Galaktika 21

A Német Demokratikus Köztársaság sci-fi irodalmának bemutatásával indul a szám, de szerencsére hamar kifogy a nyersanyagból, így jöhet Asimov, aztán néhány brit, orosz meg francia író. A kiemelt szerzők: Günther Krupkat, Carlos Rasch és a legendás Boris Vian – na, ő hogy kerül ide? A címlapon illusztráció (pontosabban címlaprészlet) a francia Galaxie magazinból. Még mindig 1976-ban járunk, és az ár sem változott: 12 forint.

A lapszám írásai:

Günther Krupkat: Látogató az Antibolygóról

Der Mann vom Anti, 1975. Novella, Majtényi Zoltán fordítása. A sztárriporter nagyképűen megígéri földönkívüli beszélgetőpartnerének, hogy a Föld segít az idegen népének, de aztán rájön, hogy kicsit túlvállalta magát. A sztoriban semmi érdekes nincs, a poén előre kikövetkeztethető, de legalább a főszereplő jellemzése érdekes. Értékelés: 3/5.

Gerhard Branstner: Utópikus anekdoták

Utopische Anekdoten, 1973. Novella, Majtényi Zoltán fordítása. Fränki, a feltaláló és az ő Joschka barátja valószerűtlen kalandokba keverednek, de találékonyan megoldanak mindent. Az eddig elolvasott húsz Galaktika százhatvannál is több írása közül ez a legrosszabb, közel jártam hozzá, hogy egyessel “jutalmazzam”, de nem tudom, nem a fordítás rontja-e le ennyire. Értékelés: 2/5.

Carlos Rasch: A Luna Gor szerelmespárja

Die Verliebten von Luna Gor, 1971. Novella, Majtényi Zoltán fordítása. A szerelmes űrkadétlány és -fiú elalszik, barátjuk elköt egy autót, amivel még időben szolgálati helyükre repítheti őket – sajnos a kocsi pont az admirálisé… A bohó ifjúság és a megértő hatalom találkozása egy kissé sótlan történetben, amit megment a néha-néha felcsillanó humor. Értékelés: 3/5.

Alfred Leman; Hans Taubert: Potyautas

Blinder Passagier, 1973. Novella, Majtényi Zoltán fordítása. Az űrtaxis megvizsgálandó szerves mintákat szállít az újonnan felfedezett bolygóról, de valami gyanús a rakománnyal. Ha ez egy USA-beli szerző novellája lenne, akkor a papír feléből meg lehetett volna úszni a dolgot. Pedig amúgy izgalmas a történet, csak rettentő dagályos (vagy inkább körülményes). Egy rossz pont a művészeti vezetőnek: az írás első bekezdésének egy illusztráció a háttere, és a szöveg csak nagyon nehezen olvasható. Értékelés: 3/5.

Heinz Entner: Pillantás az NDK sci-fi irodalmára

Kurzer Überblick über die Situation der DDR-SF, 1976. Tanulmány, Majtényi Zoltán fordítása. Az NDK-ban későn indult a sci-fi irodalom, a fiatal állam életében sok minden fontosabb volt, de most már feltűnt néhány komoly szerző a színen. Elég rövid ez a pillantás, elsősorban azért, mert annyira nincs is mit nézni. És a lapszám első négy írása alapján ami van, az sem az igazi. Értékelés: 3/5.

Norman MacCaig: Holdraszállás

Moon-Landing, 1973. Vers, Szentmihályi Szabó Péter fordítása. Ahogy Newton almája talajt ért a Földön, úgy ért talajt két amerikai űrhajós a Holdon. Kicsit erőltetett ez az alma-párhuzam, bár Szentmihályi Szabó nem fordít rosszul. Értékelés: 3/5.

Edwin Morgan: A Hold, 1973. február

INSTAMATIC THE MOON FEBRUARY 1973, 1973. Vers, Szentmihályi Szabó Péter fordítása. A szovjet Lunohod-2 holdjáró találkozik egy fekete, sima felületű kőhasábbal, és tanácsot kér a Földtől. 2001: Űrodüsszeia-utalás lehet talán? Morgannak azért van ennél jobb verse is. Értékelés: 3/5.

Isaac Asimov: Gyönyörű idő van…

It’s Such a Beautiful Day, 1955. Novella, Vámosi Pál fordítása. Amikor elromlik az anyagátvitelen alapuló Ajtó, a gazdag családba született Richardnak a hagyományos ajtón keresztül ki kell mennie a szabadba, hogy eljusson az iskolába – és ez az élmény megváltoztatja a gyereket. Valahogy így kell elképzelhetővé és elhihetővé tenni egy ma még nem létező találmányt: annak bemutatásával, hogyan reagálnak rá az emberek. Asimov továbbra is remekül ír, a történet nagyon emberi (bár a szereplők hozzáállása és szóhasználata erősen amerikai). Értékelés: 4/5.

A. Bertram Chandler: Az utolsó vadászat

The Last Hunt, 1973. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Energiaevő lények tűnnek fel egy űrhajózási útvonalon – a katonaság felveszi velük a harcot, és majdnem kipusztítja őket, amikor megjelenik a híres vadász, Haab kapitány, hogy elfogja az utolsót. A sztori a Moby Dick, Haab valójában Ahab, New Bedford is stimmel, szóval ez egy szándékos párhuzam. Csak éppen a megváltoztatott és újra elmesélt történet nem annyira fontos/érdekes, mint az eredeti. Amit egyébként érdemes lenne újra elolvasnom. Értékelés: 3/5.

Avro Manhattan: A krikettlabda

The Cricket Ball, 1955. Novella, Fazekas László fordítása. A professzor új, rendkívüli sűrűségű anyagot állít elő, ami krikettlabda formájú golyóként kigurul a laboratórium előtti útra – és ott senki és semmi nem tudja megmozdítani. Jóhiszeműen létrehozott, de valamiért rosszul elsülő találmány – gyakori sci-fi téma, itt kicsit mulatságos, viszont nagyon angol változatban. Értékelés: 3/5.

Vladlen Bahnov: Hát így történt a dolog…

Novella, Karig Sára fordítása. A neandervölgyiek között is akadt egy értelmes fickó, de az ő ötleteit mindig megtorpedózta idősebb társa – bezzeg amikor az Ég Fiai álltak elő ugyanazzal… Romhányi vagy Dévényi is írhatta volna ezt a rövid, humoros darabot. Értékelés: 3/5.

Isaac Asimov: Hogyan ne építsünk robotot?

How Not to Build a Robot, 1965. Novella, Göncz Árpád fordítása. Praktikus érvek és ellenérvek a humanoid (pontosabban: nőt formázó) robotok létrehozásával kapcsolatban. Azt hiszem, erre mondják, hogy “tongue-in-cheek”. Asimov érezhetően jól szórakozott, amikor ezt a kis szösszenetet megírta. Értékelés: 3/5.

Colin Kapp: A bűnfürkésző

Crimescan, 1973. Novella, Vámosi Pál fordítása. Az időben és térben bárhová irányítható felvevőkészülékkel egyetlen bűntény sem marad felderítetlen – de az eszköz a titkosrendőrség érdeklődését is felkelti… Persze azonnal beugrik a sztori számos későbbi változata: Minority Report, Deja Vu… Vicces, hogy amikor először olvastam, pont azon gondolkoztam, milyen jó lenne ezzel lebuktatni a korrupt kormányzati tisztviselők és a szervezett bűnözés kapcsolatát. Most már jobban értem a hátulütőit. Nagyszerű novella, külön tetszik a lány és a nyomozó jellemzése. Értékelés: 5/5.

Frank Herbert: Szerencsés menekülés

Escape Felicity, 1966. Novella, Kolozsvári Papp László fordítása. Az űrfelderítők a kilencvenedik nap körül egy ellenállhatatlan “lökést” éreznek, és visszafordulnak – Deirut elhatározza, hogy tovább fogja bírni, és felderíti azt a csillagködöt, amelybe eddig még senki nem jutott be. Ez is egy kedvelt téma: a kezdetlegesnek tűnő civilizációk néha nem azok, aminek látszanak. Az eredeti cím valószínűleg a szökési sebességből (escape velocity) alkotott szójáték, de sok értelmét így sem látom. És ez a “nagy” Frank Herbert műve? Értékelés: 3/5.

Bajomi Lázár Endre: Boris Vian és a sci-fi

Tanulmány. Vian, a nagy szürrealista író a tudományos-fantasztikus irodalomba, filmbe és színházba is bele-belekapott. Nagyon rövid felsorolás – talán mert ekkora Vian ide kapcsolódó munkássága. Értékelés: 3/5.

Boris Vian: Veszedelmes klasszikusok

Le danger des classiques, 1964. Novella, Bajomi Lázár Endre fordítása. A tudós terve az volt, hogy betáplálja a Larousse lexikon tizenhat kötetét a számítógépbe, így az remek alapműveltséget szerez – de a bájos gyakornok inkább egy szerelmes verseket tartalmazó kötettel próbálkozik. Remek és nagyon Boris Vian-os írás: először is felcserélődnek a társadalmi nemek, másodszor, villámgyorsan a Venyigeszú és a planktonból már ismerős kontrollálatlan káoszba megy át a történet. Nem egy remekmű, de nosztalgiából a négyest azért megadom rá! Értékelés: 4/5.

Tatjana Csernyisova: A sci-fi és korunk mítoszalkotása

Научная фантастика и современное мифотворчество, 1972. Tanulmány, Farkas Attila fordítása. A mítosz a világ megismerésének egyik legfontosabb eszköze, és pontosan ezt a szerepet tölti be a sci-fi is. A Galaktikában megjelent legjobb kultúrtörténeti tanulmány – legalábbis az első huszonegy számot nézve. 🙂 Kell a végigolvasásához egy kis kitartás, de megéri. Értékelés: 5/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1976. Tanulmány. Válogatás a francia Galaxie magazin címlapjaiból és illusztrációiból. Galaktika, Galaxy, Galaksija, Galaxie – tudományos-fatntasztikus magazinok a világ minden tájáról. A Galaxie-ból származó képeken találkozhatunk “ízléses erotikával, (…) humorral, tiszteletlen jókedvvel (…), a szürrealizmus eredményeinek kissé kommercializált alkalmazásával is”. Értékelés: 4/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s