A címlap belső oldalán angol és orosz nyelven ismétlődik a (nyilván magyar nyelvű) szerkesztőségi cikk, a World SF-nek szóló köszöntő. A tartalomjegyzék fölött logó: a földgömb szélességi és hosszúsági köreinek rácsába zárva űrhajós üldögél, körülötte a felirat: “GBK • WORLD SF • FANTASZTIKUS HÉT”, alatta a dátum: 1988. augusztus 22-29. Ezek szerint a World SF szervezet/mozgalom magyarországi találkozója egyben a Galaktika Baráti Kör Fantasztikus Hét című rendezvénye? A programot mindenesetre négy teljes oldalon ismerteti a lap. Ha valaki ott volt, ossza meg az élményeit kommentben!

A folyóirat aktuális száma egyébként roppant gyenge írásokat kínál. Igazán csak Pohl “A kedves sziget” című novelláját tudom ajánlani, plusz talán még D. Németh Istvántól “A tea jó dolog”, Rena Younttól a “Minőség” című írás és a bolygón kívüli napelemfarmokról szóló tanulmány dicsérhetők. Tudom, az értékelésem erősen szubjektív, de a tartalmak átlaga alig haladja meg a hármast.

A címlapon Boros Zoltán és Szikszai Gábor életképe a KöKi Mos Eisley termináljáról (vagy honnan), a hátlap belső oldalán is az ő grafikájuk látható. Az ár 28 forint.

A lapszám írásai:

J. H. Rosny aîné: A Föld halála

La mort de la Terre. Novella, 1910. Naszvadi Gábor fordítása. Kolonics István illusztrációi. Bolygóméretű geológiai folyamatok indulnak be a Földön, a víz föld alatti hasadékokban tűnik el, vagy felbomlik a felső légkörben, kihalnak az állatok, a növények, töredékére zsugorodik az emberiség, és már az egyéni hőstettek sem segítenek… Mindmeghalunk-himnusz a köbön. Rettenetesen lelombozó sztori, és még az első világháború sem kezdődött el, amikor idősebb Rosny megírta. És ezzel nyit a lapszám. Mintha a zenekar a legdepressziósabb számával kezdené a koncertet. Mondjuk, a Cure csinált ilyet. 2/5.

D. Németh István: A tea jó dolog

Novella. Ámon László illusztrációi. Az Értelmes Világok Szövetségének képviselője ellátogat egy hétköznapi földlakó otthonába, hogy megismerje a csatlakozni kívánó faj életét – Schwarzné, akit a hatóságok alaposan felkészítettek, csak egy ártalmatlan teát akar főzni, de ezzel is kiveri a biztosítékot… A nagy találkozó helyszínének és alanyának felkészítése roppant mulatságos, de a végső poén azért elég gyenge. (Én talán George Mikesnél olvastam először: “The trouble with tea is that originally it was quite a good drink… [the British] found a way of spoiling it.”) 4/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: Filmbemutató: Nagy zűr Kis-Kínában

Kritika. A misztikus kalandfilm bemutatása. Rövid elemzés, a lényege: nem ezzel az alkotással kellett volna elkezdeni John Carpenter életművének bemutatását, de ez is jobb, mint a semmi. 3/5.

Filmhírek

Kritika. Öt sci-fi- és horrorfilm bemutatása. Elég gyenge válogatás, az IMDb-értékelések átlaga éppen 5. A filmek: Отступник, Retribution, Making Mr. Right (ebben mondjuk John Malkovich a főszereplő), Slave Girls from Beyond Infinity (micsoda cím), Il giustiziere del Bronx. 2/5.

Szilágyi G. Gábor: Filléres fantasztikus filmrelikviák – III. tekercs

Kritika. A 10 szál gyufa és az Aqua Vitae című amatőr horrorfilmek bemutatása. A sztori és – a leírás alapján – a kivitelezés is nagyszerűen sikerült, de az első film a második világháborúban eltűnt, a második sorsáról pedig semmit nem ír a cikk. Viszont végre definiálja, mi is a sorozat célja: tiszteletadás “[a] II. világháború előtti magyar amatőrfilmezés érdekes színfoltjai”-nak. 4/5.

Joan Aiken: Éjjeli szállás

Lodging for the Night. Novella, 1963. Kemény Dezső fordítása. Kolonics István illusztrációi. A városkában kongresszus ülésezik, a cinikus varrógépügynök egyetlen szállodai szobát sem tud kivenni, ezért kap az alkalmon, hogy egy lebontás előtt álló házban töltse az éjszakát – bánja is ő, hogy ott állítólag kísértet jár… Jól van megírva, de ez akkor is csak egy kísértethistória, némi romantikus felhanggal. Az ügynök kellően tenyérbemászó, a csavargó csak a mesében létezik, de azért egy hármast megér ez a sci-fi-mentes Aiken-novella. 3/5.

Pedro Antonio de Alarcón: Az óriás asszony

La mujer alta. Novella, 1881. Gyáros Erzsébet fordítása. Ámon László illusztrációi. Tedesforo mérnök óriás termetű, ijesztő külsejű, fenyegetően viselkedő asszonnyal találkozik egy éjszakai sétája során, s reggel kiderül, meghalt az édesapja – a következő alkalom után a menyasszonya kerül sorra… Most látom csak, hogy a cím feletti grafika részét képezi a “Rémtörténetek 8” felirat – ezek szerint a korábban már felfedezett (és nem különösebben jóra értékelt) 18-19. századi írások egy sorozatot alkotnak. Nos, a tudományos-fantasztikus folyóirat profiljából kissé kilógnak ezek a sztorik. 3/5.

Michelberger Miklós: Apróra váltva 1.

Novella. Az időutazó a jövő heti lottószámokra kíváncsi; a hazatérő férj saját alvó önmagát találja felesége mellett az ágyban. Két extrarövid, valamennyire szellemes történet, továbbiak is követik őket a lapszám vége felé. 3/5.

Frederik Pohl: A kedves sziget

The Kindly Isle. Novella, 1984. Koczóh Péter fordítása. Boros Zoltán, Szikszai Gábor illusztrációi. Jerry, az egykori biológiafegyver-fejlesztő ma ingatlanberuházási tanácsadóként méri fel, érdemes-e megvásárolni egy csendes-óceáni szigeten a holland befektetők által félbehagyott szállodát, amikor egy rég felszívódott kutatótársa nyomára akad… Végre minőségi sci-fi a lapszámban! Remekül (és főleg ráérősen) felépített alaphelyzet, működő karakterek, plasztikus világ. Nincs sok akció, de nem is igazán kell. 5/5.

Ruszlan Szagabaljan: A “Szuperizé”

Novella, 1987. Földeák Iván fordítása. A feltaláló találmánya újabb és újabb hasznos eszközökké alakítható át, de a bizottság nem igazán lelkesedik érte… Nem tudom pontosan, mit akar bemutatni ez a Cápák között-epizódként is felfogható, rövid írás. Az innováció értékelésére szolgáló képesség hiányát a szocializmusban? Az eredetit nem sikerült megtalálnom, a Galaktikában segítőkészen annyi áll csak, hogy a szovjet Ifjú Gárda folyóiratban jelent meg valamikor 1987-ben. 3/5.

Gregorz Babula: Dia

Klatka. Novella, 1987. Nemere István fordítása. Egyik pillanatról a másikra minden megváltozott, a közlekedési lámpa pirosa zöld lett, a zöld piros, a sárga viszont kék, ha az ember sötétet szeretne, felkapcsolja a lámpát – van rá egy furcsa magyarázat… A cím és a színek segítenek a rejtély megválaszolásában. Távolról integet Abbott Síkföldje, de ez azért nem az a szint. 3/5.

Wayne Wightman: A szív és a kés birodalmában

In the Realm of the Heart, in the World of the Knife. Novella, 1985. S. Kovács Judit fordítása. Jenkovszky Iván illusztrációi. Stattor valaha forradalmár volt, és mára mindent elért: bolygók százainak ura, rendelkezik emberek milliárdjainak életéről és haláláról, egykori harcostársait bebörtönöztette – egyiküket, a nőt, aki egykor szerette, és még mindig hisz benne, most maga elé hívatja… Aki már rég eldobta magától az ideáljait, azt zavarja, ha mások még ragaszkodnak a közös értékekhez. Lelombozó történet valahol az egymást zsarolhatóvá tevő maffiatagok és az 1984 között. 3/5.

MŰHELY

Megkérdeztük… – Adam Hollaneket, a Fantastyka főszerkesztőjét

Interjú. Beszélgetés a lengyel sci-fi meghatározó alakjával. Az elmúlt lapszámok interjúi közül talán ez a legkevésbé érdekes. Ami feltűnt: Hollanek egyértelműen egy új “pop-romantika”-ként tekint a sci-fire. 2/5.

Urbán László: SF-arcképek – Az ifjúság írója: Tábori Róbert

Profil. A 19. és 20. század fordulóján népszerű iró-újságíró, “felnőtteknek szánt sci-fi”-szerző bemutatása. Az utolsó napsugár megjelent a tematikus 35. lapszámban, valahonnan rémlik a Mesevilág a tenger mélyén című Atlantisz-regény is, de azért kicsit olyan érzésem van, mintha a bödön alját kapargatná a szerkesztő az egyre újabb, kicsit is relevánsnak látszó magyar ős-sci-fi szerzők megtalálásához. 3/5.

Both Előd: Erőmű a világűrben?

Tanulmány. Megéri-e, és megvalósítható-e egyáltalán az emberiség teljes energiaszükségletét megtermelő napelemfarmok telepítése geoszinkron pályára? Alaposan végiggondolt elemzés, az eredménye: nem. Persze az 1987-es napelemek a maguk 5-10% közötti hatékonyságával messze elmaradnak a mai 18-24%-osok mellett – igaz, valószínűleg az energiaigényünk is nőtt azóta. 4/5.

Rena Yount: Minőség

Pursuit of Excellence. Novella, 1984. Koczóh Péter fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. Léteznek a Normális meg a Tervezett emberek, és egy szülőnek mindent meg kell tennie, hogy az ő gyereke a második csoportba tartozzon – Evelyn legalábbis úgy érzi, ezért a célért semmi sem drága… Nagyon durva ez a sztori, könyörtelen az a logika, amivel az anya végiggondolja születendő lánya Tervezetté tételét, félredobva férjét és fiát. Jó előtanulmány a Gattaca című filmhez. A szerző neve nem Youth, hanem Yount. 4/5.

Michelberger Miklós: Apróra váltva 2.

Novella. A csak időben és csak térben létező lények elbeszélnek egymás mellett, a játékos egy kis kék bolygót trafál telibe a legújabb játékgéppel, a veréb és a túzok időgéppel próbálnak túljárni egymás eszén. Újabb nyúlfarknyi sztorik, az utolsó egész szellemes. 3/5.

Minotaurus

Rejtvény. Betűlabirintus különböző hosszúságú, előre megadott szavakkal. Továbbra sem értem, minek rejtvény a Galaktikába, talán azért nem, mert sosem firkálnék össze egy folyóiratot. 2/5.

Vitalij Piscsenko: Mit feleljek holnap?

Что завтра ответить. Novella. Földeák Iván fordítása. Az ismeretlen fiatalember meghökkentő lehetőséget kínál Nyilinnek: újrakezdheti az életét egy tetszőleges pillanattól kezdve – éljen-e vele? Nyitott végű, filozófikus történet, inkább csak egy gondolatkísérlet, de szerintem sokan elgondolkodtunk már ilyesmin. 3/5.