Megérkeztünk 1974-be! Döbbenet, hogy az előző évben csak nagyjából háromhavonta jelentek meg a lapszámok – eléggé várhatták már őket az olvasók (mint Ti az én blogbejegyzéseimet :-)). Ezúttal nincs konkrét, minden íráson átívelő téma, a kiemelt szerzők viszont nagy nevek: Francis Carsac, Clifford D. Simak és Arthur C. Clarke.

A címlapon egy képregényrészlet, a rajzoló a francia Guy Pellaert – ez már előrevetíti a tényt, hogy az illusztrációk a képregény hőskorából származnak. A rajzok szövegbuborékaiból látszik, hogy az Egyesült Államokból származó művek (pl. a Buck Rogers) esetében azok európai (főként francia) kiadását használták – lehet, hogy olcsóbb volt a jogdíj (sőt, esetleg nem is volt)?

A lapszám írásai:

Francis Carsac: A Sors hegyén

Voyage dans l’ailleurs, 1971. Novella, Szoboszlai Margit fordítása. Egy geológus és genetikailag továbbfejlesztett oroszlánja egy bolygón kutatnak, ahol a valaha virágzó civilizációt létrehozott őslakosok mai utódai férfivá avatásuk után öngyilkosok vagy legalábbis depressziósok lesznek – mi lehet a háttérben? Izgalmas, jól megírt novella, ha nem nézek utána, nem mondtam volna meg, hogy francia szerző tollából. De így, hogy tudom, folyton gyerekkorom Pif képregényei jutnak az eszembe… Értékelés: 4/5.

Herbert W. Franke: Kiborgok az űrutazásban

Kyborgs auf Weltraumfahrt, Tanulmány, Zehery Éva fordítása. Ha más világokat akarunk meglátogatni, jöhet a többgenerációs legénység vagy a ma még nem igazán működő hibernálás – de minek egyáltalán egész embereket küldeni, amikor egy, az űrhajóval integrált agy is elegendő lehet? Ugyanolyan messze vagyunk a csillagközi utazástól, mint harmincnégy éve, a problémák is változatlanok, az emberi agy gépbe építése pedig ijesztőbben hangzik, mint valaha. Értékelés: 3/5.

Konrad Fiałkowski: A gigantomat

Konstruktor, 1967. Novella, Hornyánszky Sára fordítása. Egy szervizűrhajó legénysége próbálja megfejteni, hova tűnt a kiszolgáló személyzet a kisbolygóba épített, űrhajótervezéshez használt mesterséges intelligencia mellől. Ismerős téma nem igazán hatásos feldolgozása, kicsit kiszámítható befejezéssel – akkor már inkább jöjjön Pirx kadét. Értékelés: 3/5.

Bob Shaw: Régmúlt napok fénye

Light of Other Days, 1966. Novella, Bars Sándor fordítása. A lassú üveg éveken keresztül szívja magába a környezet képét, aztán pedig a lakás falára akasztva ugyanannyi idő alatt kisugározza – de nemcsak a gyönyörű tájat, hanem az embereket is megörökíti. Hihetetlenül erős novella, nálam benne van a Top… N-ben (még nem tudom a számot). Akár Bradbury is írhatta volna. Értékelés: 5/5.

Rajnai András: Az elektronikus művészet és a sci-fi

1972. Tanulmány. Az európai kultúrából eltűnt a fantáziadús vizuális ingerek befogadásának képessége, de a sci-fi és az elektronikus effektusokat használó televízió újra visszaadhatják ezt nekünk. Kuriózum ez az írás: a legendás Rajnai András, akinek a Pirx pilóta rózsaszín gumicsizmás űrhajósait meg a Televíziós mesék fenőtteknek-sorozatot köszönhetjük, elmondja, hogyan képzeli a televíziós trükkfelvételek és a sci-fi szerepét a képzeletünk kitágításában. Értékelés: 4/5.

John Robert Colombo: Frankestein

Frankenstein, 1969. Vers, Jánosy István fordítása. Frankenstein doktort éjszaka meglátogatja teremtménye, ő elmenekül, és bujkálva átkozza magát, amiért életet adott a szörnyetegnek. Jól elkapott pillanat, de semmi több. Értékelés: 3/5.

Marion Gross: Az ügyes bevásárló

The Good Provider, 1952. Novella, Csanády Katalin fordítása. Az időgép nem tökéletes, kizárólag egyetlen helyre és időbe tud visszatérni – a feltaláló dühöng, felesége azonban meglátja a dolog pozitív oldalát. Remekül felépített poén a nagyívű tudományos felfedezések aprópénzre váltásáról, és közben kellően szexista is. Értékelés: 3/5.

Mack Reynolds: Üzlet – ahogy szokás

The Business, As Usual, 1952. Novella, Csanády Katalin fordítása. Kezd elterjedni az időutazás, és a frissen a jövőbe érkezettek szeretnének bizonyítékot (vagy szuvenírt) visszavinni magukkal – de ennek váratlan gazdasági vonatkozásai is vannak. Nagyon kiszámítható, és a szerző plagizált! Konkrétan tőlem, én ugyanis már 1981-ben, tehát 29 évvel őutána megírtam egy nagyon hasonló novellát. Ne nézzetek úgy, időutazásról beszélünk! Értékelés: 2/5.

Charles E. Fritch: Geever elrepül

Geever’s Flight, 1952. Novella, Borbás Mária fordítása. A gépek világát Árnyékisten uralja, vigyáz, hogy senki (semmi?) se hagyhassa el lakóhelyét – de ő sem sérthetetlen. Most ez itt egy allegória lenne? Mert annak (de bármi másnak is) sajnos elég gyenge. Értékelés: 2/5.

Clifford D. Simak: A pénztermő fa

The Money Tree, 1958. Novella, Apostol András fordítása. Egy simlis fotós megbizonyosodik róla, hogy a bűnt hátrahagyó gengszter gazdagságának alapja egy valódi pénztermő fa – de honnan került az a birtokába? Remek kis írás, izgalmas sztori, rendesen felépített főszereplő, még valami üzenetféle is van benne. Simak jó író volt. Értékelés: 4/5.

Nyikita Bogoszlovszkij: Fantaszták előnyben!

Humoreszk, Apostol András fordítása. A tudományos-fantasztikus regények írása jelentősen leegyszerűsödik az itt közölt sablon használatával – jól jár a szerző (példányszám!) és a kiadó (teljesül a terv), az olvasóban nem vagyok biztos. Elég durva kritika a szovjet sci-fikben valószínűleg túl gyakran előforduló sztereotíp szereplőkről (pl. a gonosz amerikai pénzemberről, aki mindenképpen meghal a sztori végén) és a kiszámítható stilisztikai eszközökről. Nem is tudom, hogyan jelenhetett meg – valószínűleg a sematikus szerzőknek szóló intésnek álcázták. Értékelés: 3/5.

Claude F. Cheinisse: Amikor a törvény csütörtököt mond

Conflit de lois, 1971. Novella, Szoboszlai Margit fordítása. Megakadályozhat-e a robotika első törvényének betartása egy vakbélműtétet? Eh, mótvá. Asimov-utánzat azzal az ígérettel, hogy na ERRE aztán a Mester se gondolt – pedig de. Értékelés: 3/5.

Grigorij Miskevics: Három óra a nagy fantasztikusregény-íróval

Beszámoló, Gellért György fordítása. H. G. Wells 1934-ben a Szovjetunióban járt, és a szovjet tudományos-fantasztikus irodalom legfontosabb szerzőivel is találkozott – a beszámolóból kiderül, el tudták-e simítani ideológiai ellentéteiket a résztvevők. Érdekes visszaemlékezés egy jelenlevőtől – Wells is azoknak a nyugati értelmiségieknek a körébe tartozott, akik eleinte jó véleménnyel voltak a fiatal Szovjetunióról, de aztán kiábrándultak. Értékelés: 3/5.

Arthur C. Clarke: Napvitorlások

Sunjammer, 1963. Novella, Bars Sándor fordítása. Hét napvitorlás indul a Föld és Hold körüli regattán – készen áll-e már ez a közlekedési eszköz az éles bevetésre, és melyik csapat (és ideológia) lesz a győztes? Egyszerű, de hibátlanul megírt sztori – Clarke azóta az egyik személyes kedvencem, amióta általános iskolában megkaptam ajándékba a Holdrengés című könyvét. Értékelés: 5/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1974. Tanulmány. Egész oldalak vagy csak egyes rajzok a képregények hőskorából. Kuczka korrektül elhelyezi a képregényt a kulturális fogyóeszközök kategóriájában, de felmutatja értékeit is. Értékelés: 4/5.

Kuczka Péter: Sci-fi konferencia Poznanban

1974. Beszámoló. Beszámoló a szocialista országok második tudományos-fantasztikus tanácskozásáról. Brigádnapló-bejegyzésre hasonlító, kötelező beszámoló a baráti országok konferenciájáról – amit anno a triesztiről írt Kuczka, abban sokkal több élet volt. Értékelés: 2/5.