3/5.

Gerd Maximovič: A Segítő Kéz

Die helfende Hand, 1974. Novella, Ódor László fordítása. Robert Bachmann sokáig kitartott, de be kell adnia a derekát: Segítő Kéz nevű digitális asszisztense tanácsai ellenére mesterséges testre cseréli hús-vér testét. Az ajánlat jól hangzik: fiatalabb, erősebb, egészséges test, alacsony karbantartási igénnyel. A valóság persze nem ilyen szép: itt is van tervezett elavulás, néhány nagyon fontos funkció hiányzik, és ami a legfontosabb: az új “policy” szerint a mesterséges testhez mesterséges fej is jár. Az emlékezet mentése és visszaállítása elvben megoldott… Kemény egy antiutópia ez, a Segítő Kéz egy nagyon rokonszenves PDA (igaz, helyhez kötött), a végső harc pedig izgalmas. Ez a novella lett volna a lapszám legjobbja, ha nincs Vonnegut. Értékelés: 4/5.

Fodor András: Monumentum

Vers. “[M]ár-már hiszem, hogy nélkülünk is / munkál valami emberi erő / a mérhetetlen csillagokban.” Az éjszakai égbolt csodái #12345. Értékelés: 3/5.

ifj. Bartha Lajos: Különös kérdőjelek

Tanulmány. Jégmeteorit, nem is annyira rejtélyes acélkocka, radioaktív fényoszlopok, dübörgő tengerpartok — félremagyarázott jelenségek a világ minden tájáról. A szokásos “kis színes” tudományos cikkek. Értékelés: 3/5.

Mihail Puhov: Eltűnt egy űrhajó!

Novella, Apostol András fordítása. De vajon a térben vagy az időben? — ezt kell kideríteni, méghozzá gyorsan. Érdekes tudományos-fantasztikus alapötlet, kissé már unalmas panaszkodás a felelőtlen tudósokra és a bürokráciára — úgy tűnik, ezek a jövőben sem változnak. Értékelés: 3/5.

George Gamow: Kvazár

Twinkle, twinkle, quasi-star, 1964. Vers, Fazekas László fordítása. “Ragyogj, ragyogj, kvázi-csillag / bár ismerhetném titkodat!” Itt a téma mellett (hány verset írtak csillagfajtákról?) leginkább a szerző érdekes: Gamow elméleti fizikus és kozmológus volt, nem költő… Értékelés: 3/5.

Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Welcome to the Monkey House, 1968. Novella, Göncz Árpád fordítása. A túlnépesedés ellen tenni kell, a lépések közé a szex élvezetének megszüntetése és az öngyilkosság bátorítása is beletartozik — de van, aki ellenáll… Hihetetlen intézmények és eszközök: Szövetségi Közérdekű Öngyilkos-szalon, erkölcsi születésszabályozó tabletta. Pajzán versek és furcsa merényletek az Öngyi-kisasszonyok ellen. Egy világ, amit nagyon nem szeretnénk, de ami valamilyen perverz szinten mégis lehetséges. És Vonnegut hihetetlen fekete humora. Értékelés: 5/5.

Isaac Asimov: Bevezetés a holográfiába

A Holography Primer, 1972. Tanulmány, Raab György fordítása. A Gábor Dénes elméleti felfedezésén alapuló holográfia forradalmasíthatja az adattárolást és a képek megjelenítését — itt egy rövid leírás a működéséről és felhasználásának lehetséges módjairól. A szerző nem a sci-fiből jól ismert, hanem a tudományos ismeretterjesztő Asimov, aki mindenről tudott közérthetően írni. Ezzel együtt a tanulmánya nagyon sokat profitálhatott volna néhány látványos magyarázó ábrából, a filmbetéteket nem is említve. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

Tanulmány. Szörnyetegek minden korból és vidékről — remek grafikákon. Kitűnő gyűjtemény, főként az oldalak szélét díszítő diafilmszerű csíkok tetszettek. Értékelés: 4/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s