Galaktika 20

A huszadik szám olyan, amilyennek egy vezető európai sci-fi magazin megúszós példányát elképzeljük: Kuczka főként minőségi amerikai szerzőktől válogatott, van is közös téma, meg nincs is, szóval ezt így már ki lehet adni. A kiemelt szerzők: Robert Bloch, Arthur C. Clarke és C.M. Kornbluth, a címlapon Athanasius Kircher művéhez készült illusztráció. Továbbra is 1976-ot írunk, az ár még mindig 12 forint.

A lapszám írásai:

Robert Bloch: Holnap történt

It Happened Tomorrow, 1943. Novella, Gspann Veronika fordítása. A gépek föllázadnak, egyértelmű céljuk az ember elpusztítása – egy kicsi, egyre csökkenő létszámú csapat megpróbál szembeszállni velük… Ez egy SkyNet-történet, az informatika megszületése előtti időkből. Jól megírt, filmszerű jelenetek, tömény feszültség, bár a technikai részletek kissé hiteltelenek. Értékelés: 4/5.

Arthur C. Clarke: Ítéletnapig

All the Time in the World, 1952. Novella, Árokszállásy Zoltán fordítása. A műkincstolvajnak a British Museumból kell elemelnie ezt-azt, még egy segédeszközt is kap, amivel meg lehet állítani az időt – de ki lehet a titokzatos megbízó, és mi az igazi célja? Mindig tetszettek az olyan történetek, amikben az idő folyásának sebességével játszik a szerző (illetve szereplői). Egy érdekes film ebben a témában: “Cashback” – nézzetek utána! Remek az alvilági alakok leírása. A befejezés egy alaptéma újabb változata, nekem az újságcímlap miatt a “The Day the Earth Caught Fire” című angol film jutott róla eszembe. Értékelés: 4/5.

Arthur C. Clarke: Az áruló orchidea

The Reluctant Orchid, 1956. Novella, Árokszállásy Zoltán fordítása. A nagynéni tudtán kívül ugyan, de pokollá teszi ártalmatlan, csak a hobbikertészetnek élő unokaöccse életét, akinek kapóra jön, hogy új szerzeménye hatalmas, húsevő növény. A sztori visszaköszönhet a négy évvel később elkészült, sokkal jobban ismert “Rémségek kicsiny boltja” című filmből, de itt van egy váratlan csavar a végén. Nagyon jól felépített, vicces novella! Azt nem tudom, hogyan lett az eredeti címben lévő “reluctant”-ból “áruló”, bár így is megvan a logikája. Értékelés: 4/5.

Lino Aldani: Törpeharcsák a Vénuszra

Pesci gatto per Venere, 1960. Novella, Karig Sára fordítása. Lehet, hogy a horgászok azt se vennék észre, ha leszállna mellettük egy űrhajó a Marsról? – ezen vitatkozik két barát, és hogy a kérdést eldöntsék, kitalálják: marslakónak beöltözve megviccelik a közeli öbölnél pecázókat. Humoros, de azért nem kiemelkedő írás, a csattanó a végén kiszámítható. A legjobb rész az álruha (a vízipisztolyoknál már röhögtem). Értékelés: 3/5.

Sandy Fisher: Búcsú a civilizációtól

Farewell to the Artifacts, 1972. Novella, Kovács Géczi Judit fordítása. A háztartási gépek egyre kiszámíthatatlanabbul viselkednek, az emberek mindenféle eszközzel megpróbálnak úrrá lenni a helyzeten, de kevés sikerrel… Még egy SkyNet-novella, úgy látszik, ennek a lapszámnak ez az egyik főtémája. Itt a történet kevésbé fenyegető, mint Bloch nyitó írásában, inkább egyfajta kényszerű “Vissza a természetbe”-hangulata van. Azért az ördögűzős résznél jól mulattam. 🙂 Értékelés: 4/5.

Robert Silverberg: Gyújtópont

Point of Focus, 1958. Novella, Elek István fordítása. A főmegbízott feladata, hogy elérje az újonnan felfedezett bolygó csatlakozását a Szövetséghez annak ellenére, hogy az élet itt összeegyeztethetetlen minden más ismert világgal – apróbb probléma, hogy a Terra a kapcsolatfelvételben megelőzte a Szövetséget… Legalább kétféle értelmezést (és szereposztást) tudok elképzelni. Az első szerint a Szövetség a kommunizmus, a Terra pedig a demokratikus Nyugat. Ahogy az egyszeri politikai tiszt mondta: “Elvtársak, ma már a Föld egyharmadán szocializmus van, de eljön az az idő, amikor az egynegyedén, az egyötödén, sőt, az egytizedén az lesz!” És tényleg… 🙂 De elkalandoztam. A második értelmezés: a Szövetség az USA “demokráciaexportja”, a Terra meg egy mérsékeltebb gondolkodásmód megtestesítője. Akárhogy is, tetszett. Értékelés: 4/5.

Chad Oliver: Távol a Földtől

Far From This Earth, 1970. Novella, Vámosi Pál fordítása. Új és régi, afrikai skanzen és űrkutatási kiállítás – a fekete kontinens életének átalakulása egy kenyai vadőr szemével. Ez itt majdhogynem szociográfia, semmi köze a sci-fihez. Elképesztően jó, egy irodalmi folyóiratban volna a helye. (Vagy a Galaktika is az? Várjunk csak…) Értékelés: 5/5.

Sinicsi Hosi: A racionalista

Novella, Karig Sára fordítása. A metallográfia professzora ásványokat gyűjt a tengerparton, amikor egy régi korsóra bukkan, s benne egy dzsinnre – de a szellem létezése nem igazán fér össze a tudomány dogmáival. A vaskalapos tudományos (?) gondolkodást kigúnyoló kis írás ez; nem igazán jön be, lehet, hogy nem értem a japán humort. Értékelés: 3/5.

Dean McLaughlin: Ígérj meg nekik mindent

Promise Them Anything, 1973. Novella, Elek István fordítása. A Föld vasmagját egy intergalaktikus faj “gyártotta” évmilliárdokkal ezelőtt, most eljöttek érte, és bár nem akarnak túl nagy kényelmetlenséget okozni, nekünk mennünk kell – valahogy meg kéne alkudnunk velük. A diplomácia és az üzleti tárgyalás magasiskolája, nem is értem, miért nem tanítják az MBA-tananyag részeként. 🙂 De a viccet félretéve, szuper novella, el tudnám képzelni egy “Twilight Zone”-sorozat legerősebb darabjaként. Értékelés: 5/5.

John Cohen: Robotok az ókorban

Robots in Antiquity, 1967. Tanulmány, Göncz Árpád fordítása. Mozgó, zenélő, beszélő szobrok – néha csak kitalált alkotások, máskor tényleg létező szemfényvesztések az uralkodók és papok hatalmának megerősítéséhez. A “Human Robots in Myth and Science” (Emberi robotok a mítoszokban és a tudományban) c. könyv első fejezete. Jók a klasszikus idézetek. Értékelés: 3/5.

C.M. Kornbluth: Az idő kalandora

Time Bum, 1953. Novella, Kolozsvári Papp László fordítása. Az ingatlanügynök legújabb ügyfele ezüstdollárokkal fizet, és a földre esik, amikor le akar ülni, mintha meglepné, hogy a szék nem gurult automatikusan mögé – lehet, hogy a jövőből jött? A “bum” inkább semmirekellő csavargó, mint kalandor, aminek sokkal pozitívabb a csengése. És valóban, a főhős egy szélhámos – “Timecop”, anyone? Értékelés: 4/5.

Rozsnyai Ervin: A fantasztikus irodalom és a mi világunk

Kritika. A fantasztikus irodalom akkor érdekes, ha a jelenből kiindulva a jövő társadalmi változásairól és az ember átalakulásáról szól, ahogy a jelentős szovjet és más szocialista íróknál. Adolf Urban “A fantasztikus irodalom és a mi világunk” című könyvének kritikája nem annyira kritika, mint egyszerű könyvismertetés. Érdekes Gennagyij Gor életútjának bemutatása. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1976. Tanulmány. Athanasius Kircher jezsuita szerzetes-tudós szárnyaló képzeletét bemutató fametszetek. “[A]mikor közelebbről megnézzük Kircher műveit, (…) észrevesszük (…) munkáiban a képzelet működését, azt, hogy a jámbor atya az ismeretek néhány mozaikkockáját hogyan egészítette ki sci-fi írókat is megszégyenítő fantáziálással, kitalálva egy álomszerű világot, találmányokat, technikákat, csodás jelenségeket.” Mindezt a 17. században. Nagyon jó képek, és most a fekete-fehér miatt sem háborgok. 🙂 Értékelés: 4/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s