Nagy magyar írók tudományos-fantasztikus írásai a 18. század közepétől (!) a 20. század elejéig. Elképesztő nevek: Babits Mihály, Jósika Miklós, a kevésbé neves Laczkó Géza (ők a kiemelt szerzők), Csáth Géza, Herczeg Ferenc, Cholnoky Viktor, Vajda János.
A kezdeményezésből később Csernai Zoltán egy négykötetes sorozatot szerkesztett:
A címlapon Jaschik Álmos illusztrációja H.G. Wells “Az időgép” című regényéhez.
Az év 1979, az ár továbbra is 12 forint.
A lapszám írásai:
Kuczka Péter: Előszó
Tanulmány. Bár a magyar sci-fi története egy norvég-dán regény hazai kiadásával kezdődött 1783-ban, a következő százötven évben felpörögtek az események, és a magyar írók is beindultak. Rövid összefoglaló a lapszám témájáról és a szerkesztőség válogatási elveiről. Értékelés: 3/5.
Bíró Lajos: A skarlát-kutya
1918. Novella. Lucius professzor feltalálta és országa rendelkezésére bocsátja a szerkezetet, ami minden háborút megszüntet – de a politikusok kezében az már nem nemes célt szolgál… Brutálisan erős elbeszélés, szikár, lecsupaszított mondatok – tökéletesen illenek a komor témához. Fantasztikus nyitány. Értékelés: 5/5.
Csáth Géza: A sebész
1905. Novella. Az alkoholista sebész állítja: megtalálta az emberi agyban azokat a sejteket, amelyek az időérzékelésért felelnek – és el is tudja ezeket távolítani, boldoggá téve a folyton időhiányban rohanó modern embert. De addig is, amíg a radikális műtéti eljárás feltételei megteremtődnek, ott a másik megoldás ugyanerre a problémára: az abszint. Értékelés: 3/5.
Beksics Gusztáv: Arany-vulkán
1880. Regényrészlet. Barna Arthur, a világhírű magyar tudós és kalandor új alapokra akarja helyezni a világgazdaságot: irányított tűzhányórobbantással annyi nemesfémet juttat a felszínre, hogy az véget vet az aranyalapú pénzügyi rendszernek. Lendületes és meglepően filmszerű (1880-ban!) részlet a “Barna Arthur” című regényből, amiről eddig még csak nem is hallottam – pedig simán belefért volna a Magyarok hihetetlen kalandjai az alternatív valóságban című sorozatba. Értékelés: 4/5.
Szini Gyula: Az üvegkirály két feje
Novella. James Bruce, a neves riporter szenzációs sztorit szimatolt ki: Jay Astor, a dúsgazdag üveggyáros megváltozott, mintha nem is ugyanaz az ember lenne, mint régen… Mérsékelten szellemes bűnügyi történet, a sokkal-sokkal későbbi Roald Dahl-novellákra emlékeztet. Az amerikai helyszíntől és szereplőktől talán már akkor is azt várták, hogy vonzóbbak lesznek a piacon – nekem speciel kevésbé jön be a dolog. Értékelés: 3/5.
Vajda János: Nyári éjjel
Vers. A világegyetemben szabályos utat futnak be a csillagok – vajon Isten áll középen, irányítva ezt a roppant folyamatot? De a világegyetem végtelen, nincs “közepe”. Filozofikus vers egy fontos 19. századi költőtől, csak éppen sci-fi, az nincs benne egy szál se. Értékelés: 3/5.
Herczeg Ferenc: A jövő század novellája
1914. Novella. A vizsgálóbírónő számára egyértelmű a dolog: újabb “kultúrképtelen”, a modern korba beilleszkedni nem tudó vádlottat kell kihallgatnia és a megfelelő büntetést kirónia – de a bűnét nem is tagadó fogolynak van egy alternatív javaslata… Vissza a természetbe, pontosabban az elidegenedett, emberi kapcsolatok nélküli világból egy olyanba, ahol nem rendszámhoz hasonló kód az emberek neve, és az érzelmek sincsenek betiltva. Szellemes írás az írófejedelemtől, felfelé kerekítve. Értékelés: 4/5.
Cholnoky Viktor: A Szimplon
Novella. Egy őskori házaspár megfagyott idegent talál, életre keltik, enni adnak neki, az pedig fémeszközöket ad nekik köszönetképpen, majd mindannyian elalszanak – és az asszony álmában megjelenik a távoli jövő… Érdekes életkép, odavarázsol a jelenet helyére és idejébe – igaz, ennél többet nem akar. Értékelés: 3/5.
Jósika Miklós: Végnapok
1847. Regényrészlet. Az emberi faj és maga a Föld is a végéhez közeledik, az emberiség az Egyenlítő közelébe húzódik vissza – Aila, a nép vezetőjének lánya hatalmas távcsövén keresztül egy távoli bolygó életének megfigyelésébe menekül. Ahogy Kuczka Péter fogalmaz: “Régies, de szép és költői stílusa miatt több olvasói figyelmet és türelmet kíván Jósika Miklós elbeszélése”. Ezalatt azt kell érteni, hogy nem könnyű olvasni. Írásakor a nyelvújítás még messze nem fejeződött be, egyes szavakról csak sejteni lehet, mit jelentenek (“bujdosó, léh”), mások felismerhetők, de eltérnek mai formájuktól (“leörvényelni”). Ugyanakkor elképesztően SZÉP a szöveg, tele van természetes időmértékes részletekkel: “higgadt ízlésű öltönyeikben s vállaikon habzó hajzatukkal elözönleni látni”. Őrület, milyen jó! A sztori kicsit az Aelitára hajaz, csak nem a Marsról kukkol a királykisasszony egy földi férfit, hanem a Földről egy távoli világ hercegét. Értékelés: 4/5.
ifj. Hegedüs Sándor: A lélekbúvár
1917. Novella. Mindenen átlátó szemüveg, a Nap sugarait tárolni képes ládika, a falakon is áthatoló repülőgép, az őskori szénbe rejtett háromdimenziós kép – négy történet, amiket a főszereplő, Gassy köt össze. Aki hol híres lélekbúvár, hol geológus, a magányos tudós mintaképe, meglepően realista, sőt, néha gonoszkodó alak, mindennemű szórakozottság nélkül. Értékelés: 3/5.
Szomaházy István: A glabella-elmélet
Novella. Dömjén doktor, a világhírű anatómus rájött, az emberi test mely pontjából lehet kétséget kizárólag megállapítani két ember vér szerinti rokonságát – de amikor a saját gyerekén a fiatal tanársegédjére emlékeztető jeleket fedez fel, kétségbe vonja elmélete helyességét. Nem mondom, hogy nem lehet már az első oldal után kitalálni a csattanót… Kicsit nyugtalanító a (valószínűleg nem szándékos) utalás a frenológiára, a fajelmélet egyik alapjára. Értékelés: 3/5.
Leleszy Béla: A merénylet
1927. Regényrészlet. A hadseregből kicsapott altiszt agya elborul, lelövi az ünnepségre érkező kormányzót, ő maga azonban sérthetetlen: pont abba a szobába menekül, amelyikben az életet minden határon túl fenntartó kék köd gomolyog. Ízelítő “Az opál-sziget” című regényből, ami ebből a rövid részletből ítélve nagyon izgalmas lehet, érdemes lenne felkutatni és elolvasni! Értékelés: 4/5.
Laczkó Géza: Leukopolisz utolsó órái
Novella. Az emberiség két táborra szakadt, a fejlettebb csoport létrehozta a bevehetetlen várost, Leukopoliszt, a másik félnek nincs olyan fegyvere, amivel legyőzhetné – vagy mégis? Laczkó több más írásával is szerepelt már a Galaktikában, eddig ez a háborús áthallásokkal teli a legjobb. Értékelés: 3/5.
Babits Mihály: Két fantázia
Novella. Feromonokkal kísérletező kertész, a szagokat a kutyáknál is jobban érzékelő ember – két tragikus végű novella a Nyugat költőjétől. Igényesek, de nem túl jók. Kicsit Kafkára emlékeztetnek. Értékelés: 3/5.
Tábori Róbert: Az utolsó napsugár
1900. Novella. A Nap már nem látszik a Földről, a bolygó kihűlt, az emberek teste átalakult – de a jeges lerakódások miatt óriásira nőtt Mount Everest tetejéről még el lehet csípni egy napsugarat, egy testvérpár pedig elhatározza, hogy megmássza a hegyet. Költői, inkább fantázia, mint sci-fi, de a vége meglepő. Értékelés: 3/5.
Szabó József: Túlvilági kép
Tanulmány. Az 1862-es évben egy meteor esett le Jamaicában, a szemtanúja és felfedezője biztos benne, hogy olyan világról érkezett, ahol van élet – egy magyar író-tanár a többszörös áttételen keresztül megszerzett elemzést értékeli. Kár, hogy nem tudjuk a megjelenés évét, mindenesetre ez egy nagyon korrekt írás, ami számon kéri a tudományos megfigyelés és elemzés módszerét egy szenzációhajhász híren. Értékelés: 3/5.
Pándi Pál: A magyar science fiction ősei
Tanulmány. A hazai tudományos-fantasztikus irodalom kialakulásának kezdetei. Részlet a “Kísértetjárás Magyarországon” című műből: Kuczka bevezetőjéhez képest részletesebben bemutatja a lapszámban szereplő (és oda be nem került) szerzőket és műveiket. Értékelés: 3/5.
Illés Lajos: Jókai fantasztikus írásainak fogadtatása külföldön
Tanulmány. Hogyan jutottak el Jókai sci-fi-regényei a bolgár olvasókhoz? A körmömet rágtam az izgalomtól. Majdnem tökéletesen érdektelen írás. Értékelés: 2/5.
Életrajzi jegyzetek
Profil. A lapszám szerzőinek rövid bemutatása. Rövid, de hasznos bejegyzések. Értékelés: 4/5.
Kuczka Péter: Kötetünk képeiről
Tanulmány. Két magyar rajzoló a huszadik század elejéről: Jaschik Álmos és Leidenfrost Sándor. Mind a címlap, mind a belső illusztrációk nagyon jók. Érdekes a Leidenfrost amerikai karrierjéről szóló információ. Értékelés: 4/5.
A tegnap holnapja 