Egzotikum: 1990-et írunk, a szerkesztőség kapott egy kínai sci-fi-novelláskötetet – még sosem láttak ilyet. Mi meg itt ülünk 2026-ban, és egyfolytában Cixin Liut olvasunk és nézünk.
Minden tekintetben vegyes a lapszám, a témák, szerzők és sajnos a minőség is komoly változatosságot mutatnak. Nagyot (de az előző két résznél azért halkabbat) szól Stephen King “A köd”-jének lezárása, két idővonal találkozik a magát James Tiptree, Jr.-nak nevező Alice Bradley Sheldontől “A férfi, aki hazaindult”, jól szórakoztam Bob Shaw “Rajta, válassz magadnak új világot”-ján, a legemlékezetesebb írás D. C. Poyer “Három katoná”-ja, de Poul Anderson is kitett magáért a “Kert az űrben”-nel.
A nonfiction terén szuper Várkonyi Tibor “Anti-Dyson” című tanulmánya a Műhely rovatban, amit sajnálatos hatásossággal ellensúlyoz Földeák Iván “Légből kapott jövevények”-je a Más világokban.
A címlap ezúttal tetszik, pedig Jantner János művei megosztóak. Belül Patrick Woodroffe fotója és egy képe, hátul ATLANTISZ-reklám.
Miután az előző számban a szerkesztő vehemensen cáfolta a folyóirat árának emelését, némiképp meglepő, hogy a Galaktika mostantól 38 helyett 48 forintba kerül, ami több mint 26%-os emelkedés!
A lapszám írásai:
Stephen King: A köd (harmadik rész)
The Mist. Folytatásos kisregény, 1980. Morvay Nagy Péter fordítása. Kovács József illusztrációi. David néhány bátor társával eljut a mindössze húsz lépésre lévő gyógyszertárig, de vissza kell vonulniuk, és a csapat több mint fele odavész – az áruházban viszont nem maradhatnak, mert Mr. Carmody egyre több embert győz meg arról, hogy a köd Isten büntetése, amit csak emberáldozat oldhat fel… Nagyon durva lett a befejező rész, de a legvége kicsit irányvesztettnek tűnik. Viszont mindenképpen ajánlom Frank Darabont 2007-es filmfeldolgozását, ami brutálisat csavar a King-féle befejezésen, és maga az író is jóváhagyta. 4/5.
E. P. Hughes: Az Atya nevében
In the Name of the Father. Novella, 1980. Füssi Nagy Géza fordítása. Fujkin István illusztrációi. Ez Liam nagy napja, ma feleségül veszi szerelmét, Eileent – mostohaapja, a falu fölött emelkedő, rozsdásodó rakétasilókkal védett vár katonája azonban felkavaró hírt hoz: a földesúr, O’Meara élni kíván az első éjszaka jogával… Az alapötlet érdekes, a megoldás azonban, amelyet Hughes további novellákban vitt tovább, biológiailag nem állja meg a helyét. A szerző elég sok mindent bíz az olvasóra, talán éppen azért, mert koherensen nehéz lenne elmagyarázni, mitől működhetne hosszú távon a dolog. A jelenet, amelyben a közösség vezetői a titkos terv fenntarthatóságáról beszélgetnek, talán még M. Night Shyamalanra is hathatott: hasonlót láthatunk A falu (The Village) című 2004-es filmjében. 3/5.
MŰHELY
Várkonyi Tibor: Anti-Dyson
Tanulmány. A Dyson-gömb és a Kardasev-skála valóban alkalmasak lehetnek a technikai civilizációk felismerésére és besorolására, de lehetségesek olyan fejlődési pályák is, amelyek során alacsony energiaigényű értelmes lények jönnek létre. Érvényes felvetések ezek, különösen tetszik, hogy megkérdőjelezik a skála határértéket. Miért pont négyszer tíz a tizenkettediken watt? Az a 4 nem sokat számít ilyen hatványkitevőknél… 4/5.
Arthur C. Clarke: Utószó a Ráma II-höz
Afterword (Rama II). Tanulmány, 1989. F. Nagy Piroska fordítása. Hogyan veszi rá az ügynöke a szigorúan egyedül alkotó írót, hogy összeálljon egy “társtettessel”? Nem annyira a Ráma II., mint inkább Clarke és Gentry Lee együttműködésének krónikája ez az írás, amely kicsit csapongóan és belterjesen, de érdekfeszítően dokumentálja a Bölcső és a Ráma II interkontinentális repülőjáratokkal megtámogatott születését. Lee nem akárki: meghatározó szerepet játszott a Viking, Galileo, Mars Reconnaissance Orbiter és más NASA-projektek tervezésében és vezetésében. 3/5.
Futaki József: Szerkesztői üzenetek
A szokásos csípős hangú reakciók az olvasók leveleire. Ez most kicsit rövidebb lett, mint általában. A kedvencem: “Sci-fi regényírását ne üzleti ajánlattal kezdje! Először írja meg, aztán küldje be, s ha valóban jó, akkor majd mi teszünk “üzleti ajánlatot” Önnek!” 3/5.
James Tiptree Jr.: A férfi, aki hazaindult
The Man Who Walked Home. Novella, 1972. Friedmann Károly fordítása. Benkő Sándor illusztrációi. A bonneville-i részecskegyorsítóban végzett kísérlet katasztrófába torkollik, és az emberi civilizáció szinte teljesen elpusztul – a túlélők leszármazottjai azonban különös jelenséget figyelnek meg a robbanás kráterében: minden évben, pontosan ugyanabban az időpontban néhány pillanatra megjelenik egy furcsa, emberre emlékeztető alak… Az első és utolsó rész megpróbálja visszaadni a pánikba esett, de a küzdelmet fel nem adó férfi gondolatait – ezek kissé túldramatizáltak. Maga az epikus ívű sztori azonban remek, a civilizációk változása érdekfeszítő. A James férfinév, de a szerző valójában nő: Alice Bradley Sheldon. Ez itt az ő legismertebb írói álneve. 4/5.
Bob Shaw: Vitéz új világ
Courageous New Planet. Novella, 1981. Kaposi Tamás fordítása. Fujkin István illusztrációi. A XX. századból, közvetlenül halálos autóbalesete előtt a jövőbe menekített férfi nem találja a helyét a túlságosan tökéletes, steril világban – házigazdái ezért elviszik egy futballmeccsre, hogy végre igazi emberi szenvedélyeket láthasson… Ez a Szép új világ parafrázisa, még vadember és (világ)ellenőr is van benne. Jövőbe látó esport-ötlet egyébként! A futballhuliganizmus szerencsére nem erősödött kezelhetetlen mértékűvé. 3/5.
Bob Shaw: Rajta, válassz magadnak új világot
Go on, Pick a Universe!. Novella, 1981. Kaposi Tamás fordítása. Fujkin István illusztrációi. A Világcsere Kft. bármilyen világba áthelyezheti a fizető ügyfelet – Bryant különösen azt találja megnyugtatónak, hogy amennyiben a választott világ nem nyeri el a tetszését, két újabb próbálkozása marad… Aztán persze kiderül, hogy nem MINDEN kombináció lehetséges, és végül nem is kell messzire utazni a boldogságért. Szellemes, és díjazom a konzekvens világépítést. 4/5.
FILM, TV, VIDEÓ
Bergendy Péter: Az elragadozó
Kritika. A Predator-franchise Schwarzenegger által fémjelzett nyitódarabjának bemutatása. Több hátteret, kevesebb cselekményszpojlerezést és kábé ennyi szimbólum-megfejtést vártam – nem ez Bergendy legjobb kritikája. 3/5.
Titánok harca I.
Kritika. Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone karrierje lejtmenetben? Az értékelés szerint mindenképpen: filmjeik kevesebbet hoznak, mint korábban, a dobozból való kitörési kísérleteik (Ikrek, Tango és Cash) csak félig-meddig váltak be, következő filmjük, a Total Recall – Az emlékmás és a Rocky V várhatóan megbuknak. Hát… nem minden jött be a kritikából. Pluszpont jár az összehasonlító táblázatért olyan kategóriákkal, mint az akcentus (sztallónés vs. erős osztrák), mínuszpont az olvashatatlan szedésért. A mai szavunk: “bicepszlegény”. A szerző a titokzatos B. T. 3/5.
Képeslapok a Marsról
Kritika. Beszámoló a Total Recall – Az emlékmás című film forgatásáról. A sztori szigorúan titkos (mondjuk a Philip K. Dick-novella ismert), így csak néhány benyomást oszt meg velünk a kritikus – újra ez a rejtélyes B. T. Nem tudni, ő maga látogatott-e el a forgatásra, és beszélt-e az interjúalanyokkal, forrást mindenesetre nem jelölt meg. 3/5.
Filmhírek
Kritika. Három ismert horror- és sci-fi film bemutatása. A filmek: Gyerekjáték (Child’s Play), Marslakó a mostohám (My Stepmother is an Alien), A menekülő ember (The Running Man) – egész minőségi válogatás. 3/5.
Stan Dryer: Zorf háború
Zorphwar!. Novella, 1977. Szabóné Mohácsi Enikő fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. A programozási osztály kicsit megcsúszott a munkával, de ez érthető: mindenki a különc fejlesztő, Hazeldorf által készített “Zorf háború” című játékprogramot “teszteli”… Az utolsó csillagharcos keresztezve az Irodai patkányokkal, kevesebb kalanddal és humorral (de azért utóbbiból maradt itt is mutatóba). 3/5.
D. C. Poyer: Három katona
Three Soldiers . Novella, 1978. Füssi Nagy Géza fordítása. Máthé G. Ferenc illusztrációi. Von Rheydt furcsa, nyolcszögletű szobában ébred, a havas sztálingrádi harcmezőn kapott halálos haslövésének nyoma sincs, de rejtélyes “újjászületésének” ára van: cellaszomszédai, a római centurió és a zulu harcos társaságában veszélyes kihívás vár rá… Helló, Antal Nimród, helló, Ragadozók! Van itt néhány ötlet és karakter, ami inspirálhatott benneteket. Remek ez az extrém hackathon, amiben két csapat szó szerint összeméri az erejét. 4/5.
Poul Anderson: Kert az űrben
Garden in the Void. Novella, 1952. Kaposi Tamás fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. Hardesty és Marian hasadóanyagok után kutatnak a kisbolygóövezetben, amikor egy különös, zöld színű aszteroidára bukkannak – leszállva meglepődve tapasztalják, hogy a felszínét növényzet borítja, és hamarosan egy húsz évvel korábban eltűnt űrhajósra is rátalálnak… Nemcsak az aszteroidák között igaz, hogy az ember és a(z itt: idegen) növényvilág szoros szimbiózisa miatt egyik fél sem tud meglenni a másik nélkül. Az alaphelyzet és a más megoldásokat kizáró, némileg mesterkélt feltételek az oldschool sci-fi tipikus alkotóelemei, a “hard” részletek viszont nagyrészt hihetőek és alaposan összeszedettek. A logarlécen azért jót mosolyogtam. 4/5.
MÁS VILÁGOK
Földeák Iván: Légből kapott jövevények
Tanulmány. Újabb ufóanekdoták gyűjteménye. Kritikus gondolkodásból ezúttal is hiány mutatkozik, a források sincsenek feltüntetve, szóval csak a szokásos. De legalább kétszer is elolvashatjuk, hogy az idegen lények alacsonyak, nagy a szemük, és nincsenek felismerhető elsődleges nemi jegyeik. 2/5.
Kóczián János: Természetes képességek
Novella. Két barát arról beszélget, mi lenne, ha a dinoszauruszok valójában sohasem pusztultak volna ki, hanem az eltelt évmilliók alatt az emberiségnél sokkal fejlettebb civilizációt hoztak volna létre – de akkor mi történt velük hatvanötmillió éve, és mi lenne, ha saját párhuzamos világukból valamiért éppen a miénkbe látogatnának… Nehéz eldönteni, hogy komoly az írás, vagy inkább paródia. Mindenesetre most, hogy Bergendy Péter írja a filmkritikákat, Kóczián János átnyergelhetne a novellákra – még akkor is, ha ennek a végén a csattanók már összetorlódnak kicsit. 3/5.
Mi lehet egy ufó mögött? (harmadik rész)
Novella. Tovább folytatódik a meta: ezúttal fiktív olvasói levelek tárgyalják a kitalált magyar ufóügyet. A stílusuk pedig nem igazán különbözik a random megosztó Facebook-tartalom alatt olvasható kommentektől. 3/5.
