Galaktika 15

Ez a szám Korga György címlapjával indul, a festőt ekkoriban kezdték felkapni sci-fi témájú kiadványok illusztrátoraként. Az itt használt kép címe: Három arc (részlet). A kiemelt szerzők: a német Wolfgang Jeschke, az orosz Kir Bulicsov és a Nobel-díjas svéd Harry Martinson. A szerkesztő szokás szerint Kuczka Péter, az ár 12 forint.

A lapszám írásai:

Arthur C. Clarke: Tüzek a mélyben

The Fires Within, 1947. Novella, Árokszállásy Zoltán fordítása. Egy kutató érdekes régi jelentést talál: a London alatti földrétegek szonáros vizsgálata mesterséges struktúrákat tár fel olyan mélységben, ahová ember nem érhet el – vajon kik építették ezeket? Sejteni lehet a végkifejletet, bár a végén van még plusz egy továbbgondolás. Értékelés: 3/5.

Arthur C. Clarke: Nehéz a benszülöttekkel

Trouble with the Natives, 1951. Novella, Árokszállásy Zoltán fordítása. Az idegen felderítők komoly kihívásokkal szembesülnek, amikor egy angol falu lakóival szeretnének kapcsolatot teremteni a BBC rádiójátékaira alapuló szókinccsel. Viccesek a szituációk, jó a cselekmény – érdekes, hogy Clarke ilyen kis szórakoztató novellákat is írt a “komolyabb” művei mellet (inkább persze előtt). Értékelés: 4/5.

Isaac Asimov: A sztrájktörő

Strikebreaker, 1957. Novella, Vámosi Pál fordítása. Egy távoli kisbolygón csak az erőforrások közel teljes újrahasznosításával maradhat fenn az élet, de az, aki az emberi ürüléket reciklálja, páriává válik – és az illető emiatt sztrájkba lép… Attól még, hogy meghódítja a világűrt, az ember kulturálisan nem változik eleget – Asimov szerint akár a kasztrendszer is újrateremtődhet. Értékelés: 4/5.

Victor Hugo: Világok vége

Vers, Végh György fordítása. A bolygók halála olyan lehet, mint amikor egy “rozzant, sodródó” hajó a semmibe tűnik az áramlatokban. Az előző lapszámban nem értettem egyet Hugo beválogatásával – ez most egy kicsit közelebb van a Galaktika témáihoz. Értékelés: 3/5.

Wolfgang Jeschke: Hasadás a hegyen

Der Riß im Berg, 1955. Novella, Szabó Valéria fordítása. Egy szupernova megváltoztatja a téridő szerkezetét – az űrhajók százmillió kilométerekkel eltévesztik céljukat, egy bolygón pedig hasadás keletkezik az időben. Jó az ötlet és az idegenek ábrázolása, de engem rettenetesen kizökkent, hogy a kezdettől egyes szám első személyben, az egyik szereplő szemszögéből elmondott történet hirtelen a másik szereplő egyes szám harmadik személyben mesélt sztorijára vált át. Alapvető narrációs hiba. Értékelés: 3/5.

Robert Silverberg: A dicsőség fénye

Blaze of Glory, 1957. Novella, Elek István fordítása. A mogorva rádióstiszt megüti a kihalófélben lévő, öreg és bölcs idegen faj egyik tagját, amikor az a műszerei iránt érdeklődik – a hazaúton aztán fájdalmas áldozatot kell vállalnia tette miatt. Nem rossz ez az elbeszélés, de túl sok a ki nem mondott, csak éreztetett dolog benne. Értékelés: 3/5.

Kir Bulicsov: Egy kislány, akivel soha semmi nem történik

Девочка, с которой ничего не случится, 1965. Novella, Karig Sára fordítása. Aliz mindig az események középpontjában van, legyen szó egy épen maradt brontoszaurusz-tojás kikeltéséről vagy egy rég kihalt marsi civilizáció emlékeinek felfedezéséről. Aranyos kis történetek ezek, nyilvánvalóan fiatal(abb) olvasóknak szánva – amivel nincs semmi baj. Értékelés: 4/5.

Alphonse de Lamartine: Egy angyal bukása – A nyolcadik látomás (részlet)

La chute d’un Ange, 1838. Vers, Végh György fordítása. Az égi kocsi csodának tűnik a tudatlan hívők szemében, pedig szolgasereg által karbantartott, rafinált műszaki megoldásokat tartalmazó gép csupán. Lamartine épp kezdte végérvényesen elveszteni a hitét istenben, a bukott angyal őt magát szimbolizálhatja. A vers nem sci-fi, cipőkanállal lehet csak ide beszorítani. Értékelés: 3/5.

Janusz A. Zajdel: A mantezia mérge

Jad mantezji, 1965. Novella, Bába Gabriella fordítása. Ugo örök vesztes, és már nagyon szeretne egyszer bosszút állni a szerinte ellene összeesküdött világon – egy különös bolygón élő állatka mérgével hátha sikerrel jár. Izgis, jó a karakterábrázolás, csak az a kár, hogy a végén valaki leírja az olvasó számára, mi is a rejtély nyitja. Tisztára mint az Agatha Christie-krimikben. Értékelés: 3/5.

J.G. Ballard: A vízbe fúlt óriás

The Drowned Giant, 1964. Novella, Borbás Mária fordítása. Halott óriást sodor partra a tenger, az emberek először csak félve közelítik meg, aztán turistalátványosság lesz belőle, végül már csak az újrahasznosításával próbálkoznak. Gondolkodni kell a sztorin, merthogy annyira nem egyértelmű, miről is szól. Ballard pedig elég jó író ahhoz, hogy töpregésre késztessen. Szerintem a történet annak a jelképe, hogy bármilyen csodát is kapjon a kezébe az ember(iség), nem tud vele élni, és el fogja kótyavetyélni. Értékelés: 4/5.

Tótfalusi István: A Nobel-díjas űrepikus

Tanulmány. Harry Martinson, az irodalmi Nobel-díjat elnyert svéd költő életútjának és főbb műveinek rövid áttekintése. Magyarországon csak az Aniara ismert Martinsontól (ha egyáltalán), a szerző ezt elemzi, most megpróbál kedvet csinálni a többi művéhez is. Rövid írás. Értékelés: 3/5.

Harry Martinson: Aniara (részletek)

Aniara, 1956. Vers, Tótfalusi István fordítása. A sorozatos atomkatasztrófák túlélői óriási űrhajókon a Marsra tartanak, de az egyik, az Aniara elvéti a röppályát, kifelé tart a Naprendszerből, utasainak pedig meg kell békélniük sorsukkal. Elég hosszú elbeszélő költemény az Aniara, itt a száznál több énekből csak hét (különböző hosszúságú) szerepel, ezek nem rosszak. A műből készült egy kortárs opera, azt még nem hallottam, bár emlékszem, hogy szerepelt valamelyik magyar rádió műsorán. Értékelés: 4/5.

Leon E. Stover: Az antropológia és a tudományos-fantasztikus irodalom

Anthropology and Science Fiction, 1973. Tanulmány, Vámosi Pál fordítása. Ha egy sci-fi mű nem kizárólag űrhajókról meg lézersugarakról szól, akkor szinte biztosan kitér a szereplők és a körülöttük lévő világok kölcsönhatására és fejlődésére, és ilyenkor az antropológia eszközeit használja. Jók a példák, a Majmok bolygójától A sötétség balkezéig. Ezzel együtt kicsit fárasztó a felsorolás, sok műről a címén vagy a szerzőjén kívül nem is tudunk meg semmi mást. Ugyanekkora terjedelemben kevesebb referencia, részletesen tárgyalva – ez kellett volna. Értékelés: 3/5.

Sztanka Pencseva: Atlasz

Vers, Székely Magda fordítása. Már űrhajósokat küldünk a kozmoszba, pedig még nem győztük le a betegségeket és az éhezést – olyanok vagyunk, mint maga a Föld, van egy világos és egy sötét felünk. Nagyon jó vers – mintha ez a Pencseva már az előző számban is tetszett volna. Értékelés: 4/5.

Barrington Bayley: Vitorlás hajó az űróceánon

The Ship that Sailed the Ocean of Space, 1962. Novella, Szentmihályi Szabó Péter fordítása. Az idegen tárgy úgy úszik a mi terünkön, mint ahogy egy hajó a vízen: alulról nézve alig látszik valami belőle – de egy kutató megpróbálja meglékelni… Érdekes kísérlet arra, hogy megfoghatóbbá tegye a többdimenziós tereket. Értékelés: 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: A science fiction Angliában

Riport. Beszámoló a brit sci-fi írók 1974. október 5-13. között Milford-on-Sea-ben tartott konferenciájáról. Hogy bírta vajon Kuczka és Szentmihályi Szabó kibulizni az ilyen külföldi konferenciákon való részvételt (meg hozzá a kemény valutát)? Amúgy az írásból nekem ugyanaz jött le, mint az angliai életem során olvasni kezdett rock-szaklapokból (Select, később Uncut): elképesztő, mekkora előadó- és kiadványtömeg, műfaji és formai változatosság van a szigetországban a magyarral összehasonlítva. Értékelés: 3/5.

Andrej Cserniysev; Vlagyiszlav Pronyin: A sci-fi metamorfózisai – 2001. év

Tanulmány, Székely Sándor fordítása. Milyen szerepet játszik, milyen témákról és hogyan szól majd a tudományos-fantasztikus irodalom, film, stb. 2001-ben, azaz a cikk után 16 évvel? Helyenként túlzottan vonalas elemzés a neves szovjet irodalomkritikus-kettőstől. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

Tanulmány. Rövid ismertetés Korga György sci-fi tárgyú festményeiről. A szöveg korrekt, a festmények azonban sokat vesztenek erejükből amiatt, hogy a címlapot kivéve csak fekete-fehérben láthatók. Értékelés: 3/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s