Itt a negyedik szám is, a főszerepben ezúttal A. E. van Vogt, Donald A. Wollheim és A. J. Deutsch, a címlapon pedig részlet egy Salvador Dalí-képből, aminek a visszafogott címe egy igazi WTF: “A Nagy Apokalipszis robbanása által létrejött bőrlemez”. Az évszám továbbra is 1973, az ár pedig 12 forint. Megvan a számla is! Hihetetlen, hogy létezett kifejezetten az Állami Könyvterjesztő Vállalat számára gyártott nyomtatvány.

A lapszámban a következő írások jelentek meg:

Isaac Asimov: Védőbeszéd a science fiction mellett

Tanulmány, Hornyánszky Károlyné fordítása. Az ember sokáig úgy gondolta, a jövő olyan, mint a jelen, csak kicsit színesebb, de az ipari forradalomtól kezdve már elvárta az előre nem látható változásokat – és ebben a legjobban a sci-fi szolgálta ki. Asimov irodalomtörténetben is jó volt, ő tényleg mindenhez IS értett. Értékelés: 4/5.

A. J. Deutsch: A Möbius-metró

A Subway Named Mobius, 1950. Novella, Borbás Mária fordítása. Amikor a metróhálózat bonyolultsága meghalad egy bizonyos szintet, egy szerelvény eltűnik – lehet, hogy átkerült egy másik dimenzióba? Amikor ezt olvastam, véletlenül pont akkor jelent meg egy cikk a Möbius-szalagról és a Klein-palackról az Interpress Magazinban – emlékszik rá még valaki? Nem is tudom, hogyan néztem volna utána ezeknek a fogalmaknak az internet kora előtt. Értékelés: 5/5.

Gennagyij Gor: A kert

Сад, 1968. Novella, Karig Sára fordítása. Egy alakváltó időutazó elkezd beleszürkülni a világba, ahová érkezett – van-e számára visszaút? A szokásos költői szovjetorosz novella – de tetszik, milyen természetesen és filmszerűen van megírva. Értékelés: 4/5.

Peter Porter: Figyelem!

Your Attention Please, 1962. Vers, Jánosy István fordítása. Ilyen lehet egy “társadalmi célú közlemény” az atomháború kezdetekor – elég hátborzongató. Egészen szuper vers, az ötvenes évek amerikai polgári védelmi videóira emlékeztet. Értékelés: 5/5.

A. E. van Vogt: A filmkölcsönző

Film Library, 1946. Novella, Göncz Árpád fordítása. Egy kis filmkölcsönző cég tulajdonosa egyre több reklamációt kap, mert a megrendelők a kért mozi helyett valami furcsát kaptak – lehet, hogy a jövőből érkeznek a filmtekercsek? Érdekes alapötlet, bár az nagy hiba, hogy a szerző azt feltételezi, sok-sok évvel később is filmszalagot használunk majd. Értékelés: 4/5.

A. E. van Vogt: Az első Mars-lakó

The First Martian, 1951. Novella, Göncz Árpád fordítása. Költségcsökkentési célból az Andok magasan fekvő településeinek indián lakóival akarják benépesíteni a Marsot, mert azok a ritka levegőben is képesek lélegezni – de ez nem nagyon tetszik a fehér telepeseknek. Jó kis történet a zsigeri fajgyűlöletről, kicsit emlékeztet Bradbury novellájára, amiben az összes, khm, afroamerikai elrepül a Marsra, és ott hagyják a fehéreket a Földön. Értékelés: 4/5.

A. E. van Vogt: Az emberautomata

Automaton, 1950. Novella, Göncz Árpád fordítása. Az emberek és a gépek háborújában a robotok agymosott férfiakat is bevetnek – lehetséges-e az ő felszabadításuk a vágyaikon keresztül? Hogy ebből milyen jó kis “tongue-in-cheek” filmet lehetne készíteni! Vagy mostanában mégsem? Értékelés: 4/5.

A. E. van Vogt: Maaaacska!

The Cataaaa, 1947. Novella, Göncz Árpád fordítása. Egy csillagközi túrán lévő idegen lény hamarosan továbbindul, és szeretne egy olyan szuvenírt magával vinni, ami jól jellemzi a bolygót. Érdekes alapötlet, jól indul, de aztán erőtlen a vége. Értékelés: 3/5.

Donald A. Wollheim: Emberistenekről és istenemberekről

Tanulmány, Bars Sándor fordítása. Miért írnak egyes sci-fi szerzők istenekről, és mit árul el ez rólunk, emberekről? Jó írás, adott egy pár olvasmányötletet. Értékelés: 4/5.

Darázs Endre: Hajdani küzdőtér

1973. Novella. Az elpuhult és degenerálódott ember egy romokban álló stadionban szembesül saját múltjával. Rövid, kicsit kiszámítható, de mégis hatásos. Értékelés: 4/5.

Darázs Endre: Vércsap

1973. Novella. Az idegen nagyon régen járt már a Földön – most visszatért, de nem tudja eldönteni, kísérleti sebészetet lát, vagy inkvizíciót. Remek kis novella, jó a különböző nézőpontok bemutatása, működik a csattanó. Értékelés: 5/5.

D. Zöldhelyi Zsuzsa: Utópia és valóság “A jövő század regényé”-ben

1973. Tanulmány. Ne várjunk hard sci-fit, Jókai nem Vernét másolta ebben a társadalmi fikcióban, inkább Morus Tamást – naiv, de mégis maradandó lett “A jövő század regénye”. Ez a Jókai-könyv belefért volna a Magyarok kalandjai-blogposztomba is. Értékelés: 4/5.

Dmitrij Bilenkin: Az élet súlya

Давление жизни, 1970. Novella, Földeák Iván fordítása. Egy születési rendellenesség gyengévé tette, de ez az alacsony gravitációjú Marson mit sem számít egy tudósnak, aki amúgy is az eszét használja – vagy mégis? Bilenkin jól és filmszerűen ír, egyszerre orosz és mégsem az. Értékelés: 4/5.

Dmitrij Bilenkin: Az ember, aki jelen volt

Человек, который присутствовал, 1971. Novella, Földeák Iván fordítása. Egy hétköznapi ember képes katalizálni olyan szellemi alkotások létrejöttét, amelyekből semmit sem ért – de milyen érzés ez neki? Ezt Bulgakov is írhatta volna (pont most fejeztem be tőle a Színházi regényt). Értékelés: 4/5.

Julij Kagarlickij: Hogyan lehet eljutni a Holdra?

Как попасть на Луну?, 1969. Tanulmány, Gellért György fordítása. Madaraktól az ágyúgolyóig – módszerek a holdutazásra az ókortól a sci-fi aranykoráig. Érdekes összefoglaló, szívesen olvasnék még hasonló tematikus elemzéseket. Értékelés: 4/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1973. Tanulmány. Hogyan váltak műalkotássá a lenézett magazincímlapok? Rövid, de pont elegendő – Kuczka ezeket nagyon vágta. Értékelés: 4/5.