Galaktika 52

A főszereplő ezúttal a modern sci-fi egyik legnagyobb írója, Philip K. Dick, az ő remek novelláin kívül csak néhány vers és egy (szintén Dickről szóló) tanulmány fért bele a lapszámba. Jó, hogy a Galaktika felvállalta a rövidebb anyagok kiadását, Magyarországon azóta is inkább csak a regényeket ismerjük (a legszélesebb kínálat talán az Agave Könyveknél található). A legtöbbet meg is vettem, de az első regényemet, a “Flow My Tears, the Policeman Said”-et (magyarul “Csordulj, könnyem, mondta a rendőr”) az USÁ-ban vásároltam egy utcai könyvárusnál: valószínűleg egy közkönyvtárból selejtezhették vagy lophatták, még rajta volt a nejlon védőborító, benne pedig a pecsét meg az a kis zseb, ahová a könyvtári kartotékkártyát szokták tenni.

Dick hatása óriási, mind irodalmi, mind egyéb területeken rengeteg alkotót inspirált. A legjelentősebb (nem feltétlenül legjobb) hollywoodi sci-fi filmek számottevő része neki köszönhető: a “Szárnyas fejvadász” (Blade Runner), “Az emlékmás” (Total Recall), a “Különvélemény” (Minority Report), a “Kamera által homályosan” (A Scanner Darkly), a “Sorsügynökség” (The Adjustment Bureau), a “kisebbek” közül “Az elhagyott bolygó” (Screamers), az “Imposztor” (Impostor), “A felejtés bére” (Paycheck), illetve tévén “Az ember a fellegvárban” (The Man in the High Castle).

Termékeny író volt, 44 regényt és 121 novellát írt, utóbbiakból kb. 100-at a lapszám megjelenése előtt — velem együtt biztos Ti is azt gondoltátok, micsoda felelős és komoly szerkesztői feladat lehetett ezek gondos végigolvasása és a Galaktikában elférő legjobb nyolc írás kiválasztása. De nem így történt: Kuczkáék fogták az 1973-ban megjelent “The Book of Philip K. Dick” című gyűjteményt, és nemes egyszerűséggel beemelték az összes ott található novellát. (Egy kivétellel: a “The Commuter” című írás — felteszem, terjedelmi okokból — kimaradt, bár a források felsorolásánál még megtalálható.) A sorrenden azért némiképp változtattak. A tényleges munkát tehát az eredeti szerkesztők végezték el. Így most Dick munkásságának egy nagyon szűk, mindössze hároméves szakaszát ismerhetjük csak meg: valamennyi novella 1953 és 1955 között született.

A címlapok és a belső illusztrációk ezúttal Karakas András, a főként Nyugaton alkotó grafikus munkái — nagyon jók, a címlapra mindig emlékezni fog, aki látta.

Az év még mindig 1983, az ár sem változott: 25 forint.

A lapszám írásai:

Philip K. Dick: A sors kereke

The Turning Wheel, 1954. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Sung-wu Szerzetes nem örül, amikor a barbár kaukázusi faj, a Technikusok közé küldik, hogy információt gyűjtsön egy új kultusz, a Tinkeristák térnyeréséről — de feltételezett felsőbbrendűségébe vetett hite pillanatok alatt összeomlik… Zseniális világépítés, remek szereplők, erős történet — így kell elkezdeni egy szerzői számot. Értékelés: 5/5.

Philip K. Dick: Háborúsdi

Shell Game, 1954. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A bázis állandó támadások célpontja, bár az ellenséget soha nem sikerül megpillantani — vajon létezik egyáltalán? Mekkora ötlet a kórházhajó! A karakterek leírása is szuper. A vége kicsit túl van gondolva. Értékelés: 4/5.

Philip K. Dick: Pat ajándéka

A Present for Pat, 1954. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Eric Blake nem akármivel lepi meg feleségét, Patriciát: egy olcsón vett, alsóbbrendű ganümédészi istenséggel — amit nem tud, hogy az isten nemcsak mint szuvenír tartott vele… Mindig nagyon bírom, amikor egy novella főszereplője épp azt gondolja, uralja a helyzetet, mire az helyrehozhatatlanul kicsúszik a kezéből — ez is egy ilyen írás. Értékelés: 4/5.

Kemény István: Gyarmat

Vers. “Áll tehát a Helytartó palotája / Huszonötezer éve áll / Senki sem jött még ki belőle / A Feketék a völgyekben vasekékkel / Lehajtott fejjel művelik a földet”. A Csillagkapu földönkívüli fáraójára emlékeztet. Egész jó ez a Kemény István. Ja, egyébként a szupertehetséges Kemény Lili és Kemény Zsófi (mindketten költők) apja, a lapszám megjelenésekor még csak 23 éves. Értékelés: 4/5.

Kemény István: Legenda rólam

Vers. “A tóba dobták ami voltam / Halott tekercsek ősi tóban”. Nehéz a földi kultúrát dokumentáló földönkívüliek élete — ha jól értem, erről szól a vers. Értékelés: 3/5.

Philip K. Dick: A védők

The Defenders, 1953. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Az emberek a Föld mélyén élnek, a felszínen csak harci robotok maradtak, azok vívják tovább a háborút a szemben álló felek nevében — de néha azért érdemes a körmükre nézni. Emlékszem, kamaszként mennyire megfogott ez a történet, és bizony még mindig jó — önmagában a békevágy kifejeződése is tetszik, a robotok türelmes reakciói viszont mindent visznek. Kötelező! Értékelés: 5/5.

Philip K. Dick: Helyreigazító csoport

Adjustment Team, 1954. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A kutya (azaz az Idézéskézbesítő) elalszik, emiatt Ed elkésik a munkahelyéről, és amikor végre beér, ott már javában zajlik a helyreigazítás, pedig azt nem szabadott volna látnia… Egy klasszikus, ami önmagában is nagyszerű, és amit kivételesen a Matt Damon és Emily Blunt főszereplésével készült filmfeldolgozás (rettenetes magyar címe: “Sorsügynökség”) sem rontott el, sőt, új színekkel gazdagított. Értékelés: 5/5.

Philip K. Dick: A pszi

Psi-Man, 1955. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A gyerek beteg, a házaspár nem bízik a kommuna katonaorvosaiban, akkor már inkább a sivatagban lakó, különös képességekkel bíró csoport tagjait keresik meg — de kik azok valójában, és mit tehetnek a haldokló Földért? Beavatkozhatunk-e mások sorsába, ha tudjuk a megoldást, de kételkedünk az eredmény fenntarthatóságában? Aki próbált már antagonisztikus ellentétben állók között józanul közvetíteni, az ismeri a pszí képességekkel rendelkező emberek dilemmáját. Elgondolkodtató novella. Értékelés: 4/5.

Philip K. Dick: Reggeli szürkületkor

Breakfast at Twilight, 1954. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A család reggelizik, a gyerekek indulnának a suliba, de az ajtón marcona katonák nyomakodnak be, pár méter járdán túl pedig háborús pusztasággá változott a világ — mi történt? Fantasztikus világépítés ismét, lélegzetvételnyi időnk sincs, máris egy tökéletesen hihető és szörnyű közeljövőben találjuk magunkat Tim McLeannnel és családjával. Nyilvánvalóan kemény hidegháborús írás ez, kiállás a McCarthy szenátor által képviselt “a vörösök már a spájzban vannak”-politikával (“Reds Under the Beds”) szemben. Számomra a lapszám legerősebb darabja. Értékelés: 5/5.

Németh István: A szilíciumtündér

Vers. “Tikitá, a tündér / kvarcszíve fényes / — űrhajót morzsol / szikla-kezével”. Weöres Németh István Sándor: Bóbita és a monoxid. Bizarr, de érdekes szerelmes vers. Értékelés: 3/5.

Németh István: Hatvan halott balladája

Vers. “Ó, hogy olvadt titán és kén, / a szilícium lobogott, / hatszáz monoxid-törpe / és négyszáz góliát megfagyott.” Már megint az a fránya monoxid. Gyerekversek sci-fi rajongóknak? Fel nem foghatom, honnan vették ezeket. Értékelés: 3/5.

Németh István: Nyugalmazott kapitány éneke

Vers. “Sírnak, bár tudják, visszatérek / a meteorit kicsiny földjére, / de sejtik, hogy minden vissza- / érkezéssel jobban elveszítenek.” Akkor már inkább az Omega: “Megérti majd, hiába titkolom / Hogy én egy más világhoz tartozom / Nem a Földön születtem / De ez a Föld a végzetem.” Értékelés: 3/5.

Philip K. Dick: Dadus

Nanny, 1955. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. “Istenem, mit csinálnánk nélküle? – kérdi Mrs Fields a férjétől, és valóban, Dadus, a gomba alakú, nélkülözhetetlen fémrobot a gyerekeik megbízható felvigyázója — de valahányszor egy másik hasonló robotot lát, különösen kezd viselkedni… A tervezett elavulás speciális válfaját és így a fogyasztói társadalom csapdáját mutatja be a történet. Arról, ahogy a Dadusok egymást figyelik, mindig a fajtársaik megpillantásakor furcsán megmeredő, a pórázukat feszítő kutyák jutnak eszembe, szerintem a szerző is ebből vette az ötletet. Értékelés: 4/5.

Fazekas László: Philip Kendred Dick (1928-1982)

1983. Tanulmány. Rövid életrajz és a főbb művek bemutatása, hogy elhelyezhessük az időben a lapszámban közölt novellákat, és kedvet kapjunk a többi mű elolvasásához. Amiket természetesen még nagyon sokáig nem lehetett elérni Magyarországon. Értékelés: 4/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1983. Tanulmány. A Németországba szakadt Karakas András grafikái. Remek, szürreális rajzok ezek, nagyon jól mutatnak a Galaktikában, igaz, Dick írásaihoz nem annyira kapcsolódnak. Értékelés: 4/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s