Galaktika 18

Ez az 1976-os szám szinte teljes egészében a lengyel Czesław Chruszczewskivel foglalkozik. Bár a címlap Julij Kagarlickijt és H. Beam Pipert is nevesíti, ők csak egy-egy írással szerepelnek. Sajnos Chruszczewski novellái elég vegyes minőségűek, a XVIII. századi francia sci-fi illusztrációval a címlapján megjelent 18-as talán az eddigi leggyengébb lapszám a Galaktika történetében. Ami még mindig 12 forintba kerül.

A lapszám írásai:

Czesław Chruszczewski: Bonaparte az óriások országában

Bonaparte wśród olbrzymów, 1973. Novella, Szabó Győző fordítása. A Nagy Negatív Bolygó ígéretes civilizációkat tart szemmel, szükség esetén be is avatkozik a történelmükbe, most például egy ismeretlen tüzértisztet raboltak el a Földről, hogy átképezzék és visszaküldjék – a neve valami Napóleon. Érdekes, bár nem túl eredeti koncepció, van benne valami a Galaxis Útikalauzból. (A másik földi szereplő, Jean Jacques Laflamme miatt egy ideig azt hittem, a Brian életéből is, de ez tévedés volt.) Értékelés: 3/5.

Czesław Chruszczewski: Napóleon és Caroline

Napoleon i Karolina, 1973. Novella, Szabó Győző fordítása. Napóleon egyre sikeresebb, és tartótisztje a Nagy Negatív Bolygóról folyamatosan szítja benne az ambíciót – de egy közvetítő megpróbál hatni a hadvezér lelkiismeretére. Laflamme és Napóleon következő kalandja – egész sorozat ez talán? Értékelés: 3/5.

Czesław Chruszczewski: Nefertari

Nefertari , 1973. Novella, Szabó Győző fordítása. Nefertari még az éj leszállta előtt meghal, hacsak férje, II. Ramszesz el nem utazik a jövőbe, hogy onnan orvosságot hozzon neki. Ramszesz időutazását nem magyarázza túl a szerző, de nem is kell. Érdekes a humanitárius mentőexpedíció leírása. Van az egészben egy kicsi A faluból, M. Night Shyamalan méltatlanul alulértékelt filmjéből. Értékelés: 4/5.

Czesław Chruszczewski: A fehér különböző árnyalatai

Różne odcienie bieli, 1973. Novella, Szabó Győző fordítása. A lassan döcögő, minden szilvafánál megálló vonatra Fehérvidék állomáson új utas száll fel, aki elmagyarázza a mesélőnek, hogyan álljon pozitívan az élethez. Inkább tanmese, kicsit szájbarágós, de néhány gyöngyszemmel, ilyen pl. a Kapuk kapuja – azt én is kipróbálnám néha. Értékelés: 3/5.

Czesław Chruszczewski: A zene elhallgat egy pillanatra

Chwilowa nieobecność muzyki, 1973. Novella, Szabó Győző fordítása. Augusztus hetedikén, pontosan déli tizenkét órakor az egész Földön elhallgat a zene, mintha csak valaki vagy valami eltüntette volna – rendőrségi nyomozás indul a megtalálására. Elég valószínűtlen történet, bár a társadalom reakciója a váratlan eseményre nyomokban vicces. Asszem, nekem nem jönnek be az ilyen történetek. Értékelés: 3/5.

Czesław Chruszczewski: A Málnavörös Oah Tó

Amarantowe jezioro Oah, 1973. Novella, Szabó Győző fordítása. A Mariner-4 hamarosan megérkezik a Mars fölé, a marslakóknak el kell dönteniük, hagyják-e, hogy a nagyfelbontású fényképek leleplezzék a létezésüket. Természetesen ítéletet mondanak itt rólunk a marslakók, ami nem könnyű – van, ami szuper bennünk (pl. a zenénk), van, ami értelmezhetetlen (pl. a háborúink). Egy érdekes elem: a vörös bolygó döntéshozói egy magasabb szintre eszkalálják a kérdést – de a válasszal nem mennek túl sokra. Értékelés: 3/5.

Czesław Chruszczewski: Ház a Polarna utcában

Dom przy ulicy Polarnej, 1960. Novella, Szabó Győző fordítása. A ház egyetlen lakója új jövevényeket fedez fel, akik azt mondják, épp a Rómeó és Júliát játszották a színházban, ami ugyanezen a helyen állt, de leégett – éppen száz évvel ezelőtt… Végre egy érdekes, fordulatos írás! A sztorihoz hasonlókat természetesen olvastam / láttam már, John McLane is elégedetten biccentene. Értékelés: 4/5.

Czesław Chruszczewski: A tízezredik év

Rok 10000, 1973. Novella, Szabó Győző fordítása. Ell a Tau Cetiről szeretne túladni boldogságtöbbletén – célpontként egy cirkuszi bohócot szemel ki az alulfejlett Földről. Nem igazán tudom, mire gondolt a szerző: a lét meghatározza a tudatot? Zavaros egy írás. Értékelés: 2/5.

Czesław Chruszczewski: A zöld hajúak

Zielone włosy, 1973. Novella, Szabó Győző fordítása. Minden ötven év körüli ember haja zöldre változik, és jobb lesz a humorérzékük – egy híres professzor elhatározza, hogy kideríti a jelenség okát. Ez egy jó sztori, simán beleférne egy klasszikus amerikai antológia-sorozatba vagy egy hetvenes évekbeli klausztrofób sci-fi filmbe. Értékelés: 4/5.

Czesław Chruszczewski: Ki volt az első?

Kto był pierwszy?, 1965. Novella, Szabó Győző fordítása. Aktyn egy gép, feladata új gépek tervezése – a következő modelljét szerves anyagokból akarja elkészíteni… Az ilyen történetekből tizenkettő egy tucat, bár ezt a vége megmenti. Értékelés: 3/5.

Ambrózy Denise: A személyiség és számítógépmodelljei

Tanulmány. Minél jobban értjük magunkat, annál inkább képesek leszünk az emberi személyiséghez hasonló számítógépes rendszereket készíteni – de ez még nagyon messze van. Ambrózy Denise rengeteg tudományos ismeretterjesztő cikket publikált a hatvanas-hetvenes években – ez is egy közülük. Igyekszik a laikus olvasó nyelvén írni, ez nem mindig sikerül neki. Értékelés: 3/5.

Julij Kagarlickij: Fantasztikus irodalom, színpad, film

Фантастика, сцена, экран, 1975. Tanulmány, Földeák Iván fordítása. A fantasztikus irodalom válságban van, a film szárnyal – de mi történik közben a színházban? Azt hiszem, megfejtettem, miért válogatja be Kuczka Péter rengeteg Galaktikába Kagarlickijt: a kritikus ebben az írásában hosszan áradozik egy dokumentumfilmről, ami a penészfajtákról (!) szól – és Kuczka az egyik alkotója. Értékelés: 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Anti-űrköltemény

Vers. Az ember annak ellenére ér el hatalmas eredményeket, hogy közben végtelenül korlátolt – jól jönne egy fejlettebb intelligencia segítsége. “[L]ehetnék homo erectus / ha már nem homo sapiens” – meglepően őszinte kívánság. Értékelés: 3/5.

H. Beam Piper: Az univerzális nyelv

Omnilingual, 1957. Novella, Vámosi Pál fordítása. Az ötvenezer éve elpusztult marsi civilizáció megértésén dolgozó földi kutatóknak jól jönne egy rosetta-i kő – de mi lehet a közös nyelv? Remek hard sci-fi novella, hihető alaphelyzet és karakterek, és közben alig leplezett óda a tudományhoz. Nem hibátlan, de a lapszám legjobb írása. Értékelés: 4/5.

Fredric Brown: Veszendőbe ment nagy felfedezések

Great Lost Discoveries, 1961. Novella, Tótfalusi István fordítása. Kik és hogyan találták fel a láthatatlanságot és a sebezhetetlenséget, és miért nem maradtak fenn ezek a csodálatos képességek? Két rövid, “reasonably” viccesnek szánt történet, amikre öt perccel később már senki nem emlékszik. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1976. Tanulmány.  A világ első sci-fi könyvsorozata (kb. a mai Galaktika Fantasztikus Könyvek elődje) 1787-ben indult, a mostani lapszám illusztrációi ennek a régi példányaiból származnak. Remek válogatás! Értékelés: 4/5.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s