Galaktika 8

Tematikus szám, bár ez sehol sem szerepel a lapban: tudósok sci-fi írásai és tudományos-fantasztikus szerzők filozófiai vagy társadalomtudományi témájú művei sorakoznak jól szerkesztett rendben. A kiemelt szerzők nagy nevek: Aldous Huxley (Szép új világ), Norbert Wiener (kibernetika) és Bertrand Russell (filozófia, sajnos elírva a neve, egy l-lel). A címlapon Luděk Pešek Kiszáradt tenger a Vénuszon című festménye. Még mindig 1974-ben járunk, a kiadvány ára továbbra is 12 Ft.

A lapszám írásai:

C.M. Kornbluth: Az orvosi táska

The Little Black Bag, 1950. Novella, Borbás Mária fordítása. Az öreg, alkoholista orvos furcsa műszerekkel teli táskát talál – visszatalál-e a segítségével a hivatásához, és mit szól majd hozzá a környezete? Jó kis időutazós történet, erkölcsi tanulsággal, de kissé kiszámítható cselekménnyel. Értékelés: 4/5.

Aldous Huxley: Tudomány a Szép új világban

Brave New World, 1932. Regényrészlet, Göncz Árpád fordítása. A Vadember és barátai meglátogatják a Világellenőrt, aki elmagyarázza, miért nincs szükség igazi művészetre és tudományra a “szép új világban”. Ebből a kis részletből is kiderül, micsoda döbbenetes párhuzamokat vonhatunk a közel kilencven éve íródott disztópia és a mai világ között. Értékelés: 5/5.

Tóth Árpád: A Marson

1928. Vers. A Mars-utazó próbálja kivenni szülőhazája fényeit a távoli Földön, de nem talál vissza. Szuper kis expresszionista vers, Tóth Árpád egyre jobban tetszik. Értékelés: 5/5.

Lautréamont: Óda a matematikához

Ode aux mathématiques, 1869. Vers, Bajomi Lázár Endre fordítása. A matematika a Mindenható képmása, a világ szilárd alapja. Egy olyan ember rajongó szavai, aki a matematika fontosságát érti, ha magának a tudománynak a részleteit nem is. Viszont iszonyú nehéz egyetlen hosszú bekezdést olvasni. Ja, és nem tudom, mit keres ez a szabadvers (?) egy sci-fi antológiában. Értékelés: 3/5.

H. G. Wells: Az új energiaforrás

The World Set Free, 1914. Regényrészlet, Göncz Árpád fordítása. A nukleáris energia hasznosítását kidolgozó tudós a felfedezés utáni nap során végiggondolja az új találmány várható hatásait a világra. Wells kortársaihoz hasonlóan nem tudott eleget az atomenergia igazi erejéről, ezért alá is becsülte annak veszélyeit. De ahogy ebből a regényrészletből is kiderül, jól látta az új energiaforrás használhatóvá tételén dolgozó tudósok morális felelősségét – amivel aztán a második világháború végén Einstein, Teller és a többiek is szembesültek. Értékelés: 4/5.

Bertrand Russell: Albert Einstein nagysága

The Greatness of Albert Einstein, 1955. Tanulmány, Göncz Árpád fordítása. Einstein “talán korunk legnagyobb embere” volt, aki forradalmasította a XX. század tudományát, de a saját árnyékát ő sem tudta átlépni. A Russell-Einstein kiáltvány a tömegpusztító fegyverek veszélyeire figyelmeztette a világ polgárait. Einstein néhány nappal a halála előtt írta alá. Russell azonban ebben a tanulmányban kizárólag Einsteinre, a tudósra fókuszál, az ő örökségét foglalja össze objektívan. Értékelés: 4/5.

Norbert Wiener: Az Agy

The Brain, 1952. Novella, Karig Sára fordítása. Az orvos családját halálra gázolja egy gengsztervezér – de amikor ő szenved balesetet, az orvos előtt alkalom nyílik a bosszúra. Wiener a kibernetika atyja, nem is tudtam, hogy írt sci-fi novellákat. Ez itt inkább egy orvosi krimi, és nem a legsikerültebb. Értékelés: 3/5.

Igor Mozsejko: Vendégekre várva

Tanulmány, Radó György fordítása. Bábel tornya, a baalbeki terasz, a delhi vasoszlop, a konaraki fekete pagoda – vannak, akik idegen lények látogatásával magyarázzák ezek megépülését, de anélkül is ment a dolog. Mozsejko írói álneve Kir Bulicsov, úgy már sokaknak ismerős lehet. Ezúttal nem sci-fi novellát, hanem mítoszromboló tanulmányt olvashatunk tőle, kicsit talán Erich von Dänikennek, A jövő emlékei című 1968-as könyv szerzőjének válaszol. Értékelés: 4/5.

Szilárd Leó: Jelentés a Central pályaudvarról

Report on “Grand Central Terminal”, 1952. Novella, Valkay Sarolta fordítása. Miután az emberiség sikeresen kipusztította magát, idegen lények érkeznek a Földre, és próbálják megérteni a világunkat – az egyik kutatócsapat a New York-i Central pályaudvar maradványait vizsgálja. Szilárd Leó elméleti fizikus volt, hozzá köthető a láncreakció megfejtése, az első atomreaktor és az az amerikai elnököt sürgető levél is, amiben több tudóstársával kiáll az atombomba szükségessége mellett. Ugyanakkor persze jól látta a veszélyeket, ebben a rövid, sírva röhögős (és eredetileg angolul megjelent) novellában is a negatív végkifejletet próbálja feldolgozni. Értékelés: 5/5.

A Kapcsolati Bizottság

1970. Jegyzőkönyv, Radó György fordítása. Részletek a Znanyije: Szila (A tudás: erő) című szovjet újság által, “társadalmi alapon” összehívott Kapcsolati Bizottság egyik ülésének jegyzőkönyvéből arról, hogyan találhatjuk meg a földönkívüli jövevények nyomait. A földönkívüliek keresése jól láthatóan csúcsra járatott téma volt a hetvenes évek elején. Itt különböző tudósok és újságírók próbálnak egységes stratégiát felállítani arra, hogyan fedezhetnék fel az idegenek nyomait. Érdekes módon nem teljesen amatőr javaslatok esnek ki a beszélgetésből, a rövid anyag pedig mindenképpen kordokumentum. Értékelés: 4/5.

Winfred P. Lehmann: A Mars-nyelv megfejtése

Decoding of the Martian Language, 1965. Novella, Antal László fordítása. A földi tudósok képtelenek megfejteni a marsi nyelvet, de egy érdekes előadás a kezükre játszik. Lehmann nyelvész volt, nem sok nyoma van annak, hogy sci-fit is írt volna, lehet, hogy ez itt a kivétel. Humoros, de inkább csak annak szánt beszámoló, amiből kibújik a tudós módszeressége – de novellának nem a legjobb. Értékelés: 3/5.

Robert Silverberg: John Keely örökmozgója

John Keely’s Perpetual Motion Machine, 1965. Tanulmány, Elek István fordítása. John Keely egy feltaláló volt, aki az örökmozgó ígéretével negyed évszázadon át tartotta lázban (és fejte anyagilag) a késő XIX. század számos pénzemberét. Micsoda párhuzam vonható a Theranosszal és Elizabeth Holmesszal! Csak most valamivel gyorsabban lelepleződött a kamu műszaki megoldás. Értékelés: 4/5.

J. B. S. Haldane: Az aranycsinálók

The Gold-Makers, 1932. Novella, Karig Sára fordítása. Egy csoport aranyat állít elő a tengervízből, ami fantasztikus, de vajon milyen változásokat okoz a nemesfémek piacán – és az érdekeltek körében? Izgalmas, remekül megírt és néha vicces novella egy genetikustól – az írás alapján nem lehet megmondani a foglalkozását. 🙂 Értékelés: 4/5.

Anna Rinonapoli: Az éjszakás miniszter

Ministro notturno, 1963. Novella, Lontay László fordítása. A Mars-lakók háborút indítanak a Föld ellen, s az ezt felderítő űrhajókapitány minél gyorsabban értesíteni szeretné az illetékeseket, de a bürokrácia folyton útját állja. Imádom azokat a sztorikat, amik feltartóztathatatlanul haladnak az egyre kaotikusabb végkifejlet felé – sajnos a csattanó kitalálható. Értékelés: 4/5.

Ilja Varsavszkij: Az örökös

Наследник, 1966. Novella, Karig Sára fordítása. Az emberiségnek vége, már csak egy öreg túlélő tengeti életét a központi számítógép légkondicionált géptermébe húzódva – mi lesz, ha ő is elmegy? Varsavszkij novellái rövidek, biztos jól ki lehet velük tölteni a maradék oldalakat, de ez az írás tényleg csak ennyi – töltelék. Értékelés: 3/5.

Ilja Varsavszkij: Perpetuum mobile

Перпетуум мобиле, 1965. Novella, Karig Sára fordítása. A Huxley-féle szép új világ megvalósult, az emberiség elkorcsosult – ha a gépek átveszik a hatalmat, vajon rájuk is ez a sors vár? Egy újabb kifordított teremtéstörténet, de inkább afféle tanmese – nekem ez se jött be. Értékelés: 3/5.

Ilja Varsavszkij: A “Cunami”-t elhalasztják

“Цунами” откладываются, 1963. Novella, Karig Sára fordítása. A “Cunami” hadgyakorlatot egy számítógép irányítja, az emberek csak megfigyelők – de kissé furcsák a program által elrendelt lépések. Emlékeztet a húsz évvel későbbi “WarGames” című sci-fi filmre, ezért jobb jegyet kap. Értékelés: 4/5.

Ilja Varsavszkij: Az általunk választott megoldás

Пути, которые мы выбираем, 1965. Novella, Karig Sára fordítása. Ha valaki képtelen választani két vagy több egyformán jónak tűnő lehetőség közül, kereshet tudományos megoldást – vagy hagyatkozhat a babonára. A “Buridán szamara” című filozófiai paradoxon illusztrálása egy kutatóintézet és az ott dolgozók dilemmái segítségével – sajnos kicsit sem vicces. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1974. Tanulmány. Festmények és grafikák azokról a dolgokról, amiket az emberi szem nem láthat meg – távoli világokról és az anyag belsejéről. Szép képek, kicsit sajnálom, hogy nem volt színes a Galaktika. Értékelés: 4/5.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s