Úgy indult a dolog, hogy a kilencedik Galaktika lesz az egyik legjobb szám: két szuper novellával (Aldani: Az álomfilm, Simak: Túl a folyón és az erdőn) nyit, a nagy Grétsy László beszámol a sci-finek magyar nevet kereső pályázat eredményeiről, és Sajdik-rajzok, -fesmények az illusztrációk! Aztán kicsit esett a színvonal, de azért nem lett rossz a végeredmény.

A kiemelt szerzők: Aldanin kívül Laczkó Géza, a negyvenes évek kevés hazai tudományos-fantasztikus szerzőjének egyike, és Clifford D. Simak. A szám 24 800 példányban (!) jelent meg, és a lap történetében először közölte (igaz, csak részlegesen) a felhasznált művek eredeti címét, kiadóját és a kiadás évét. Az ára továbbra is 12 forint volt.

A lapszám írásai:

Lino Aldani: Az álomfilm

Onirofilm, 1964. Novella, Székely Éva fordítása. Az álomfilm teljes átélést biztosító szórakozási forma, segít megfeledkezni a sivár mindennapokról – de mit tesz közben az emberekkel? Ma már karnyújtányi közelségben vannak a virtuálisvalóság-rendszerek és a szexrobotok – ötvenöt évvel később kezdünk megérkezni abba a világba, amit az írás ábrázol. És a szerző szerint innen nem lesz visszaút… Értékelés: 5/5.

Clifford D. Simak: Túl a folyón és az erdőn

Over the River and Through the Woods, 1965. Novella, Bars Sándor fordítása. Két gyermek érkezik a fasoron át Ellen Forbes és férje farmjára, azt mondják, rokonok, de az idős asszony sose hallott róluk, és a ruhájuk furcsa, idegen anyagból készült – vajon kik ők, és miért jöttek? Megható, nagyon emberi, és megfilmesítésért kiált – nem is értem, miért nem lett belőle legalább egy Twilight Zone-epizód. Nagyon szeretem. Értékelés: 5/5.

Robert Sheckley: Az álmok városa agyaglábakon

Street of Dreams, Feet of Clay, 1968. Novella, Bars Sándor fordítása. Bellwether tökéletesen automatizált város, amit szívélyes mesterséges intelligencia irányít – de miért nem lakik itt senki? A túlságosan intelligens város a Kozmikus főnyeremény című könyvben jelenik meg – Galaxis útikalauz-rajongóknak kötelező. Értékelés: 4/5.

Laczkó Géza: Az első emberpár

1940. Novella. A szélsőséges időjárás új jégkorszakba csap át; Tamás, a felderítőpilóta Olaszországban ér földet, ahol egyetlen túlélőt talál, egy parasztlányt – velük kezdődik el az új emberiség. Igazi kuriózum, a második világháború előtti magyar sci-fi termés érdekes darabja. Értékelés: 3/5.

Francis Bessière: A miniszter szakálla

La barbe du ministre, 1971. Novella, Szoboszlai Margit fordítása. Élő közvetítés az első időgép kipróbálásáról, a teszt hamarosan kezdődik – vagy már meg is történt? Néhol szórakoztató, néhol fárasztó időutazás-sztori – de remekül átjön a minden előadót kísértő “demó-effektus”. Értékelés: 3/5.

Szergej Szmirnov: Hozzád szólok, Lunohod-1

Луноходу-1, 1971. Vers, Radó György fordítása. Hajrá, Lunohod-1, te és az utánad következő gépek segítik az embert, hogy végleg kilépjen a világűrbe. Ma már nem írnak ilyen verseket. El tudjátok képzelni az “Óda a Tesla Model S-hez” című költeményt? Mert ez kb. annak felel meg. Értékelés: 4/5.

Mihail Vaszin, Alexandr Scserbakov: Értelmes lények műve-e a Hold?

Является ли Луна созданием инопланетного разума?, 1970. Tanulmány, Szabó Győző fordítása. Közvetett bizonyítékok utalnak rá, hogy a Hold mesterséges képződmény. Két szovjet akadémikus cikke, ami a Szputnyik magazinban jelent meg, és elég nagy karriert futott be az UFO-hivő kiadványokban. Értékelés: 4/5.

Pjotr Privalov: A tunguz meteorittal kapcsolatos feltevések

Tanulmány, Szabó Győző fordítása. Az 1908-ban Tunguszkában lezuhant meteorit eredetét ma sem ismerjük – íme az első hatvan évben felvetett lehetőségek listája. Fölöslegesnek tűnhet ez a kategorizálás, de szerintem jól mutatja az emberi képzelet gazdagságát (és a sci-fi ötletek újrafelhasználhatóságát). Értékelés: 3/5.

Damiano Malabaila: Versamina

Versamina, 1966. Novella, Lontay László fordítása. Egy új típusú fájdalomcsillapító gyönyörré tudja változtatni a kínt, ami szörnyű hatással lesz a kísérleti állatokra – és előbb-utóbb persze az emberekre is. Kicsit hasonlít Chrichton Terminal Man című könyvére, de annál sokkal távolságtartóbb, ezért nem is olyan hatásos. Értékelés: 3/5.

Damiano Malabaila: Szépségmérés

La misura della bellezza, 1965. Novella, Lontay László fordítása. Egy új készülék megmondja, hogy a vizsgált férfi vagy nő hány pontot ér el azon a skálán, ahol az aktuális szépségideál a 100 – jó ötletnek tűnik, de finomításra szorul. Malabaila (még mindig Primo Levi) fantasztikus találmányokról szóló sorozatának egy újabb darabja – kicsit vicces, de elég életszerűtlen. Persze ha mobiltelefonos app lenne… Értékelés: 3/5.

Isaac Asimov: A gyilkos por

The Dust of Death, 1968. Novella, Nagy Ágnes fordítása. A gyűlölt főnököt sok beosztott tudós szívesen eltenné láb alól – egyikük kiterveli a tökéletes bűntényt. Asimov szeretett krimit írni. Itt mintha egy Columbo-epizódot olvasnánk. Értékelés: 3/5.

Borisz Porsnyev: Előember?

1963. Tanulmány, Szabó Győző fordítása. Lehet, hogy a XX. század elején még éltek a neandervölgyi ember egyes példányai? Porsnyev komoly kutató volt, aki ebben a cikkében megpróbálta összefoglalni az előemberrel kapcsolatos ismereteket és bizonyítékokat. Értékelés: 4/5.

Dmitrij Bilenkin: Az, ami nem volt

То, чего не было, 1971. Novella, Földeák Iván fordítása. Egy új találmány segítségével erős pozitív érzelmi hatást kiváltva a halálból is vissza lehet hozni valakit – de mi lesz, ha rászokik? Melodráma a köbön. Értékelés: 3/5.

Grétsy László: Megjegyzések egy szópályázatról

1974. Tanulmány. Mi lenne, ha magyar nevet találnánk a sci-finek? Tényleg volt egy ilyen pályázat, a cikk jól leírja, milyen javaslatok születtek a bénától az ötletesig. Lett győztes is, a “fanti”, de nem vált be – azóta sem használjuk. Értékelés: 4/5.

Damiano Malabaila: Csipkerózsika a frizsiben

La bella addormentata nel frigo, 1966. Novella, Lontay László fordítása. A nők szépségét meg kell őrizni – lefagyasztva, úgy tovább tart. Színdarab formátumban megírt, igazi olasz történet – szellemes. Értékelés: 4/5.

Claude Roy: Verne Gyula emlékezete

Hommage à Jules Verne, 1970. Vers, Somlyó György fordítása. Emlékezés a legnagyobb francia sci-fi író halhatatlan alakjaira. Vernén nőttem fel, ez a pár sor a szívemből beszél. Értékelés: 4/5.

John Beynon: Hiroshima

Hiroshima, 1973. Vers, Végh György fordítása. Költői képek az atomtámadásról. John Beybon igazából John Wyndham, a klasszikus sci-fi író álneve, talán ezért került be a Galaktikába ez a vers. Értékelés: 4/5.

Brian S. Pratt: Mérgezett tenger

Vers, Végh György fordítása. A környezetszennyezés az óceánt is eléri. Ez a vers több mint harminc éve jelent meg, és mostanra ért ide – a tenger- és folyópartokra és persze a híradóműsorokba – az a sok műanyagsziget, ami már az életet is veszélyezteti. Kicsit megijedek, amikor ilyet olvasok: azóta sem tettünk semmit? Értékelés: 4/5.

Sergio Solmi: Levánia

Levania, 1954. Vers, Lakatos István fordítása. Az utazó (maga Kepler?) képzeletben a Holdról szemléli a Földet. Hihetetlen bátorságra vall, hogy Kuczka Péter nem sci-fit, hanem irodalmi folyóiratot akart csinálni a Galaktikával, és ilyen írásokat is beválogatott. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1974. Tanulmány. Sajdik Ferenc mint sci-fi illusztrátor – miért is ne? Az írás is jó, de én főként a képeket értékelem itt – és azok fantasztikusak! Sajdik stílusa utánozhatatlan, nagyon hiányzik a mai világból. Értékelés: 5/5.