Kissé vegyesfelvágott jellege van a mostani lapszámnak, nincs egységes tematikus koncepció, a szerzők és írások sem rímelnek egymásra. A kiemelt szerzők kiválasztása is béna: Brian W. Aldiss egy közepes novellával képviselteti magát, Harlan Ellison semmivel, csak írnak róla, Vlagyimir Gakov pedig egy egyébként jó tanulmánnyal, ami szerintem azért eléggé rétegműfaj itt. Közben kimaradt Julija Ivanova, aki egy komplett kisregénnyel szerepel a lapszámban. A két kakukktojás: Csorba Győző (!) és Szabó Lőrinc (!!) költők. Első sci-fi novellájával jelentkezik ugyanakkor egy Lőrincz L. László nevű fiatal szerző – mond ez valakinek valamit? 🙂 A borító fantasztikusan jó, Karel Thole egyik legjobb képe. Az év továbbra is 1979, az ár sem emelkedett: 12 forint.

A lapszám írásai:

Julija Ivanova: A nyugalom bolygója

Земля спокойных, 1973. Kisregény, Sárközy Gyula fordítása. A Föld-bétán, ahová a zűrzavaros Föld-alfáról költöztek az emberek, nyugalom van, béke és legális eutanázia – de a 127 éves főszereplő szerint valami elveszett közben, úgyhogy egy trükkel egy 23 éves nő testébe költözik, hátha megtalálja… Elképesztően széles témakört fog át a kisregény (és hozzá elfoglalja a lapszám csaknem felét, írója mégsem került a kiemelt szerzők közé). Remek világépítés, izgalmas fordulatok. A Föld-béta indifferens lakóiról az eloik jutottak eszembe a Wells-féle Időgépből. Négy és fél, szóval legyen öt. Értékelés: 5/5.

Csorba Győző: Az űr küszöbén

Vers. Ha földönkívüliek látogatnak hozzánk, vajon fegyverrel jönnek-e, vagy ezt csak mi vetítjük ki rájuk? Csorba Győző igazi nagyágyú, Kossuth-díjas költő, meglepett, hogy sci-fi témájú verset is írt – méghozzá jót. Értékelés: 4/5.

Vlagyimir Gakov: A hullám taraján

На гребне “Волны”, 1977. Novella, Földeák Iván fordítása. Az 1964-ben indult és nagyjából tíz év után elcsitult angol tudományos-fantasztikus új hullám nem váltotta meg a(z irodalmi) világot, de számos kitűnő új szerzőt a felszínre hozott. A névsor impozáns: Aldiss, Ballard, Brunner, Moorcock, illetve a hozzájuk csatlakozó amerikaiak: Ellison, Delany, Silverberg, Zelazny – ezek csak a legismertebb nevek, és majd mindegyik megjelent előbb-utóbb a Galaktikában is. Az írás remekül áttekinti az angol új hullám létrejöttét, működését és halálát – jó, amikor ekkora felhozatalból lehet választani. Értékelés: 4/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Harlan Ellison

Profil. “[A] magyar köztudat a sci-fit még mindig űroperai kellékekkel veszi körül, s a Harlan Ellison-féle kísérletek egy része (…) ugyancsak meglepné a magyar olvasókat, hiszen az abszurd, groteszk, horror- és pornografikus elemek vad villódzása inkább a nem sci-fi, a kifejezetten kísérleti irodalom kevesek által ismert kelléktárába illenék”. Ennél vonzóbb ajánlást nehéz elképzelni. 🙂 Persze Ellisontól alig valamit adtak ki magyarul, úgyhogy az egységsugarú Galaktika-olvasónak csupán az ilyen tanulmányok jutottak anno. Milyen jó lett volna, ha az Ellisonról szóló ismertető mellett egy Ellison-novella is megjelenik a lapszámban! Értékelés: 4/5.

Lőrincz L. László: A Nagy Kupola szégyene

1979. Novella. Kirk megrögzött újító, ezt a tulajdonságát azonban a hagyományokhoz mereven ragaszkodó Nagy Kupola alatt nem nézik jó szemmel – még akkor sem, amikor neki köszönhetően menekül meg a lakóhelye a pusztulástól… Lőrincz L. László (és nem Leslie L. Lawrence, amit egy külön branddé fejlesztett később) 1979-ben – néhány ifjúsági regényétől eltekintve – jórészt ismeretlen volt, ez az első megjelent sci-fi novellája. Bár a Nagy Szívónál is gyanús, a Két Fehér Oszlopnál pedig már egyértelmű, miről van itt szó, az írás ötletes és vicces, és talán-talán egy kis óvatos rendszerkritikát is felfedezhetünk benne. Értékelés: 4/5.

Szabó Lőrinc: Fent és lent

Vers. “Képzeld, Képzelet, a Képzelhetetlent!” – és a kezedben van a jövőd. Újabb nagy név, méghozzá a Tücsökzene és a Lóci óriás lesz Szabó Lőrince, ezúttal a képzelet hatalmáról – de azért ez a vers sajnos nem egy nagy szám. Értékelés: 3/5.

Brian W. Aldiss: A valószínűtlen csillag

The Impossible Star, 1963. Novella, Vári Zsuzsanna fordítása. A kutatóűrhajósok értetlenül állnak az újonnan felfedezett bolygó viselkedése, különösen nap körüli mozgása előtt – és amikor végre megértik, mi történik, már késő… Fantáziadús novella, jók az emberi konfliktusok, de nekem valahogy nehezemre esik, hogy bárkinek is szurkoljak, és az alapsztori is indifferens. Értékelés: 3/5.

Fazekas László: Az ösztön rejtélyei

Tanulmány. A termeszhangyák képességeiket nem örökölhetik “szüleiktől” (a királynőtől és az erre az alkalomra kijelölt “hangyakirálytól), mert azok soha nem végeztek hasonló tevékenységet – akkor hogyan alakul ki a termeszek viselkedése? A Fazekas László által szállított írások közös jellemzője, hogy soha az égvilágon semmilyen kapcsolatban nem állnak az adott lapszám témáival. Itt mindig megbicsaklik a szerkesztési koncepció. Értékelés: 2/5.

Szabó Lőrinc: Asztronauták

Vers. “[A] szép Vénuszról jönnek, s ágyúik / néma mennydörgésben hirdetik, / hogy feltárták Csillag-Amerikát.” Ez viszont egész űroperásra sikeredett. Értékelés: 4/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

Tanulmány. Karel Thole, a holland származású, de Olaszországban élő sci-fi illusztrátor képei. Jók a festmények, de a.) továbbra is megfoszt bennünket az élmény nagy részétől a fekete-fehér kiadvány, és b.) a Kuczka-féle ajnározás szerintem kicsit sok. Értékelés: 3/5.