A lapszám vezércikke – kiszámíthatóan, némileg most már unalmasan – megint azon lamentál, hogy most már bárki kiadhat bármit, a minőség viszont tartalmilag és morálisan egyaránt jóval a béka alsó fertálya alatt van.
A Galaktika továbbra is igyekszik magasra emelni a fáklyát, sőt, ez a szám az egyik legerősebb az utóbbi idők kínálatában. Elindult Stephen King “A köd” című vérfagyasztóan nagyszerű kisregényének közlése. A novellák közül kiemelkedik Ben Bovától a “Szex a súlytalanság állapotában”, Larry Niventől “A Naprendszer peremén”, Tom Godwintől a kérdéses mérnöki alaphelyzetre épített, mégis kérlelhetetlen “Rideg egyenletek” és Connie Willistől a sokféleképpen értelmezhető “Daisy a napon”. Bergendy Péter remek áttekintést írt a “Texasi láncfűrészes mészárlás” franchise-ról. A szerkesztői üzenetek is viccesek!
Negatívumokból szerencsére kevesebb jutott. Ezúttal hiányzik (mondjuk, nekem nem) a “Más világok” rovat, bár Várkonyi Tibor “Földön túli asztrológiá”-ja kiverte nálam a biztosítékot. Reklámoznak továbbá egy parapszichológiai előadássorozatot H. C. Berendt izraeli “orvostól” a Planetáriumban, a témák: jövőbelátás, tisztánlátás, fémhajlítás, telepátia…
A búzaföldből organikusan kinövő ősemberek közé villámokat szóró és ettől meglepődő fémrobot/ember címlapfestménye Jantner János munkája. Hátul, szokás szerint, ATLANTISZ-reklám, belül Syd Mead fényképe és egyik grafikája. Az ár 38 forint.
A lapszám írásai:
Stephen King: A köd (első rész)
The Mist. Folytatásos kisregény, 1980. Morvay Nagy Péter fordítása. Kovács József illusztrációi. Hatalmas vihar csap le Bridgtonra, kidőlt fák, betört franciaablakok, összezúzott tetők maradnak a nyomában, de lassan lecsendesedik minden – David otthon hagyja feleségét, Steffit, és fiával, Billyvel meg szomszédjával, Nortonnal, akivel korábban perben is állt, bevásárolni indul, miközben rossz érzéssel figyeli a tavon gyorsan közeledő, szokatlanul fehér és szabályos szélű ködöt… King összes saját néven, kb. 2016-ig megjelent (nem fantasy) regényét és novelláskötetét elolvastam – még az On Writing című, írásművészetet oktató kvázi-szakkönyvét is. A The Mist a Dark Forces gyűjteményben jelent meg 1980-ban, majd a Skeleton Crew-ban 1985-ben, és végül is viszonylag gyorsan lehozta a Galaktika. Ahogy rengeteg King-mű esetében, úgy itt is az fogott meg, hogy megjelenik a természetfeletti vagy tudományos-fantasztikus horror, de messze elhomályosítja az emberekből előbújó gonoszság. Ráadásul King tud írni: alaphelyzet, elevennek tűnő szereplők, leírások, fordulatok – minden minimum rendben van nála. 5/5.
Ben Bova: Szex a súlytalanság állapotában
Zero Gee. Novella, 1972. S. Kovács Judit fordítása. Fujkin István illusztrációi. Még senki nem szeretkezett zéró gravitációjú környezetben, Kinsman most erre készül, és odalent mindenki drukkol, hogy elcsábítsa a szép fotóslányt, Lindát – de biztos, hogy ez csak egy ártatlan kaland? Mindenki, mármint a földi irányító személyzet összes férfitagja. Ebben a novellában olvastam először a Mérföld Magasan Repülők Klubjáról (Mile High Club), és bár nem tudom, létezik-e Zéró Gravitáció Klub, hallottam pletykákat állítólagos szovjet próbálkozásokról, de ezeknek utánanézve úgy tűnik, tényleg csak pletykák. A súlytalanságban való szeretkezés gyakorlati problémáit egyébként Pierre Boulle már 1957-ben végiggondolta a Szerelem és nehézkedés című novellájában. Persze az írás valójában nem elsősorban erről szól, komoly morális dilemmával szembesül a főhős, de nem lőném le a poént. 4/5.
MŰHELY
Várkonyi Tibor: Földön túli asztrológia
Tanulmány. Hogyan változik az asztrológia eszköztára, ha az ember elhagyja a Földet? Engem az első mondatánál elvesztett a cikk: “A csillagfejtés legádázabb ellenfelei sem tagadhatják, hogy az asztrológia az emberiség egyik legősibb tudománya.” Ősinek ősi, csak nem tudomány. Ehhez képest a Galaktika több mint tíz apró betűvel szedett hasábot, egy ábrát és egy táblázatot szentelt olyan témáknak, mint például a Nap jegyének gyengülése, ha a Naprendszer egy távolabbi bolygójáról nézzük. A most már több lapszámra kiterjedő témaválasztás a szememben egyre kevésbé fér össze egy sci-fi folyóirattal. Nagy csalódás. 1/5.
Futaki József: Gagarin SF napok 1990
Riport. Megfogyva bár, de törve nem: hányan vettek részt a hosszú idő óta első demokratikus választással egyidőben tartott rendezvényen, és milyen volt az idei felhozatal? Csillagos kettes a rendezvényszervezőknek az időzítésért, de ez már mindegy. A beszámoló érdekessége a “savanyú a szőlő”-hangvételű beszámoló az új kiadó-vállalkozók megjelenéséről, akik minőséget nem ígérnek, túllicitálhatatlan pénzt azonban igen. 3/5.
Larry Niven: A Naprendszer peremén
The Borderland of Sol. Novella, 1975. Koczóh Péter fordítása. M. Tóth Éva illusztrációi. Hajók tűnnek el a Naprendszer peremén, Shaeffer és Wu mégis vállalják a veszélyes utat Ausfaller kapitány jól álcázott csatahajóján – űrkalózokra számítanak, egy gyanús konvoj láttán le is dobják az álcájukat, de amikor továbbindulnának, észreveszik: eltűnt a hiperhajtóművük… Hugo-díjas “hosszú novella” (novelette), izgalmas, fordulatos, kellően “hard” sci-fi, bár az én ízlésemnek talán kicsit túl gyorsan pörög. 4/5.
FILM, TV, VIDEÓ
Szilágyi G. Gábor: A csodálatos Pókember
Kritika. Egy újabb szuperhős-franchise bemutatása. Legalábbis az első huszonhét év képregény-, sorozat- és mozifilm-megjelenéseié. Fura belegondolni, hogy Spider-Man története az első generációs képregény-szuperhősökhöz képest jóval később, 1962-ben kezdődött. 3/5.
Bergendy Péter: A texasi mészárszékfilmek
Kritika. A hírhedt Texasi láncfűrészes mészárlás-franchise és az első rendező, Tobe Hooper bemutatása. Látszik, hogy a kritikus a filmek rajongója! Egy jellemző idézet: “A Texas 2 nyugat-európai elhagyatott mocsok mozikban tengődött, s videováltozata Európában jóformán beszerezhetetlen még a feketepiacon is. Kár érte, kellemes szórakozás.” Mikor 1990-ben Angliában éltem és dolgoztam, pont ezt olvastam egy helyi kritikustól is: nem érti, mi a baj vele, hiszen ez egy nézhető, jó mozi. 4/5.
Havasi horrorfesztivál
Kritika. Beszámoló a 18. nemzetközi fantasztikusfilm-fesztiválról. A franciaországi Avoriaz valóban alpesi síparadicsom, de eddig valahogy nem gondoltam “havasi”-ként rá – biztos rosszul értelmezem a szót. A magyar versenyfilm Gazdag Gyula Hol volt, hol nem volt című, ritkán látható “szocreál meséje” volt. 2/5.
Bergendy Péter, Mohácsi Tamás: Filmhírek
Kritika. Egy (film)ipari fejlemény és három komolyabb sci-fi film bemutatása. George Lucas a Csillagok háborúja bevételeiből létrehozta a Lucas Arts Entertainment vállalatot, olyan (ekkor még csak) üzletágakkal, mint az Industrial Light and Magic, a Skywalker Group és a THX Group. Azt hiszem, mondhatjuk, hogy kinőtték magukat azóta… A filmek: Gyilkos kiáltás (pszichológiai horror), Vadászat a Vörös Októberre (kém- és akciófilm), A kézilány meséje (disztópikus sci-fi, mi inkább A szolgálólány meséje címen ismerjük). 4/5.
Tom Godwin: Rideg egyenletek
The Cold Equations. Novella, 1954. Kemény Dezső fordítása. Fujkin István illusztrációi. A sürgősségi szükséghajó érzékelője jelzi, hogy plusz tömeg van a fedélzeten, a pilóta pedig megtalálja a potyautast: egy lányt, aki bátyját meglátogatni lopózott fel a járműre – csakhogy az üzemanyag egy grammal sem több, mint amennyire a cél eléréséhez szükség van, és az extra teher veszélyezteti a küldetést… Ez a korai írás olyan helyzetet teremt, ami a valóságban irreális: semekkora tartalék nincs a rendszerben, és olyanok a peremfeltételek, amelyekkel kizárólag a tragikus vég képzelhető el. Az író három megoldást is kitalált a lány megmentésére, de a szerkesztő, John W. Campbell mindet visszadobta… A novella nemcsak itt, a Galaktikában jelent meg magyarul, hanem az ugyancsak 1990-ben kiadott Szívélyes Fahrenheit című gyűjteményben is. 4/5.
Robert A. Heinlein: Kolumbusz dilis volt
Columbus Was a Dope. Novella, 1947. Kemény Dezső fordítása. M. Tóth Éva illusztrációi. Barnes cége különleges acélötvözetet szállít az Alfa Centaurira készülő többgenerációs csillaghajóhoz – örül a megrendelésnek, bár fölöslegesnek tartja az efféle felfedezőutakat, azon pedig különösen felháborodik, hogy Appleby, a főmérnök a családját is magával viszi… Önmagában az alapötlet is elegendő lenne, az a “csavar”, hogy a szereplők a Holdon beszélgetnek, nem tesz hozzá túl sokat a történethez – bár a konyakospohár röppályája biztosan jól mutatna filmen. 3/5.
Eric Vinicoff, Marcia Martin: A tél hava
Winter Snow. Novella, 1984. Füssi Nagy Géza fordítása. Vass Mihály illusztrációi. A „Cárnő” műholdak a helyükre kerültek, a Szovjetunió mostantól az USA minden nukleáris támadását képes elhárítani, és a különleges japán hógömbjében gyönyörködő főminiszter úgy gondolja, eljött az idő: végre ultimátumot adhat az amerikai elnöknek… Ez a “Fail Safe” tragikus végső megoldásának egy variánsa – a kölcsönös elrettentés továbbra is rulez. Diplomáciailag kevésbé hihető, hogy az amerikai elnökkel nem a szovjet első titkár, hanem valamiféle “főminiszter” beszél. 3/5.
Zbigniew Dolecki: A fekete-erdői csata
Bitwa pod Czarnym Lasem. Novella, 1979. Nemere István fordítása. M. Tóth Éva illusztrációi. A történész furcsa leírást talál egy IV. századi római-gót csatáról: messziről is halált ontó lovagok és földön mászó, tűzokádó sárkányok döntötték el a küzdelmet egy maroknyi legionárius javára – öreg barátja, a második világháborús veterán meglepő magyarázattal szolgál… Ez meg a “Final Countdown”, csak éppen gépfegyverekkel és tankokkal, és az ókorba helyezve. A novella és a film forgatókönyve körülbelül egy időben született, nem valószínű, hogy bármelyiket is a másik inspirálta volna. 3/5.
Connie Willis: Daisy a napon
Daisy, in the Sun. Novella, 1979. Mészáros Klára fordítása. Cseh Németh László illusztrációi. Miközben körülötte mindenki arra készül, hogy a Nap hamarosan nóvává válik, Daisy a kamaszkor zűrzavaros érzéseivel küzd, és emlékei között próbál rendet tenni – de az idő és a valóság egyre furcsábban viselkedik… Csodálatos betekintés a kamaszlány-pszichébe, megválaszolatlan kérdések, plazmamennyország? A 2001: Űrodüsszeiában a HAL 9000 a “Daisy, Daisy”-t énekli, miközben megszűnik létezni; Willis Daisyje pedig egy olyan világban hallja ugyanezt, amely éppen megszűnik létezni. 4/5.
Marek Oramus: Isten hozott!
Witaj w domu. Novella, 1977. Nemere István fordítása. M. Tóth Éva illusztrációi. Parkin nagyon hosszú ideig volt távol, most visszaérkezett a Földre, és az utolsó leszállást a Gép helyett ő maga akarja elvégezni – eltér a kijelölt pályától, a hajtóművel felgyújt egy fát, ami nagyobb baj, mint gondolná… Egy új értékrend váratlan, az abszurditásig következetes alkalmazását meséli el a történet, egy kőkemény befejezéssel. 3/5.
Szerkesztői üzenetek
Vitriolos válaszok az olvasók megjegyzéseire, kézirataira és (néha meglepő) kéréseire. Néhány kedvencem: “Ne! Ne!” (egy olvasó tervezett regényére), “[A]kik hozzátartozóik, illetve háziállataik elhunytára hivatkozva potya Galaktika-példányokra ácsingóznak (…) Ezt a trükköt ismerjük már. (…) [A] halotti bizonyítványok fénymásolatait postafordultával juttassák el címünkre. A borítékra írják rá: LIVE AID.” “Írását elolvastuk. Bár ne tettük volna.” (egy olvasó beküldött művére). 4/5.
Mi lehet egy ufó mögött? (első rész)
Novella. Piliske fölött valami elrepült – a helyi és országos politika, a szolgálatok és persze a Szovjetunió is reagál a hírre… Fiktív, mérsékelten humoros rendszerváltás-környéki dokumentumrészletek, lehallgatási jegyzőkönyvek és üzenetek egy állítólagos magyar ufóészlelésről. Egyelőre nem látszik, mi lehet belőle, de nem vagyok bizakodó. 2/5.
