“A GALAKTIKA olvasói megszokták, hogy antológiánkban novellákat, elbeszéléseket, röviden szólva olvasmányt találnak, s most talán meglepődnek, mert tanulmányt tartanak a kezükben. Úgy hisszük, hogy ezt is szeretettel fogják fogadni, úgy hisszük, hogy megértik tájékoztató szándékunkat, s örömüket találják Gurevics szellemes, olvasmányos, népszerűen megírt, a fantázia birodalmát feltérképező munkájában.”

A fenti magyarázatot nem a lapszám bevezetőjében (ahol talán a helye lett volna), hanem az utolsó előtti, “Kötetünkről” című írás legvégén találjuk, szinte eldugták oda. Pedig ez egy merész és ambiciózus vállalkozás, nagyobb hírverést is lehetett volna neki csinálni. Lesz egyébként még hasonló, egy teljes Metagalaktikát szentelnek a műfaj elemzésének.

A kiemelt téma: “A képzelet birodalmai” – ez Georgij Gurevics könyvének címe, amit egy az egyben tartalmaz a 31. Galaktika (kivéve egy fontos mellékletet, amiről majd később lesz szó). Két hasonló tanulmány rövid kritikáján kívül nincs is más ebben a számban. A címlapon és belül a Tyehnyika Mologyozsi (kb. Fiatalok technikája) magazin illusztrációi találhatóak. Az év még mindig 1978, az ár sem változott: 12 forint.

A lapszám írásai:

Georgij Gurevics: A képzelet birodalmai

Карта страны фантазий, 1967. Tanulmány.

• Előjáték: Tizenkét dühös kritikus. A témáról és saját magamról.
• Első kifogás: A fantasztikumnak tudományosnak kell lennie. A műfaj sajátossága. Harcostársak és szökevények. Természetfölötti elem a filmben.
• Második kifogás: A fantasztikumnak hitelesnek kell lennie. A módszer témává változik. A fantasztikus film zátonyai.
• Harmadik kifogás: A fantasztikumnak ismeretterjesztőnek kell lennie.
• Negyedik kifogás: A fantasztikumnak hősinek és szórakoztatónak kell lennie. Űrcowboyok és űrtestőrök.
• Ötödik és hatodik kifogás: Jövőbe látás vagy megrendelés?
• Hetedik kifogás: A fantasztikumnak fantasztikusnak kell lennie.
• Nyolcadik kifogás: Mutassátok meg az alkotófolyamatot!
• Kilencedik kifogás: De hol vannak a jellemek?
• Tizedik és tizenegyedik kifogás: Fantasztikum a fantasztikum ellen.
• Tizenkettedik kifogás: Mutassátok meg nekünk a jövőt! Fantáziaország térképe. Kinek a számára? Az ízlések vektora.

Gurevics remek alapsztorival indít: egy fiatal író eljuttatja tudományos-fantasztikus regénye kéziratát egy könyvkiadóhoz, ahol a szerkesztőnek tetszik is a mű, meg nem is, ezért megkér tizenkét kritikust, mondjanak róla véleményt. Azok mindegyike egy saját nézőpontot képvisel: az ismeretterjesztést, a tudományos pontosságot, a szabad képzeletet, a kalandot, a jellemeket kérik számon, pedig ezek gyakran összeegyeztethetetlenek egymással. Végül a szerkesztő és a kritikusok azt tanácsolják a fiatal írónak, olvasgassa inkább a klasszikusokat, amíg bele nem jön a hasonló történetek írásába. Azért búcsúzóul még egyszer megkérdik a nevét: “Jules Verne” – feleli az író. A történet nyilvánvalóan azt szemlélteti, ahogy a sci-fit különböző skatulyákba próbálja gyömöszölni a mainstream kultúra, és nem ismeri fel, hogy egy új jelenségről van szó. Remek, elgondolkodtató és hiánypótló írás – lehetett 1967-ben, mert magyarul több mint egy évtizedig nem jelent meg, ahogy más irodalomelméleti írás sem erről a témáról. Szerencsére nem érződik olyan nagyon, hogy elszállt felette az idő. Az mondjuk kicsit gáz, hogy a hangsúlyosan emlegetett Fantáziaország térképe, ami a sci-fi tipikus válfajait elhelyezi a hagyományos irodalommal érintkező “földrészeken”, egyszerűen kimaradt a lapszámból. Értékelés: 4/5.

F. Nagy Piroska: A modern sci-fi története

Kritika. Jacques Sadoul “Histoire de la science-fiction moderne” című könyvének rövid ismertetése. Sadoul (ahogy a lapszámban bemutatott másik elemző, Bailey is) szinte csak az USA, Nagy-Britannia és Franciaország sci-fi irodalmával foglalkozik. Az amerikai sci-fit tartja meghatározónak, 1911-től 1971-ig hét korszakot különböztet meg benne, ezek: Alapítás, Kristályosodás, Változás, Aratás, Burjánzás, Visszaesés, Feltámadás. Röviden ismerteti a legjelentősebb amerikai, angol és francia szerzőket is. Értékelés: 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: J. O. Bailey: A tér és idő zarándokai

Kritika. J.O. Bailey “Pilgrims Through Space and Time: Trends and Patterns in Scientific and Utopian Fiction” című könyvének rövid ismertetése. Egy másik, inkább tartalom szerint típusba soroló áttekintés, ami azonban 1947-ben véget ér, így inkább csak a klasszikus tudományos fantasztikum megismerésére és értékelésére alkalmas. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünkről

Tanulmány. Magyarországon a sci-fi nagyjából olyan helyzetben van, mint Gurevics könyvének kiadásakor (1967-ben) volt a Szovjetunióban – időszerű tehát ez az elméleti áttekintés. Kicsit óvatos, magát is bátorító indoklás az irodalomelméleti különszám szükségességéről. Azért kíváncsi lennék a példányszámra. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

Tanulmány. A Tyehnyika Mologyozsi címlapjai magas színvonalúak, ugyanakkor markánsan eltérnek a nyugati magazinok illusztrációitól. Nem osztom teljesen Kuczka lelkesedését a magas színvonallal kapcsolatban, de a képeken tényleg nincsenek gülüszemű szörnyek, van viszont sok lelkes munkásember – szkafanderben. Értékelés: 4/5.