Galaktika 34

Kissé vegyesfelvágott jellege van a mostani lapszámnak, nincs egységes tematikus koncepció, a szerzők és írások sem rímelnek egymásra. A kiemelt szerzők kiválasztása is béna: Brian W. Aldiss egy közepes novellával képviselteti magát, Harlan Ellison semmivel, csak írnak róla, Vlagyimir Gakov pedig egy egyébként jó tanulmánnyal, ami szerintem azért eléggé rétegműfaj itt. Közben kimaradt Julija Ivanova,…

Metagalaktika 1

Itt az első, ma már legendásnak számító gyűjteményes kiadás! A Galaktika néhány év alatt rendkívül népszerűvé vált: bár pontos eladási adatokat nem találtam, a hetvenes évek végén már legalább ötvenezres példányszámban fogyott a háromhavonta megjelent antológia, és sokan keresték a korábbi számokat is. Ezért aztán Kuczka Péter összerakott egy “best of” verziót az első huszonöt…

Galaktika 26

Ezúttal vegyesfelvágott jön amerikai, német és szovjet szerzőkkel és három (!) ötösre értékelt novellával, az egyik a “Huszonnyolc évesen beérkezett ember”, a másik a “Tejfogú szövetséges”, a harmadik a “Holnap, holnap, holnap”. A kiemelt szerzők között klasszikus és (nekem) kvázi-ismeretlen is akad, a lista: Kurt Vonnegut, Manuel van Loggem, Gerhard Zwerenz. A címlapon és a…

Galaktika 25

“Már megint egy kötelező szovjet különszám” – sóhajthatnánk, de nem érdemes, mert ez itt konkrétan nagyon jó lett. A fő téma talán a fantázia lehetne, ami egy sci-fi magazinban nem tűnik meglepetésnek, de elég kreatívan alkalmazzák. A szám nagy része a Фантастика (“Fantasztikum”), 1973-1974 című 1975-ös kiadványból származik, a kiemelt szerzők: Valerij Jakovlevics Brjuszov, Vlagyimir…

Galaktika 18

Ez az 1976-os szám szinte teljes egészében a lengyel Czesław Chruszczewskivel foglalkozik. Bár a címlap Julij Kagarlickijt és H. Beam Pipert is nevesíti, ők csak egy-egy írással szerepelnek. Sajnos Chruszczewski novellái elég vegyes minőségűek, a XVIII. századi francia sci-fi illusztrációval a címlapján megjelent 18-as talán az eddigi leggyengébb lapszám a Galaktika történetében. Ami még mindig…

Galaktika 13

A tizenharmadik lapszám speciális: egészen rövid, mindössze egy-három oldalas “short short story”-k sorakoznak benne, szám szerint 57, azaz ötvenhét. Csak összehasonlításképpen: az előző lapszámok átlaga 16 és 17 között mozgott. A sztár Herbert W. Franke, a német fizikus-író nem kevesebb, mint tizenhat írást jegyez, így ő az egyik kiemelt szerző – a másik kettő: Fredrick Brown,…

Galaktika 9

Úgy indult a dolog, hogy a kilencedik Galaktika lesz az egyik legjobb szám: két szuper novellával (Aldani: Az álomfilm, Simak: Túl a folyón és az erdőn) nyit, a nagy Grétsy László beszámol a sci-finek magyar nevet kereső pályázat eredményeiről, és Sajdik-rajzok, -fesmények az illusztrációk! Aztán kicsit esett a színvonal, de azért nem lett rossz a…

Galaktika 4

Itt a negyedik szám is, a főszerepben ezúttal A. E. van Vogt, Donald A. Wollheim és A. J. Deutsch, a címlapon pedig részlet egy Salvador Dalí-képből, aminek a visszafogott címe egy igazi WTF: “A Nagy Apokalipszis robbanása által létrejött bőrlemez”. Az évszám továbbra is 1973, az ár pedig 12 forint. Megvan a számla is! Hihetetlen,…

Galaktika 1

A Galaktika első száma 1972-ben jelent meg. A címlapon a Kozmosz Könyvek két szembefordított “k” betűt formázó logója mellett az eltéveszthetetlenné vált Galaktika-felirat, az egyes szám és három név: Asimov, Sheckley és Weöres. Az első kettőn a sci-fi kedvelőknek nincs mit magyarázni, de hogy kerül Weöres Sándor a Galaktikába? És mit keres a Gyönyörök kertje…