Megjelent Orwelltől az 1984 – újságolja a Galaktika egyik olvasója, és azt kérdezi Kuczka Györgytől, sci-finek számít-e a regény. Nincs határozott válasz. Szó esik még a Galaktika Baráti Kör tagjainak szervezett Fantasztikus Hét filmjeiről, de ezekre majd egy későbbi posztban visszatérünk.

A lapszám egyébként nem “nagy szám” (elnézést :-)), kevés a kiemelkedő írás. Kir Bulicsov A boszorkányok bolygója című kisregényének első része mindenesetre ígéretesen kezdődik, jó volt olvasni Madeleine E. Robinstól A lakót, Pap Violától Az európai kukacot, de Lin Cartertől a Parker Wintley eldorádója a Marson és Hodzsiakbar Sajhovtól az Azon a rendkívüli napon sem rossz. Kiemelném Szilágyi G. Gábor referenciaértékű Buck Rogers-bemutatását.

Az indusztriális vízimadarak a címlapon Fujkin István festményei. A hátsó belső borítón is az ő rajza látható, elől viszont pár kép az Enemy Mine című filmből. Az ár 28 Ft.

A lapszám írásai:

Kir Bulicsov: A boszorkányok bolygója (első rész)

Подземелье ведьм. Folytatásos regény, 1989. N. Sándor László fordítása. Lóránd T. Tamás illusztrációi. Andrej meglátogat egy kutatóállomást a bolygón, amin különböző fejlettségű emberi törzsek, primitív előemberek, emlősök és dinoszauruszok élnek együtt – az egyik nomád törzs megtámadja az állomást, szinte mindenkit megölnek, Andrejt és néhány társát pedig magukkal hurcolják… Magával ragadó kezdés, érdekes, kissé atipikus vezető mint főszereplő, sok-sok nyitva hagyott kérdés: jól indul a regény! A cím nem pontos, inkább “A boszorkányok föld alatti rejteke” vagy “katakombája” lehetne. 5/5.

Madeleine E. Robins: A lakó

The Boarder. Novella, 1982. S. Kovács Judit fordítása. Pataki Tibor illusztrációi. Mrs. Mavroandrates férje meghalt a tizenöt perces háborúban, most egyedül él, és kényszerből befogad egy beteg földönkívülit: tojásszerű lényt, akivel semmit nem lehet kezdeni, hiszen naphosszat mozdulatlanul gubbaszt, és kizárólag szagokkal kommunikál – egy idő után mégis az asszony életének része lesz… Melegszívű történet; mint a legjobb sci-fi írások, ez is inkább rólunk, emberekről szól, mint a (tulajdonképpen kicserélhető) idegenekről. Ezért van, hogy a szerző egy minden külső jellegzetesség nélküli idegent választott, hiszen nem az a fontos. 4/5.

Jack Wodhams: A, mint alma

A for Apple. Novella, 1969. Trethon Judit fordítása. A Rurk barlangjában tartott egyeztetés célja a fahusáng vagy bunkó nevének véglegesítése – a házigazda a “klubba” szót preferálja, Erm, Ger, Oog és Arr azonban más véleményen vannak… Őskori nyelvújítás! Egy ausztrál fanzine-ban találtam rá, lehet, hogy ott jelent meg először és utoljára, mert semmilyen más angol nyelvű forrás nem említi. 3/5.

MŰHELY

Agustin Rojas: A science fiction világának felfedezése

Tanulmány, 1988. Szentmihályi Szabó Péter fordítása. Beszámoló a budapesti WORLD SF konferenciáról egy kubai küldött szemével. Marginálisan érdekes riport, hiszen elsősorban a kubai olvasóknak (és a kultúrpolitikai döntéshozóknak) szól: látjátok, úgy is lehet, mint például Magyarországon! 2/5.

Trethon Judit: Nyakunkon az ezredforduló

Tanulmány. Szemelvények néhány ismert sci-fi szerző jóslataiból a 2000-es évekre. Robin Cook, Bradbury, Lewis Shiner, Greg Bear, Gregory Benford, Asimov: a névsor impozáns, a találati arány (most már tudjuk) alacsony. A 220. Galaktika végül nem 1999 januárjában, hanem csak 2008 júliusában jelent meg… 3/5.

Tardos Tibor: Fejcsere

Novella. A tanár úr csak éjjel rendel, akkor végzi a fejátültetéseket, a páciensek színes prospektusból választhatják ki, amit szeretnének – de vajon mi lesz a “régi” fejükkel? Folyamatosan kibomló, egyre sötétebb történet, ami melodrámába fordul.Nem szándékosan, de humoros a “Gedeon bácsi, a nők bálványa”-párhuzam. 3/5.

Mihail Puhov: Gyöngysor

Нитка бус. Novella, 1977. Földeák Iván fordítása. Ámon László illusztrációi. Nem gond, ha az ősember bejut az űrhajó félig nyitva hagyott ajtaján, úgysem tud sok kárt tenni – bár az igaz, hogy a hajtóművek és a fegyverrendszer telepatikus vezérlésűek… A sci-fi hőskorát idéző történet szellemes fordulatokkal, de kevésbé jól sikerült szereplőkkel. És hol van pontosan a Galaktika déli része? 3/5.

Feliksz Dimov: Naava

Наава. Novella, 1988. Földeák Iván fordítása. Rőczei György illusztrációi. A történész szert tesz egy régi, szerencsétlenül járt űrhajóból kiszerelt “automatikus titkárra”, és megpróbálja megtudni, hogyan teltek a reaktorhiba miatt halálra ítélt kétfős személyzet utolsó órái… Újabb hőskölteményszerű írás: az utolsó útját teljesítő legendás pilóta és a vizsgarepülését teljesítő zöldfülű fiatalember egymást próbálja megmenteni, mindihiába. Elsőre a harmincas-negyvenes évekbe dátumoztam volna, de meglepve láttam, hogy 1988-ban jelent meg. A számítógép szükségtelenül antropomorf, HAL mennyivel elegánsabb volt. A címet és egy földön fekvő embert ábrázoló grafika a 11 oldalból 9-en megjelenik, felváltva fent és lent. 2/5.

Marek Nowak: Elmeklinika

Klinika psychiatryczna. Novella, 1987. Nemere István fordítása. Ámon László illusztrációi. Hősünk egész életében okos, de magának való volt – most vállalkozik egy egyetemi hipnózisos kísérletre, hátha rájön jellme mozgatórugóira, és igencsak meglepődik azon, amit talál… Végtelen hosszúságú expozíció, már azt hittem, nem is novella ez, hanem tanulmány – aztán beindul, de csak egy nem teljesen végiggondolt szatíra lesz belőle. Ámon László illusztrációja remek! 2/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: Filmbemutatók: Godzilla a Mechagodzilla ellen

Kritika. A jól ismert kaiju-film bemutatása. Az értékelés erőssége a korrekt pozícionálás: az egymást követő japán Godzilla-filmek folyamatosan csúsztak az egyre fiatalabb nézőközönség felé. Az első még szuper volt, ez viszont már a tizennegyedik. 4/5.

Kóczián János: Filmbemutatók: A kém, aki szeretett engem

Kritika. A végre Magyarországon is látható Bond-film bemutatása. A 007-es ügynök megtanul együttműködni az egykori hidegháborús ellenséggel: az, hogy ezt a régi filmet nálunk a nyolcvanas évek végén mutatták be, szépen leképezi a rendszerváltáshoz közeledő keleti blokkot (de legalábbis Magyarországot). 4/5.

Szilágyi G. Gábor: Buck Rogers XX. századi kalandjai

Kritika. A legendás képregény-, sorozat- és filmfranchise bemutatása. Rendkívül alapos és részletes elemzés, külön dicséret jár a Flash Gordon jelmezeivel való összehasonlításért – nem csoda, hogy Lucas is a kevésbé “középkorias” Buck Rogerst nevezte meg egyik ihletőjének. 5/5.

Pap Viola: Az európai kukac

Novella. Mariska néni nem felejtette el, hogy a Professzor egykor faképnél hagyta – a férfi most a Föld túlsó felén elrejtőzve a világ legveszélyesebb fegyverén dolgozik, de az asszony bosszújának eszköze elől nem tud elbújni… Élvezetes sztori, ügyes karakterfestés, akaratlan párhozamok (kvantum-entanglement kukacokkal, USA-Európa ellentét). Tetszett! 4/5.

Lin Carter: Parker Wintley eldorádója a Marson

The Martian El Dorado of Parker Wintley. Novella, 1976. Hargitai Károly fordítása. Magyar Mihály illusztrációi. Remek a megjelenése, és bárkinek lyukat beszél a hasába, de dolgozni, azt nem szeret – még szerencse, hogy Parker épp akkor érkezik a vörös bolygóra, amikor óriási gyémántlelőhelyeket találnak ott, így ő is szerencsét próbál egy helyi törzsnél, és kincset szerez… Tökéletes a semmittevő aranyifjú leírása, tetszik a többnapos köszöntő ünnepély, és jó a csavar a végén! 4/5.

Hodzsiakbar Sajhov: Azon a rendkívüli napon

В тот необычный день. Novella, 1985. Földeák Iván fordítása. Ámon László illusztrációi. A tartóoszlop felállítása nem sikerül, az építészmérnök súlyosan megsérül, agyát át kell ülteni, amíg testét meggyógyítják – csak egy dámszarvas van kéznél… Szuper elemekből összeállított, összességében elég hihetetlen, de vicces sztori. Rettenetesen gagyi CGI-dámszarvas lenne a főszereplőből a moziban. 4/5.

Pap Viola: A Női Szem

Novella. Győrfi András illusztrációi. A Földnek annyi, a Bolygóközi Hadi Felügyelőség csak a parancsra vár, az Elnök már csak a titkosszolgálat vezetőjében bízhat – ő a Női Szem nevű ügynököt javasolja… Nem igazán tudjuk meg, ki és milyen indokkal dönthet rólunk, a megtalált problémás “góc” gonosz ugyan, de nem tűnik globális veszélynek. 3/5.

KÖNYVEKRŐL

Zsoldos Endre: Miért mentek a vikingek Amerikába?

Kritika. Harry Harrison A technicolor időgép című regényének bemutatása. Lelkes, de a regény cselekményéből túlságosan sokat eláruló értékelés. 3/5.

Urbán László: A matató ménkűről

Kritika. Egely György A titokzatos gömbvillám és A kulcs a negyedik dimenzióban? című könyveinek bemutatása. Itt Egely még nem lépte át a hagyományos tudomány és a parajelenségek határvonalát, a két bemutatott könyv klasszikus (bár néhol merész) tudományos ismeretterjesztés. 3/5.

Zsoldos Péter: Fi-Fi, avagy dr. Mágus és dr. Virtuóz gladiátori játékai

Kritika. Frederik Pohl és Cyril M. Kornbluth Dr. Gladiátor című regényének bemutatása. Annyira jól indult ez a kritika (a műfajban a szerzőtől az első)! De aztán túlságosan is a két szerző oldalára áll a kritikus, és már-már tervezettnek feltételezi a Heysel-stadion drámáját is. Kár érte. 3/5.

Vásárhelyi Lajos: Belépni egy ajtón

Novella. Győrfi András illusztrációi. Nagyapja halála után a főhős visszatér a házba, amit azóta különös, ijesztő új lakók foglaltak el. Edgar Allan Poe-hangulatú történet, természetfeletti horror, amiben olyan sok minden azért nem történik – mindenesetre hatásosan van megírva. 3/5.