Galaktika 35

Nagy magyar írók tudományos-fantasztikus írásai a 18. század közepétől (!) a 20. század elejéig. Elképesztő nevek: Babits Mihály, Jósika Miklós, a kevésbé neves Laczkó Géza (ők a kiemelt szerzők), Csáth Géza, Herczeg Ferenc, Cholnoky Viktor, Vajda János.

A kezdeményezésből később Csernai Zoltán egy négykötetes sorozatot szerkesztett:

A címlapon Jaschik Álmos illusztrációja H.G. Wells “Az időgép” című regényéhez.

Az év 1979, az ár továbbra is 12 forint.

A lapszám írásai:

Kuczka Péter: Előszó

Tanulmány. Bár a magyar sci-fi története egy norvég-dán regény hazai kiadásával kezdődött 1783-ban, a következő százötven évben felpörögtek az események, és a magyar írók is beindultak. Rövid összefoglaló a lapszám témájáról és a szerkesztőség válogatási elveiről. Értékelés: 3/5.

Bíró Lajos: A skarlát-kutya

1918. Novella. Lucius professzor feltalálta és országa rendelkezésére bocsátja a szerkezetet, ami minden háborút megszüntet — de a politikusok kezében az már nem nemes célt szolgál… Brutálisan erős elbeszélés, szikár, lecsupaszított mondatok — tökéletesen illenek a komor témához. Fantasztikus nyitány. Értékelés: 5/5.

Csáth Géza: A sebész

1905. Novella. Az alkoholista sebész állítja: megtalálta az emberi agyban azokat a sejteket, amelyek az időérzékelésért felelnek — és el is tudja ezeket távolítani, boldoggá téve a folyton időhiányban rohanó modern embert. De addig is, amíg a radikális műtéti eljárás feltételei megteremtődnek, ott a másik megoldás ugyanerre a problémára: az abszint. Értékelés: 3/5.

Beksics Gusztáv: Arany-vulkán

1880. Regényrészlet. Barna Arthur, a világhírű magyar tudós és kalandor új alapokra akarja helyezni a világgazdaságot: irányított tűzhányórobbantással annyi nemesfémet juttat a felszínre, hogy az véget vet az aranyalapú pénzügyi rendszernek. Lendületes és meglepően filmszerű (1880-ban!) részlet a “Barna Arthur” című regényből, amiről eddig még csak nem is hallottam — pedig simán belefért volna a Magyarok hihetetlen kalandjai az alternatív valóságban című sorozatba. Értékelés: 4/5.

Szini Gyula: Az üvegkirály két feje

Novella. James Bruce, a neves riporter szenzációs sztorit szimatolt ki: Jay Astor, a dúsgazdag üveggyáros megváltozott, mintha nem is ugyanaz az ember lenne, mint régen… Mérsékelten szellemes bűnügyi történet, a sokkal-sokkal későbbi Roald Dahl-novellákra emlékeztet. Az amerikai helyszíntől és szereplőktől talán már akkor is azt várták, hogy vonzóbbak lesznek a piacon — nekem speciel kevésbé jön be a dolog. Értékelés: 3/5.

Vajda János: Nyári éjjel

Vers. A világegyetemben szabályos utat futnak be a csillagok — vajon Isten áll középen, irányítva ezt a roppant folyamatot? De a világegyetem végtelen, nincs “közepe”. Filozofikus vers egy fontos 19. századi költőtől, csak éppen sci-fi, az nincs benne egy szál se. Értékelés: 3/5.

Herczeg Ferenc: A jövő század novellája

1914. Novella. A vizsgálóbírónő számára egyértelmű a dolog: újabb “kultúrképtelen”, a modern korba beilleszkedni nem tudó vádlottat kell kihallgatnia és a megfelelő büntetést kirónia — de a bűnét nem is tagadó fogolynak van egy alternatív javaslata… Vissza a természetbe, pontosabban az elidegenedett, emberi kapcsolatok nélküli világból egy olyanba, ahol nem rendszámhoz hasonló kód az emberek neve, és az érzelmek sincsenek betiltva. Szellemes írás az írófejedelemtől, felfelé kerekítve. Értékelés: 4/5.

Cholnoky Viktor: A Szimplon

Novella. Egy őskori házaspár megfagyott idegent talál, életre keltik, enni adnak neki, az pedig fémeszközöket ad nekik köszönetképpen, majd mindannyian elalszanak — és az asszony álmában megjelenik a távoli jövő… Érdekes életkép, odavarázsol a jelenet helyére és idejébe — igaz, ennél többet nem akar. Értékelés: 3/5.

Jósika Miklós: Végnapok

1847. Regényrészlet. Az emberi faj és maga a Föld is a végéhez közeledik, az emberiség az Egyenlítő közelébe húzódik vissza — Aila, a nép vezetőjének lánya hatalmas távcsövén keresztül egy távoli bolygó életének megfigyelésébe menekül. Ahogy Kuczka Péter fogalmaz: “Régies, de szép és költői stílusa miatt több olvasói figyelmet és türelmet kíván Jósika Miklós elbeszélése”. Ezalatt azt kell érteni, hogy nem könnyű olvasni. Írásakor a nyelvújítás még messze nem fejeződött be, egyes szavakról csak sejteni lehet, mit jelentenek (“bujdosó, léh”), mások felismerhetők, de eltérnek mai formájuktól (“leörvényelni”). Ugyanakkor elképesztően SZÉP a szöveg, tele van természetes időmértékes részletekkel: “higgadt ízlésű öltönyeikben s vállaikon habzó hajzatukkal elözönleni látni”. Őrület, milyen jó! A sztori kicsit az Aelitára hajaz, csak nem a Marsról kukkol a királykisasszony egy földi férfit, hanem a Földről egy távoli világ hercegét. Értékelés: 4/5.

ifj. Hegedüs Sándor: A lélekbúvár

1917. Novella. Mindenen átlátó szemüveg, a Nap sugarait tárolni képes ládika, a falakon is áthatoló repülőgép, az őskori szénbe rejtett háromdimenziós kép — négy történet, amiket a főszereplő, Gassy köt össze. Aki hol híres lélekbúvár, hol geológus, a magányos tudós mintaképe, meglepően realista, sőt, néha gonoszkodó alak, mindennemű szórakozottság nélkül. Értékelés: 3/5.

Szomaházy István: A glabella-elmélet

Novella. Dömjén doktor, a világhírű anatómus rájött, az emberi test mely pontjából lehet kétséget kizárólag megállapítani két ember vér szerinti rokonságát — de amikor a saját gyerekén a fiatal tanársegédjére emlékeztető jeleket fedez fel, kétségbe vonja elmélete helyességét. Nem mondom, hogy nem lehet már az első oldal után kitalálni a csattanót… Kicsit nyugtalanító a (valószínűleg nem szándékos) utalás a frenológiára, a fajelmélet egyik alapjára. Értékelés: 3/5.

Leleszy Béla: A merénylet

1927. Regényrészlet. A hadseregből kicsapott altiszt agya elborul, lelövi az ünnepségre érkező kormányzót, ő maga azonban sérthetetlen: pont abba a szobába menekül, amelyikben az életet minden határon túl fenntartó kék köd gomolyog. Ízelítő “Az opál-sziget” című regényből, ami ebből a rövid részletből ítélve nagyon izgalmas lehet, érdemes lenne felkutatni és elolvasni! Értékelés: 4/5.

Laczkó Géza: Leukopolisz utolsó órái

Novella. Az emberiség két táborra szakadt, a fejlettebb csoport létrehozta a bevehetetlen várost, Leukopoliszt, a másik félnek nincs olyan fegyvere, amivel legyőzhetné — vagy mégis? Laczkó több más írásával is szerepelt már a Galaktikában, eddig ez a háborús áthallásokkal teli a legjobb. Értékelés: 3/5.

Babits Mihály: Két fantázia

Novella. Feromonokkal kísérletező kertész, a szagokat a kutyáknál is jobban érzékelő ember — két tragikus végű novella a Nyugat költőjétől. Igényesek, de nem túl jók. Kicsit Kafkára emlékeztetnek. Értékelés: 3/5.

Tábori Róbert: Az utolsó napsugár

1900. Novella. A Nap már nem látszik a Földről, a bolygó kihűlt, az emberek teste átalakult — de a jeges lerakódások miatt óriásira nőtt Mount Everest tetejéről még el lehet csípni egy napsugarat, egy testvérpár pedig elhatározza, hogy megmássza a hegyet. Költői, inkább fantázia, mint sci-fi, de a vége meglepő. Értékelés: 3/5.

Szabó József: Túlvilági kép

Tanulmány. Az 1862-es évben egy meteor esett le Jamaicában, a szemtanúja és felfedezője biztos benne, hogy olyan világról érkezett, ahol van élet — egy magyar író-tanár a többszörös áttételen keresztül megszerzett elemzést értékeli. Kár, hogy nem tudjuk a megjelenés évét, mindenesetre ez egy nagyon korrekt írás, ami számon kéri a tudományos megfigyelés és elemzés módszerét egy szenzációhajhász híren. Értékelés: 3/5.

Pándi Pál: A magyar science fiction ősei

Tanulmány. A hazai tudományos-fantasztikus irodalom kialakulásának kezdetei. Részlet a “Kísértetjárás Magyarországon” című műből: Kuczka bevezetőjéhez képest részletesebben bemutatja a lapszámban szereplő (és oda be nem került) szerzőket és műveiket. Értékelés: 3/5.

Illés Lajos: Jókai fantasztikus írásainak fogadtatása külföldön

Tanulmány. Hogyan jutottak el Jókai sci-fi-regényei a bolgár olvasókhoz? A körmömet rágtam az izgalomtól. Majdnem tökéletesen érdektelen írás. Értékelés: 2/5.

Életrajzi jegyzetek

Tanulmány. A lapszám szerzőinek rövid bemutatása. Rövid, de hasznos bejegyzések. Értékelés: 4/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

Tanulmány. Két magyar rajzoló a huszadik század elejéről: Jaschik Álmos és Leidenfrost Sándor. Mind a címlap, mind a belső illusztrációk nagyon jók. Érdekes a Leidenfrost amerikai karrierjéről szóló információ. Értékelés: 4/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s