Az ötödik lett az eddigi legtudatosabban szerkesztett lapszám. A téma az ember legjobb barátja, vagy éppen legveszélyesebb ellensége, a robot. A kiemelt szerzők ezúttal is széles skálát ölelnek fel: Polübiosz egy görög történetíró volt, Stanisław Lem minden sci-fi rajongónak ismert mint regényíró, de itt irodalomtörténészi szerepben találkozunk vele, Ilja Varsavszkij pedig egy kitűnő novellista. A sztorik időszámításunk előtt 150 és időszámításunk szerint 1973 között keletkeztek, a képek pedig a történelem legérdekesebb automatáit mutatják be. A címlapon egy Joan Miró-kép, a Női fej látható – ez az antológia messze igényesebb volt, mint a kortárs amerikai kiadványok.

A lapszám írásai:

Robert Sherman Townes: Emmy problémája

Problem for Emmy, 1952. Novella, Göncz Árpád fordítása. Egy mainframe számítógép furcsán emberi hibákat produkál – mi lehet a háttérben? Nehéz ma már elképzelni, hogy a korlátozott képességű korai számítógépekbe egyesek belelátták az öntudatra ébredés lehetőségét. Értékelés: 3/5.

Gordon R. Dickson: A komputer nem tűr ellentmondást

Computers Don’t Argue, 1965. Novella, Göncz Árpád fordítása. Valaki elfelejt visszavinni egy kikölcsönzött könyvet – milyen következményei lehetnek ennek egy teljesen gépesített adminisztrációban? Nagyon mulatságos és (nagyrészt) hihető történet az automatizált közigazgatásról – e-személyi, anyone? Értékelés: 5/5.

Eberhard David Hauber: Bizonysága, hogy mely különösségek hozhatók létre a művészet és mechanika segélyével

Beszámoló, Szabó Ede fordítása. 1742-ben kelt beszámoló egy St. Gallen-i vésnökmester automatájáról, ami mozog, beszél, felismer tárgyakat és embereket. Először azt hittem, régies stílusban megírt, de modern szövegről van szó, de nem, Hauber a 18. század első felében tényleg élt, és szép irodalmi életművet hagyott maga után. Érdekes. Értékelés: 3/5.

M. W. Thring: Robot a ház körül

A Robot About the House, 1964. Tanulmány, Göncz Árpád fordítása. Elmélkedés arról, hogyan fognak a robotok beépülni mindennapi életünkbe – 1964-ben úgy gondolták, a háziasszonyok 1984-ben már mentesülnek a mindennapos teendők alól. Rövid írás, ami túl sokat akar fogni, és sokszor alaposan mellélő, pedig mindössze húsz-harminc évre próbál előretekinteni. Értékelés: 3/5.

Bruce Simonds: Kutatás

The Search, 1964. Vers, Göncz Árpád fordítása. A Chumley Robotművek elnöke időről időre ellenőrzi a mérnökök által kifejlesztett robot újabb és újabb verzióit – vajon eljut a projekt a tökéletes gépemberig? A nagy Galaktika-újraolvasási projekt egyik pozitív meglepetését a versek szolgáltatják, ez is nagyon jól sikerült! Értékelés: 4/5.

Ilja Varsavszkij: Újdonságok Sherlock Holmesról

Новое о Холмсе, 1964. Novella, Karig Sára fordítása. Sherlock Holmes a szokásosnál is nagyobb logikai ugrásokkal fejti meg az aktuális ügyet, Dr. Watson azonban mégsem elégedett. A nevetségességig eltúlzott detektívtörténetnek tűnik, egészen a csattanóig. Értékelés: 4/5.

Ilja Varsavszkij: A bíró

Судья, 1966. Novella, Karig Sára fordítása. A gépek már a törvény szolgáitól is elvették a munkájukat – de vajon mit kezd egy elektronikus bíró az utolsó szó jogán elmondott megrázó beszéddel? Ez aztán tényleg az utolsó mondatra van kihegyezve – de az hatásos. Értékelés: 4/5.

Ilja Varsavszkij: AKSZ

СУС, 1963. Novella, Karig Sára fordítása. “Az Agybeli Képességek Szelektora kirostálja az ostoba gondolatokat, és csupán azokat hagyja meg, amelyek a közösség számára kétségtelen értéket képviselnek” – mutatja be találmányát az előadó, de csakhamar rájön, hogy ez rá is alkalmazható. Kicsit erőltetett, és a poén is előre látható. Értékelés: 3/5.

Ilja Varsavszkij: Napló

Дневник, 1963. Novella, Karig Sára fordítása. Egy számítógép titkos naplójából kiderül, hogyan gondolkodik az emberekről, saját és társai szerepéről, és hogyan reagál arra, amikor felhasználója új számítógépet vásárol. A leggyengébb a lapszám Varsavszkij-novellái közül; egy melodráma. Értékelés: 2/5.

Günther Krupkat: A rémület szigete

Insel der Angst, 1969. Novella, Hornyánszky Sára fordítása. Egy renegát kutató önálló viselkedésre képes robotokat akar létrehozni – a terv túl jól sikerül, a gépek már az embereket fenyegetik. Skynet-sztori? Á, dehogy, van ugyan akció, de inkább filozofálgatás az egész. Értékelés: 3/5.

James T. Farrell: Az emberiség jótevője

A Benefactor of Humanity, 1958. Novella, Göncz Árpád fordítása. Rövid történet arról, lehet-e könyveket írni – írók nélkül. A gépek már megint elveszik valaki munkáját. Kár, hogy nem igazán jól végiggondolt az írás. Értékelés: 3/5.

Shelly Lowenkopf: Kábítószer

The Addict, 1965. Novella, Borbás Mária fordítása. Mi történik, ha egy robot rákap a könyvekre – de nem azért, hogy elolvassa őket? Szórakoztatónak tűnhet emberi viselkedéssel és tulajdonságokkal felruházni a robotokat, de ettől még nem lesz több ez a történet. Értékelés: 3/5.

Herbert Goldstone: A virtuóz

Virtuoso, 1953. Novella, Göncz Árpád fordítása. A robot megtanítható a zongorázásra, de megértheti-e a zene lényegét? Van, aki az abszolút hallást akarja erőből megtanulni, van, aki a hangszeres játékot – ebből az írásból kiderül, hogy van olyan szint, ahová nem tudunk mind eljutni. Értékelés: 4/5.

Polübiosz: Apega, az első vasszűz

Ἱστορίαι, Riport, Szabó Ede fordítása. Egy spártai uralkodó mozgó fémszobrot készíttet feleségéről, s ezzel bünteti azokat, akik nem hajlandók fizetni neki. A “riport” talán félrevezető, ez inkább egy történelmi mű részlete – mindenesetre érdekes. Értékelés: 3/5.

Robert Wallace: Az élő baba

A Living Doll, 1964. Novella, Göncz Árpád fordítása. A főszereplő lánya életnagyságú babát kér karácsonyra, de az túl élethű – ha az apa megtartja, van azzal bármi probléma? Tetszik, hogy ott vágja el a történetet, ahol én még továbbgondolnám. Értékelés: 4/5.

A kínai Tripitakából – A fából szerkesztett ember

Novella, Szabó Ede fordítása. Egy feltaláló fából emberszabású bábut készít, ami szemet vet a király feleségére. A kulcsjelenet filmre kívánkozik! Értékelés: 3/5.

E. C. Tubb: J, mint Jeanne

J is for Jeanne, 1965. Novella, Göncz Árpád fordítása. Jeanne folyton ugyanazt a lidércnyomásos álmot látja – lelki betegség ez, vagy inkább üzemzavar? Ügyesen van megírva, épp csak annyira nyugtalanító, hogy valamit sejtsünk, de semmit se tudjunk biztosan. Értékelés: 3/5.

Ray Bradbury: Marionett Rt.

Marionettes, Inc., 1949. Novella, Göncz Árpád fordítása. Ha elege van házastársából, cseréltesse le magát élethű androidra – csak aztán meg ne bánja. Bradbury többet tud az emberről, mint a legtöbb sci-fi író (és sok “hagyományos” író) – ez a novella is kiváló. Értékelés: 5/5.

Eberhard David Hauber: Albertus Magnus androidja

Riport, Szabó Ede fordítása. Albertus Magnus tényleg épített egy beszélő szobrot, amit Aquinói Tamás tényleg szétvert egy bottal? Inkább filozofikus gondolatmenet, mint sci-fi, de mit várjunk az 1700-as évek elejétől? Értékelés: 3/5.

Alan Bloch: Az Ember az másmilyen

Men Are Different, 1954. Novella, Göncz Árpád fordítása. Egy régészrobot az embert kutatja, talál is egy élő példányt, de amikor az elromlik, és ő meg akarja javítani, sehogy sem jár sikerrel. Rövid, tömör, hatásos – Bloch remek novellaíró volt. Értékelés: 4/5.

Brian W. Aldiss: De ki pótolhat egy embert?

Who Can Replace a Man?, 1958. Novella, Borbás Mária fordítása. Amikor a gépállomás automata mezőgazdasági gépei egyik reggel semmilyen utasítást nem kapnak, elindulnak kideríteni, mi történhetett. Mozgalmas sztori, remek párbeszédekkel, (rövid)filmre kívánkozik! Legfeljebb a szokásos technikai baklövések zavarnak: miért beszélnek a gépek egymással emberi nyelven? Értékelés: 4/5.

Sandro Sandrelli: Robotszimfónia

Sinfonia robotica, 1962. Novella, Székely Éva fordítása. Egy elképesztő mennyiségű alkoholt megivó kocsmai csavargó rémisztő elbeszélése; egy professzor menekülése a rá túlságosan is vigyázó robot felügyeletéből; egy soklábú faj trükkjei a radioaktív ásványokat kiaknázó földiek lerázására – három sztori, amiket csak az köt össze, hogy robotok szerepelnek bennük. Mindhárom történet önmagában jó, de tényleg semmi közük egymáshoz – a szimfónia mint szerkezet kicsit feleslegesnek tűnik. Értékelés: 4/5.

Stanisław Lem: Robotok és emberek

Roboty i ludzie, 1970. Tanulmány, Radó György fordítása. A robot mint a sci-fi történetek témája – motívumok, működő megoldások és buktatók. Jól indul, érdekes a régi angol és a kortárs francia novella összehasonlítása, de aztán parttalan elemezgetés lesz belőle, a vége pedig egyértelműen összecsapott. Letelt a határidő? Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1973. Tanulmány. Automaták – amikor a szemfényvesztés és a finommechanika találkozik. Jól támogatja a szerkesztői koncepciót. Értékelés: 3/5.