Galaktika 46

Vegyesfelvágott ismét, néhány nagy névvel: Theodore Sturgeon, John Brunner és a(z azóta már jobban megismert) Vinge házaspár. A legnagyobb újdonság az eredeti Galaktika két utolsó dizájnbeli változása: az elő- és hátlapon átívelő illusztráció, valamint a kiemelt szerzők teljes elhagyása.

Az első módosítás tulajdonképpen logikusan következik abból a korábbi döntésből, hogy a 41. Galaktika megszabadult a hátlapon közölt, negyven számon keresztül nagyjából állandó idézetektől. További öt számot kellett várni az első egybefüggő címlapképre, ami Korga György egyik festménye lett a “Szép új világ” ciklusból:

A 46. szám címlapja

A második módosítás már kevésbé érthető: a kiemelt szerzők (illetve tematikus számok esetén a kiemelt témák) listája segített abban, hogy az olvasó megértse a szám mögötti rendezőelvet, vagy legalábbis kedvet kapjon a vásárláshoz/olvasáshoz. A lista elhagyása talán a szerkesztő elfáradásának egyik jele lehet, bár erről nincs információm.

A kiadványnak nemcsak a címlapján, hanem a belsejében is Korga-festmények találhatók (persze fekete-fehérben). Még mindig 1982-ben járunk, az ár 25 forint.

A lapszám írásai:

Zbigniew Dworak, Roman Danak: Jan Ciągwa hatalma az anyag fölött

Jana Ciągwy władza nad materią, 1977. Novella, Sándor László fordítása. A köves, homokos kisbirtokon gazdálkodó egyszerű földműves felfedezi, hogy képes pusztán akaratával tárgyakat mozgatni, és felcsillan előtte a remény, hogy végre kevesebb fizikai munkával is boldogulhat — de ahogy híre megy a képességének, egyre többen találják meg, hogy segítsen nekik… Happy end nélküli, elgondolkodtató történet, és váratlanul ragyogó leírás az egyház és a szocializmus között őrlődő lengyel kisemberek világáról. Értékelés: 4/5.

Kiss Dénes: Másik bolygó (Változatok 2.)

Novella. A lány biztos benne, hogy korábban is látta már a fiút, akibe szerelmes: egy régebbi életben talán, vagy egy másik bolygón? Keveset vállaló, de azt teljesítő kis sztori a szerelem által kiváltott speciális lelkiállapotról. Élethű a jelenet az alacsony homlokú kocsmai ismerkedőkkel. Értékelés: 3/5.

Theodore Sturgeon: Ha aggódsz, ha szeretsz…

When You Care, When You Love, 1962. Novella, Nagy Erzsébet fordítása. A lány a Föld egyik leggazdagabb és leghatalmasabb családjában született, számára semmi sem lehetetlen, ha kell, klónoztatja halálos beteg szerelmét — de hogyan biztosítsa, hogy a “másolat” pontosan ugyanolyan életet éljen, ugyanazokat a tapasztalatokat szerezze, mint az “eredeti”? Szépen kidolgozott karakterek, átgondolt (bár persze így is megvalósíthatatlan) megoldások, és az “új arisztokrácia” remek bemutatása — a lapszám egyik legerősebb novellája. Értékelés: 4/5.

Gödri Botond: A jógi

Novella. Az automata felderítőűrhajó hamarosan a Plútóhoz ér, végre közeli képek készülhetnének a (kis)bolygó titokzatos felszínéről, és akkor beszorul a fedélzeti kamera lencsevédője — az irányítóközpont munkatársai végső kétségbeesésükben már a természetfeletti megoldásokat is számba veszik… Vicces történet, csak sajnos teljesen hazavágja a műszaki tudás teljes hiánya. A lencsevédő állapotát, az eltávolítására tett kísérleteket valós időben (!) látják a földi mérnökök, míg a fényképek csak öt óra múlva érkeznek meg (ami akár helyes is lehet). Értékelés: 3/5.

John Brunner: A brit vezetők följegyzései

The Protocols of the Elders of Britain, 1974. Novella, Mándi Éva fordítása. A brit diplomáciai képviseletek közötti kommunikációt lebonyolító számítógépes rendszer meghibásodott, külsős szerviztechnikusok próbálják működőképessé tenni az alkalmazást, de az üzenetek csak nem jelennek meg — mígnem az egyik ifjú mérnöknek eszébe jut, hogy visszaállítsa a rendszer óráját… Ijesztő és hatásos (bár talán kissé naiv) sztori a nagyhatalmak nemzetközi eseményeket befolyásoló képességéről, amit nem feltétlenül a világ jobbá tételére, sokkal inkább saját politikai-gazdasági-katonai pozíciójuk megerősítésére használnak. Az persze kérdéses, hogy Nagy-Britannia kormánya az írás születésekor, azaz 1974-ben rendelkezett-e még ekkora befolyással, vagy ez inkább csak az egykorvolt brit dicsőség párás szemű kivetítése a jelenre. A “Csak kétszer élsz” (You Only Live Twice) című, 1967-es (tehát kicsit korábbi) James Bond-filmben az USA és a Szovjetunió egymást vádolja az űrben elkövetett terrorakciókkal, és “Őfelsége kormányának” képviselői nyugtatják le őket — szerintem a két igazi nagyhatalom vitájába ekkor már nem engedték volna beleszólni Londont. Értékelés: 5/5.

Brian Stableford: A mérnök és az ítélet-végrehajtó

The Engineer and the Executioner, 1975. Novella, Mándi Éva fordítása. A Lamarck aszteroidán a földitől teljesen különböző, erősen változékony és alkalmazkodóképes életformákat tenyésztett ki egy mérnök — a Föld úgy dönt, hogy ezek veszélyesek, és egy robotot küld a “kísérlet” elpusztítására… Biológiai sci-fi hosszú, filozofikus vitával és a végén némi akcióval — az életformák leírása érdekes. Értékelés: 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: A Nagy Számítógép

Vers. “Hiszek az Ideológiában, / egy egyetemes új tudományban, / hiszem ember és technika egyezségét, / tévedéseink tudománytalanságát, / és adatlapunk örök életét a Nagy Számítógépben.” Három, változó erősségű költemény, a címük: A gépisten monológja, Science fiction, Credo 2000. Értékelés: 3/5.

Németh István: Árkádia

Novella. Az ember benépesítette a kozmoszt, magasan fejlett és hatékonyan túlzsúfolt világokat hozott létre, míg a Föld kiürült és így végre élhetővé vált — de ez előbb-utóbb feltűnik az új Központnak is… A fenntarthatatlan idealizmus és az élhetetlen praktikum csap össze két öreg osztálytárs találkozásakor: az egyik megtisztította a Földet az ipari szennyezéstől, a másik szeretne új hazát találni telepesek százmillióinak. A konfliktus mesterséges, mégis valós. Értékelés: 4/5.

Joan D. Vinge, Vernor Vinge: A vándorkereskedő meg a segédje

The Peddler’s Apprentice, 1975. Novella, Mándi Éva fordítása. A kisstílű útonálló jó kis zsákmányt remél, amikor a kereskedő felfogadja őt és csapatát, hogy kísérjék el a távoli városba, de hamarosan rájön, hogy egy hatalmas, a világok között szabadon mozgó varázslóval van dolga… Izgalmas, fordulatos novella, tetszik a civilizációk fejlődését figyelemmel kísérő, szükség esetén beavatkozó, közben pedig mélyalvásba vonuló főszereplő, aki persze egyáltalán nem varázsló. És aki a csodákat rejtő kocsijával egyébként kicsit olyan, mint Gandalf. Érdekesség, hogy a két Vinge feleség és férj volt a novella keletkezésekor. Bár mi inkább Vernort ismerjük, Joan saját jogon is jelentős sci-fi szerző, akinek karrierjét kis híján kettétörte egy agysérüléssel járó autóbaleset. Értékelés: 5/5.

Fazekas László: Itt vannak a földönkívüliek!

Tanulmány. Wayne Barlowe és Ian Summers “Barlowe’s Guide to Extraterrestrials” című könyvének ismertetése. Érdekesek a különböző neves szerzők által kitalált földönkívüliek, bár a cikkben említett regények Magyarországon tipikusan nem jelentek meg. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1982. Tanulmány. Korga György, a népszerű illusztrátor bemutatása. Korga képei szuperek, sajnos a fekete-fehér belső megfoszt bennünket az élmény zömétől. Értékelés: 4/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s