Három évvel ezelőtt, 2018 márciusában elhatároztam, hogy újra elolvasom a Galaktika összes számát. Indítékaimról részletesen írtam a két nyitó blogposztban:

• Sci-fi és pályaválasztás
• Hét év a jövőben

Azt persze tudtam, hogy ez nagy munka lesz, ezért úgy terveztem, hogy sorozatonként haladok, időnként meg-megállok, és rögzítem, amit tanultam/tapasztaltam.

Most értem az első megállóhoz, az “eredeti” Galaktika-sorozat végére, úgyhogy ebben a posztban összefoglalom a legérdekesebb tényeket és a belőlük levont következtetéseimet.

TL;DR

Ha csak egyetlen animált grafikonra van időd, nézd meg a “Szerzők harcát”!

Ha pár magasabb szintű információ is érdekel, fusd át ezt a listát!

• Az “eredeti” Galaktika 1972-től 1985-ig jelent meg.
• Ezalatt 60 lapszám látott napvilágot.
• Egyes években mindössze 2, másokban akár 6 lapszám is megjelent.
• A lapszámok négy típusba (vegyes, nemzeti, tematikus és szerzői) sorolhatók be.
• A példányszám 23 800 és 95 000 között ingadozott.
• A kiadványért eleinte 12, a végén már 30 forintot kértek.
• A legsikeresebb lapszám több mint 3 000 000 forint bevételt hozott.
• A sorozatban összesen 1001 írás jelent meg.
• Ennek háromnegyede szépirodalom volt.
• A közölt anyagok közel harmada eredetileg angol nyelven íródott.
• A szocialista országokból származó írások átlagosan 6, az egyesült államokbeli és brit anyagok 18 évesek voltak a közlés idején.
• A sorozat 550 szerző írásait közölte.
• A csúcstartó Brian W. Aldiss, tőle 23 cikk jelent meg.
• Viszont Isaac Asimov publikált a legtöbb, szám szerint 13 lapszámban.
• A sorozat 138 fordítót alkalmazott.
• A listát Göncz Árpád vezeti 37 fordítással.
• Ugyanakkor Földeák Iván fordításai jelentek meg a legtöbb, konkrétan 13 lapszámban.
• Egy “átlagos” Galaktika vegyes típusú lapszám, ami 16 cikket tartalmaz, ezek közül 11 novella, 3 tanulmány és 2 vers.

Mennél mélyebbre is? Gondoltam :-). Akkor olvass tovább!

Sorozatok

A Galaktika története négy nagyobb sorozatból áll:

Sorozat	Kiadó	Időszak	Lapszámok	(Fő)szerkesztő
“eredeti”	Kozmosz Könyvek	1972-1985	1-60	Kuczka Péter
“nagyalakú”	Móra	1985-1992	61-147	Sziládi János (61-105), Kuczka Péter (106-147)
“fekete”	Móra	1993-1995	148-175	Kuczka Péter
“új”	Jonathan Miller (176-183), Nagual (184-189), Metropolis Media (190-)	2004-	176-	Burger István

Jöjjön most az “eredeti” sorozat részletes áttekintése!

Lapszámok

Nézzük meg közelebbről a sorozat kereken hatvan lapszámát!

Rendszertelen megjelenés

Az évente kiadott antológiák száma kettő és hat között ingadozott. Az optimista kezdést visszaesés követte, és csak az utolsó három évben sikerült kiszámíthatóvá tenni a megjelenések ritmusát: nagyjából negyedévente jött ki egy-egy újabb Galaktika.

Négy alaptípus

Kuczka Péter az első mérföldkőnek számító ötvenedik Galaktikában még így fogalmazott: “Ha a boldog tulajdonosok (…) végiglapozzák a köteteket, láthatják, hogy három típust alakítottunk ki”. Ehhez a háromhoz a sorozat végén egy negyedik is csatlakozott, ezzel összeállt a végleges lista: megjelentek

• vegyes,
• nemzeti,
• tematikus és
• szerzői lapszámok.

A típusok szerinti megosztás így alakult:

Egy kis áttekintés a nemzeti, tematikus és szerzői különszámokról:

Típus	Témák
Nemzeti	a magyar, illetve szovjet (3-3 szám), az olasz (2 szám), valamint az ausztrál, bolgár, csehszlovák, francia, japán, lengyel, keletnémet, román, spanyol és svéd sci-fi (1-1 szám)
Tematikus	az UFO-k, Stonehenge és Mu, Atlantisz, Gondwana és Tiahuanaco, a környezetszennyezés, a tudományos-fantasztikus irodalom, a Vénusz bolygó, az atomháborús félelem, a gótikus horror, a fantasy és a vámpírok
Szerzői	Philip K. Dick Frederik Pohl Mircea Opriță Brian W. Aldiss

(Érdekes, hogy az Egyesült Államok nem kapott nemzeti különszámot – ezt időközben a Metagalaktika 3 pótolta.)

A különböző típusú lapszámok az “eredeti” sorozat tizennégy éve alatt hol divatba jöttek, hol feledésbe merültek. Eleinte csaknem mindegyik szám a vegyes kategóriába tartozott, aztán jöttek (és mentek) a tematikus kiadványok, a sorozat végén pedig megkezdődött a szerzői számok sora. A nemzeti különszámok szinte folyamatosan jelen voltak.

A típusok gyakoriságának változása mögött valószínűleg a szerkesztői tevékenységre fordított idő csökkenése áll. A tematikus és a vegyes számok összeállítása munkaigényes, míg a nemzeti és szerzői számoknál egyszerűbb a válogatás: sok esetben megvan az a lelkes szerző/irodalmár vagy egy konkrét gyűjteményes kötet, akire/amire a teljes lapszám épül. Ilyen volt például a saját anyagait előzékenyen kiválogató Mircea Opriță vagy a Philip K. Dick-különszám írásait egy az egyben (bár más sorrendben) tartalmazó “The Book of Philip K. Dick” című novelláskötet. Ezért feltételezhető, hogy mondjuk az 1979-es év sokkal több (egy lapszámra vetített) munkát igényelt, mint az 1984-es.

Brutális példányszámok

A Galaktika közel negyvenezres példányszámmal indult, ami tiszteletre méltó kezdés, ma bármelyik nyomtatott kiadvány tulajdonosai összetennék ezért a kezüket. A mennyiség azonban hamarosan csökkenni kezdett, és beesett egészen huszonötezer alá – ennek aligha az érdektelenség lehetett az oka, hiszen minden számot elkapkodtak, és csak antikváriumokból lehetett hozzájutni azokhoz a példányokhoz, amelyekről a túl lassan kapcsoló olvasó lemaradt. Inkább a hiánygazdasággal és a tudományos-fantasztikus irodalom alacsony kultúrpolitikai elfogadottságával magyarázható a csökkenés.

(Fontos, hogy nincs információnk a ténylegesen megvásárolt lapszámokról, csak a kinyomtatott példányok mennyisége áll rendelkezésre.)

A 33. számtól kezdve meredek növekedési pályára állt az antológia, bár ez – amint később látni fogjuk – nem bizonyult tarthatónak: a sorozat vége lassú példányszámcsökkenésbe fordult.

A három legnagyobb példányszámban kiadott lapszám a következő volt:

Lapszám	Példányszám
Galaktika 45 (tematikus különszám: fantasy)	95 500
Galaktika 37 (tematikus különszám: atomháborús félelem)	94 000
Galaktika 46 (vegyes)	85 000

(Úgy tűnik, a szerkesztőség a tematikus lapszámokat tartotta a legkelendőbbnek: ha a lista négyszereplős lenne, a negyedik helyen is egy ilyen, a vámpírtörténeteket tartalmazó Galaktika 51 állna a maga 84 000 példányával.)

Igazi “szocialista” árazás

A hosszú-hosszú éveken át három forint hatvan filléren tartott kenyér világában érthető, hogy a Galaktika 1972-es indulásakor “belőtt” 12 Ft-os ár harmincöt (!) lapszámon keresztül változatlan maradt. Ezután azonban három viszonylag gyors áremelés következett be úgy, hogy a “végtermékben” nem volt észrevehető változás – azaz egyértelműen a valós költségek kitermelése lehetett a cél.

(A 128 helyett 256 oldalas “jubileumi” 50. szám kétszeres ára nyilván kivétel.)

Szabad szemmel is jól látható bevétel

Az emelkedő példányszám és azt ezt követően korrigált árazás azt eredményezte, hogy a Galaktika elkezdett komoly pénzeket termelni. Egy átlagos lapszám az 1972-es, félmillió forint alatti bevételhez képest az 1980-as években már közel kétmilliót hozott a konyhára. Az ötvenedik szám bevétele pedig a hárommilliót is elhagyta.

Írások

A hatvan lapszámban összesen 1001 cikk jelent meg. Ismerjük meg ezeket!

Főleg szépirodalom

A cikkeket három nagy kategóriába sorolhatjuk:

• szépirodalom vagy fiction (novella, vers, regényrészlet, kisregény, humoreszk)
• tényirodalom vagy nonfiction (tanulmány, szerzői profil, kritika, beszámoló, törvényszöveg (!), hírösszefoglaló, levél, könyvrészlet)
• vizuális művészeti alkotás (képregény)

Miután az “eredeti” Galaktika egy tudományos-fantasztikus irodalmi antológia volt, nem meglepő, hogy az első kategória vitte el a pálmát.

Az irodalmi műfajok versenyében is egyértelmű győztest hirdethetünk: a cikkek közel kétharmada novella, amit jelentősen lemaradva követ a tanulmány és a vers, a többi pedig inkább csak kerekítési hiba.

Ráadásul a kezdetben kifejezetten változatos lapszámok a végére eléggé kifakultak, a három fő műfaj egyre inkább előtérbe került.

A sci-fi nyelve az angol

A Galaktikában megjelent írások közel harmada angol nyelvű, de – hazai laptól nem meglepő módon – a magyar se marad el nagyon tőle (pedig a szerkesztőségi cikkeket természetesen nem számoltam). Szovjet blokk ide, három nemzeti különszám oda, az orosz nyelv elég nagy különbséggel csak a harmadik a listán.

Friss cikkek a barátoktól, lejáróban lévők az ellenfelektől

Sokat elárul a Galaktika szerkesztési elveiről és anyagi lehetőségeiről a beválogatott írások kora. A projekt kezdetén az volt a hipotézisem, hogy a nyugati anyagok közül főként a régebbi, kevésbé kurrens műveket tudja megfizetni a kiadó, míg a keleti “harcostársak” (és pár velünk szimpatizáló nyugat-európai szerző/kiadó) kedvezőbb feltételekkel adják saját termésüket.

Ez az alapfeltevés be is igazolódott: míg keleti “barátaink” anyagai átlagosan hatévesek, azaz relatíve frissek voltak, a két legnagyobb nyugati “beszállító”, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia esetében ez a szám a tizennyolc évet is meghaladta – magyarán egyáltalán nem volt naprakésznek nevezhető.

(Egy módszertani megjegyzés: a számítások során figyelmen kívül hagytam az 1926-nál régebbi írásokat. Egyes álláspontok szerint ez az év, pontosabban az Amazing Stories magazin megalapítása tekinthető a “modern” sci-fi kezdetének.)

Szerzők

Az “eredeti” Galaktika 550 szerző írásait közölte – ismerkedjünk meg velük!

A cikkek számában Aldiss vezet

Ha a szerzők listájáról levesszük a Galaktika “háziszerzőit”, azaz Kuczka Pétert, Szentmihályi Szabó Pétert és Fazekas Lászlót, így alakul a toplista:

Szerző	Cikkek száma
Brian W. Aldiss	23
Herbert W. Franke	21
Isaac Asimov	17
Mircea Opriță, Czesław Chruszczewski	13
Dmitrij Bilenkin, Fredric Brown	9
Ilja Varsavszkij, Damiano Malabaila, Frederik Pohl, Philip K. Dick	8

A szerzői különszámok persze torzíthatják a képet. Pohl és Dick a nekik dedikált különszámnak köszönhetik előkelő helyüket a listán, míg Brown (és részben Franke) a sok-sok “extrarövid” írásból álló 13. lapszámnak.

A legtöbb lapszámba Asimov került be

Ha viszont arra vagyunk kíváncsiak, melyik szerzőt hány Galaktikába válogattak be, már így néz ki az élmezőny:

Szerző	Lapszámok száma
Isaac Asimov	13
Brian W. Aldiss	6
Herbert W. Franke, Dmitrij Bilenkin, Arthur C. Clarke, Julij Kagarlickij	5
Czesław Chruszczewski, Damiano Malabaila, Németh István, J. G. Ballard, Pap Viola	4

A műfajok királyai

Ha megnézzük a három leggyakoribb műfaj – novella, tanulmány, vers – szerzőit, ők a dobogósok:

Novella	Tanulmány	Vers
1. Brian W. Aldiss (22) 2. Herbert W. Franke (20) 3. Czesław Chruszczewski (12)	1. Isaac Asimov (6) 2. Ekkehard Redlin (3) 3. Julij Kagarlickij (3)	1. Charles Dobzynski (6) 2. Mircea Opriță (3) 3. Németh István (3)

Fordítók

Az “eredeti” Galaktika összesen 138 fordítót alkalmazott – ismerjük meg őket!

A fordítások számában Göncz Árpád vezet

De rajta kívül is voltak sokat dolgozó műfordítók. Íme a toplista:

Fordító	Fordítások száma
Göncz Árpád	37
Karig Sára	30
Gálvölgyi Judit	28
Földeák Iván, Szentmihályi Szabó Péter, Elek István, F. Nagy Piroska	23
Apostol András	22
Fazekas László, Damokos Katalin	17

A fenti “sztárok” mellett nagyon sok fordítót kipróbált a szerkesztőség. Megdöbbentő adat, hogy a 138 fordító közel harmada, 38 külsős mindössze egy-egy írásra kapott megbízást!

A legtöbb számban Földeák Iván működött közre

Még Göncz Árpádot is lehagyta. Ez a rangsor:

Fordító	Lapszámok száma
Földeák Iván	13
Göncz Árpád	11
Karig Sára, Szentmihályi Szabó Péter, Borbás Mária	10
Elek István	9
Gálvölgyi Judit, F. Nagy Piroska, Fazekas László, Vámosi Pál	8

A nyelvek szakértői

Nézzük meg, kiket választott a szerkesztőség, amikor az öt leggyakoribb idegen nyelv – angol, orosz, francia, német, olasz – magyarra ültetése volt a feladat!

Angol	Orosz	Francia	Német	Olasz
1. Göncz Árpád (37) 2. Gálvölgyi Judit (26) 3. Szentmihályi Szabó Péter (23)	1. Földeák Iván (22) 2. Karig Sára (21) 3. Székely Sándor (8)	1. Szoboszlai Margit (12) 2. Végh György (9) 3. Gyáros Erzsébet (4)	1. Apostol András (18) 2. Tóth Mária (8) 3. Kovács Vera (6)	1. Lontay László (15) 2. Székely Éva (7) 3. Benkő Balázs (4)

A “tipikus” Galaktika

Állítsuk össze az “eredeti” sorozat egy jellemző lapszámát!

A lapszám típusa

A leggyakoribb a vegyes lapszám volt, maradjunk mi is ennél.

A cikkek száma

Miután biztos vagyok benne, hogy mindenki legalább annyira szereti a statisztikát, mint én, kockázatmentesen betehetem az idevágó dobozgrafikont (box and whisker vagy candle néven is ismert):

Az ábrából egyből látható (nyilván :-)), hogy

• a lapszámokban közölt írások száma 5 és 26 között ingadozott,
• a túlnyomó többség legalább 13, de legfeljebb 19 cikkből állt,
• volt két kiugró érték, a 29, illetve az 57, utóbbi az extrém rövid novellákat tartalmazó 13. számot jelzi,
• a cikkek lapszámonkénti átlaga 16,57, a számunkra hasznos medián pedig 16.

Azaz a tipikus lapszám 16 írást tartalmaz majd.

A cikkek műfaja

A műfajok áttekintésénél kapott arányok alapján a 16 cikk így osztható fel:

• 11 novella,
• 3 tanulmány és
• 2 vers.

A szerzők

Itt már ingoványos talajon járunk, de nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy egy tipikus lapszámban

• a novellák jó részét Isaac Asimov, Brian W. Aldiss, Herbert W. Franke, Dmitrij Bilenkin és Damiano Malabaila jegyzi,
• a tanulmányok Kuczka Péter (“Kötetünk képeiről”), Isaac Asimov és Julij Kagarlickij tollából származnak, míg
• a verseket Charles Dobzynski és Németh István vetette papírra.

Hogy tetszene egy ilyen lapszám?

Az én kedvenc lapszámaim

Ha lehetek szubjektív (persze miért ne lehetnék, ez itt az én blogom :-)), ezt a három lapszámot állítom a képzeletbeli dobogóra:

Hogyan tovább?

Mielőtt belevágnék a “nagyalakú” sorozatba, előbb elolvasom a Kuczka-csapat által összerakott Metagalaktikák közül azokat, amelyek az “eredeti” sorozattal párhuzamosan, 1981 és 1986 között jelentek meg. Ezeket is dokumentálom majd a blogon, de összefoglaló posztot nem készítek róluk.

Köszönöm a figyelmet!

Egészen idáig velem tartottál? Nagyon örülök Neked, remélem, szórakoztatnak és elgondolkodtatnak a posztjaim – várlak továbbra is a blogomon!