A korábbi nemzeti (pl. lengyel) kalandozások után itt van egy (csaknem) teljesen az Egyesült Államok klasszikus sci-fi novellistáinak szentelt szám. A kiemelt szerzők: John Christopher, Alan E. Nourse és Edwin Morgan (aki skót költőként inkább kakukktojás) – azért egyikük sem túl nagy név. Szerencsére belül ott van Blish, Simak, Pohl és Kornbluth, no meg Asimov, ők a titkos fegyverek. A címlapon “amerikai SF illusztráció” – ez így nem valami specifikus, de némi keresgélés után, no meg a stílus alapján is Chris Foss egyik képe az. Kíváncsi vagyok, fizettek-e érte jogdíjat. És ha már itt tartunk, ez a szám is 12 forintba került.

A lapszám írásai:

Eric Frank Russell: A Nyugilények

The Waitabits, 1955. Novella, Göncz Árpád fordítása. Az újonnan felfedezett bolygó ígéretes, de van egy probléma: annyira lassúak a lakói, hogy a kapcsolatteremtés szinte lehetetlen. Érdekes és jól kidolgozott alapötlet, kissé sablonos karakterek, a befejezés pedig pont a kellő mértékben nyugtalanító. Értékelés: 3/5.

James Blish: Műalkotás

A Work of Art, 1956. Novella, Göncz Árpád fordítása. Richard Strausst 2061-ben életre kelti egy “lélekszobrász”, hogy írjon egy újabb zeneművet, de a szerzőnek a kezdeti lelkesedés után valami gyanússá válik… Nehéz nem lelőni a poént, úgyhogy inkább az alkotás folyamatának szép leírását emelem ki, no meg azt, hogy Blish 1956-ban (!) megelőlegezte a hangminták szerkesztésére épülő modern elektonikus zenét. Értékelés: 4/5.

Bill Brown: A csillagkacsák

The Star Ducks, 1950. Novella, Göncz Árpád fordítása. Az újságíró jókor érkezett, a farmer és felesége már túlvannak az első kapcsolatfelvételen a földjükön landolt idegen lényekkel – de az idő és a körülmények nem a riporternek dolgoznak. Na jó, megadom a maximális pontszámot, nagyon szórakoztató, ahogy szegény riporter reményeit szép lassan eltemeti az események láncolata. Persze egy mai okostelefon a teljes alaphelyzetet feszültségmentessé tenné, de hát 1950-et írunk… Értékelés: 5/5.

John Christopher: Fegyver

Weapon, 1954. Novella, Göncz Árpád fordítása. Egy tudóscsapat kisiskolásokat toboroz, akikben ott a jövőbe látás képessége, és sok gyakorlás után meg tudják mondani, mi lesz egy évszázad múlva a legerősebb fegyver a földön – nos, nem az, amire a kutatók számítottak. Kicsit (nagyon) hihetetlen sztori, de a poénja ül, bár kiszámítható. A legelső Galaktika legelső novellájára (A választás) emlékeztet, csak nem annyira elegáns. Értékelés: 4/5.

Rick Raphael: A félnótás

The Half-witted, 1963. Novella, Vámosi Pál fordítása. Az elmegyógyintézet munkaterápiás részlegében egy beteg agyagot formáz, orvosnője érdeklődésére azt mondja: atombomba – ami aztán tényleg felrobban… Gyorsan pörgő, izgalmas történet, váratlan végkifejlettel. Szerintem még lett volna benne potenciál, tovább kellett volna írni. Értékelés: 4/5.

Endresz István: Pszi

Tanulmány. Rövid ismertető a parapszichológiáról és rokonterületeiről a francia IMPACT magazin 1974-es cikkei alapján. Meglepően megengedő álláspontot képvisel a szerző, bár valószínűleg nem állt túl sok információ a rendelkezésére Uri Gellerről és az aurafényképezésről. Értékelés: 3/5.

Clifford D. Simak: Kertészkedés

Green Thumb, 1954. Novella, Vámosi Pál fordítása. A mezőgazdasági felügyelő furcsa növényre bukkan, ami rendkívül gyorsan elfogyasztja a talajban lévő tápanyagokat – de vajon tényleg csak egy invazív gyomról van szó? A növényi alapú intelligens élet időről időre előbukkan a sci-fiben – ez itt egy ötletes, de túl hosszú és – mi az a szó? – antiklimaktikus történet a témában. Értékelés: 3/5.

Frederik Pohl, C. M. Kornbluth: A gyűlés

The Meeting, 1972. Novella, Jánosik Zsuzsa fordítása. Szülői értekezlet a nehezen kezelhető gyermekek intézetében – bár a tanárok bizakodóak, csodát nem ígérhetnek, az egyik apuka viszont nem tudja, meddig bírja még… Nagyon emberi, és csak kicsit science fiction (de azért az, még napjainkban is). Irodalmi igényű írás. Értékelés: 4/5.

Alan E. Nourse: A tigrist a farkánál

Tiger by the Tail, 1951. Novella, Fazekas László fordítása. Egy áruházi tolvaj alumínium konyhaeszközöket csúsztat a táskájába, de amikor elkapják, a táska üres – hova lett az a sok fém? Tetszik, hogy az író nem köti az orrunkra a végét, csak addig viszi el a sztorit, amikorra már aggódni kezdünk. Értékelés: 3/5.

Isaac Asimov: Hit

Belief, 1953. Novella, Vámosi Pál fordítása. A fizikaprofesszor váratlanul felfedezi, hogy képes a levitációra – de ezt ő maga sem hiszi el igazán, hát még mások… Hogyan reagálunk, ha biztosan ismertnek gondolt dolgokról derül ki, hogy semmit sem tudunk róluk? Ez az írás nem a levitációról szól, hanem arról, hogyan fogalmazzuk újra a problémákat, hogyan toljuk át a döglött elefántot a szomszéd telkére. De azért nem annyira jó, legalábbis Asimov szintjén. Értékelés: 3/5.

Edwin Morgan: Holdontúli űrinduló, 1972

Pioneer-10, 1973. Vers, Szentmihályi Szabó Péter fordítása. Mit árul el rólunk az a kép, ami a Pioneer 10-re rögzített fémlapon található? Meglepően vicces, mai és #MeToo-s ez a vers – egy skót költő írta, szóval nem az amerikaiaknak volt ilyen önkritikájuk. De ez a magyar cím… Értékelés: 4/5.

Edwin Morgan: Az első emberek a Merkuron

The First Men on Mercury, 1973. Vers, Szentmihályi Szabó Péter fordítása. A Föld és a Merkúr lakói lassan megtanulják egymás nyelvét, de ez még nem jelenti, hogy értenék egymást. Kicsit arra emlékeztet, mint amikor Banderas a 13. harcosban megtanulja a vikingek nyelvét. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1976. Tanulmány. Jacques Sadoul “Hier l’an 2000” (Holnap, kétezerben) című albuma a harmincas évek sci-fi illusztrációinak gyűjteménye. Nagyon jók ezek a képek, kedvem támadt felkutatni ezt a könyvet – kár, hogy nem tudok franciául. Értékelés: 4/5.