Galaktika 31

“A GALAKTIKA olvasói megszokták, hogy antológiánkban novellákat, elbeszéléseket, röviden szólva olvasmányt találnak, s most talán meglepődnek, mert tanulmányt tartanak a kezükben. Úgy hisszük, hogy ezt is szeretettel fogják fogadni, úgy hisszük, hogy megértik tájékoztató szándékunkat, s örömüket találják Gurevics szellemes, olvasmányos, népszerűen megírt, a fantázia birodalmát feltérképező munkájában.” A fenti magyarázatot nem a lapszám bevezetőjében…

Galaktika 27

Magyar különszám a következő, nem annyira a klasszikus, inkább a hetvenes években kortársnak számító szerzőkkel (és a Kuczka által nagyon szeretett, de itt meglehetősen fölöslegesnek tűnő Asimovval). A kiemeltek: Fekete Gyula, Laczkó Géza, Majtényi Erik. Sok a rövid, néhány oldalas novella, a regény egyébként is ritka a magyar sci-fiben. Vannak remek darabok (ötöst is adtam!)…

Galaktika 22

Ez egy monstre szám, a Galaktika által kiadott egyik első “concept album”, kb. a Dark Side of the Moonnak felel meg. Bár a kiemelt témák között az UFO mellett Stonehenge és Mu is szerepel, ez valójában átvágás: az utóbbi kettő csak a Peter Kolosimoról írott ismertetőben, illetve az ő egyik rövid írásában kerül elő, minden…

Galaktika 21

A Német Demokratikus Köztársaság sci-fi irodalmának bemutatásával indul a szám, de szerencsére hamar kifogy a nyersanyagból, így jöhet Asimov, aztán néhány brit, orosz meg francia író. A kiemelt szerzők: Günther Krupkat, Carlos Rasch és a legendás Boris Vian – na, ő hogy kerül ide? A címlapon illusztráció (pontosabban címlaprészlet) a francia Galaxie magazinból. Még mindig…

Galaktika 19

A korábbi nemzeti (pl. lengyel) kalandozások után itt van egy (csaknem) teljesen az Egyesült Államok klasszikus sci-fi novellistáinak szentelt szám. A kiemelt szerzők: John Christopher, Alan E. Nourse és Edwin Morgan (aki skót költőként inkább kakukktojás) – azért egyikük sem túl nagy név. Szerencsére belül ott van Blish, Simak, Pohl és Kornbluth, no meg Asimov,…

Galaktika 18

Ez az 1976-os szám szinte teljes egészében a lengyel Czesław Chruszczewskivel foglalkozik. Bár a címlap Julij Kagarlickijt és H. Beam Pipert is nevesíti, ők csak egy-egy írással szerepelnek. Sajnos Chruszczewski novellái elég vegyes minőségűek, a XVIII. századi francia sci-fi illusztrációval a címlapján megjelent 18-as talán az eddigi leggyengébb lapszám a Galaktika történetében. Ami még mindig…

Galaktika 16

Még mindig 1975-ben járunk, a lapszám (kimondatlanul ugyan, de észrevehetően) a sci-fi irodalmi értékeit járja körül. Ez egy kicsit már a kiemelt szerzők nevéből is látszik, Harlan Ellison, Roger Zelazny és főként Kurt Vonnegut általában kissé magasabbra értékeltek az átlagnál. A címlapon Philippe Druillet rajza a Lone Sloane képregénysorozatból – róla sokat olvashatunk a magazin…

Galaktika 15

Ez a szám Korga György címlapjával indul, a festőt ekkoriban kezdték felkapni sci-fi témájú kiadványok illusztrátoraként. Az itt használt kép címe: Három arc (részlet). A kiemelt szerzők: a német Wolfgang Jeschke, az orosz Kir Bulicsov és a Nobel-díjas svéd Harry Martinson. A szerkesztő szokás szerint Kuczka Péter, az ár 12 forint. A lapszám írásai: Arthur…

Galaktika 13

A tizenharmadik lapszám speciális: egészen rövid, mindössze egy-három oldalas “short short story”-k sorakoznak benne, szám szerint 57, azaz ötvenhét. Csak összehasonlításképpen: az előző lapszámok átlaga 16 és 17 között mozgott. A sztár Herbert W. Franke, a német fizikus-író nem kevesebb, mint tizenhat írást jegyez, így ő az egyik kiemelt szerző – a másik kettő: Fredrick Brown,…

Galaktika 2

És itt a második lapszám, szintén 1972-ből! A fő téma: az emberi és földönkívüli civilizációk találkozása. Kiemelt szerzők: Leinster, Bradbury és Jefremov, a borítókép Leo Lionni fantasztikus könyvéből, a képzeletbeli növényeket bemutató Párhuzamos botanikából való. A szám cikkei: Ray Bradbury: A repülő masina The Flying Machine, 1953. Novella, Göncz Árpád fordítása. A kínai császár szembesül…