Furcsák az arányok ebben a lapszámban, a terjedelem csaknem felét elviszi egy – egyébként kiváló – lengyel kisregény, a Dr. Traven hobbija. Végre egy sci-fit közölnek Joan Aikentől, Kir Bulicsov sárkányokról ír, és elolvashatunk egy éppen 250 éves japán történetet is.

A szerkesztőségi cikkek között további részleteket találunk az előző számban beharangozott, nagyszabásúnak ígérkező Fantasztikus Hétről, Trethon Judit pedig megemlékezik a nemrég elhunyt Robert Heinleinről.

A Karnics Tibor által festett borítón robotméhek vezetnek rakétákat egy távoli város felé, belül egy kép látható a Byron Haskin rendezte, Világok harca című 1933-as filmből és egy Kolonics István-grafika. Az ár továbbra is 28 forint.

A lapszám írásai:

Robert Stratton: Dr. Traven hobbija

Hobby doktora Travena. Kisregény, 1979. Nemere István fordítása. Pataki Tibor illusztrációi. Traven doktor a fogorvosi praxisából származó pénzt kedvtelésére, ritka kéziratok gyűjtésére és rendszerezésére fordítja – míg szert nem tesz egy távoli thai kolostor kincséhez vezető térképvázlatra… Igen, tudom, kicsit Indiana Jones-szerű ez a szinopszis, és nem is alaptalan a hasonlóság. A “Stratton” Marek Piestrak forgatókönyvírót takarja (kevésbé sikeres filmjei miatt őt tartották a lengyel Ed Woodnak, bár ezt ő utálta). Ez a kisregénye viszont izgalmas, tényleg kicsit film-, vagy inkább képregényszerű, és szépen lekerekített. 4/5.

MŰHELY

Megkérdeztük… Fekete Gyulát

Interjú. A szocializmus neves közéleti szereplőjének bemutatása – de ami itt fontosabb, ő írta az A kék sziget, az A szerelmesek bolygója és a Triszex című regényeket is. Elég vonalas lehetett az interjúalany, de a beszélgetés – szokás szerint – érdekes. A legjobb sztori: még 1954-ben beadta a kiadóhoz az A kék sziget vázlatát, de sokáig nem mondtak rá semmit. Feketét 1956-ban lecsukták írószövetségi szerepvállalása miatt, és amikor egy év múlva szabadult – de innen átadom a szót: “fellőtték az oroszok a szputnyikot, akkor berohantam a Mórához, hogy az istenit, én fantasztikus regényt akartam írni, és történelmi regény lesz belőle, ha tovább húzzák az időt.” 4/5.

SF-arcképek – Kalandok és jövőképek

Profil. “A harmincas évek kitűnő fantasztikus regény[e]”, az F. D. 6438 írója, Orbán Dezső bemutatása. Az értékelés számos egyéb regényt, novellát és más művet is felsorol, de azokat felejthetőnek ítéli – én sajnos az F. D. 6438-ról sem hallottam idáig. A kritika nyelvezete helyenként elég furcsa, mintha egy régebbi anyag átvétele lenne a cikk. 3/5.

Kir Bulicsov: Sárkánytörvény

Закон для дракона. Novella, 1975. H. Jándi Margit fordítása. Boros Zoltán, Szikszai Gábor illusztrációi. A bolygó barátságtalan, a “sárkányok” súlyos sebeket, a “szúnyogok” váltólázat okoznak – a megsebesült orvost váltó Pavlis azonban egyre inkább úgy véli, mindez csak véletlen… Ez a sztori egy amerikai író tollából sokkal véresebb lenne! Bulicsov (igazából Igor Mozsejko) a Sztrugackij testvérek után a legfontosabb orosz sci-fi író volt, bár egészen a közelmúltig méltatlanul kevés műve jelent meg magyarul. Novellái mindig élvezetesek. 4/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: Júliusi filmbemutató: Rövidzárlat

Kritika. A villámcsapástól szerethetővé lett robotról szóló sci-fi komédia bemutatása. A nyolcvanas évek második felének filmjeiben (Gyilkos robotok, Feltámad a vadnyugat, Terminátor, Szárnyas fejvadász) elég barátságtalan robotok irtották az embereket, a Rövidzárlat ötös számmal jelölt “főhőse” szerencsére rokonszenvesebb, mint ahogy az értékelés is, ami ezúttal viszonylag szpojlermentes. 4/5.

Szilágyi G. Gábor: Filléres fantasztikus filmrelikviák – II. tekercs

Kritika. Két újabb, az 1930-as években készült magyar amatőr sci-fi film, a Halál és az orvos, valamint az A Nő és a Gép bemutatása. Sajnos ezekből sem maradt kópia, mondjuk, a fázisképek alapján az “amatőr” jelző valósnak tűnik. De attól még megnézném őket! 4/5.

Filmhírek

Kritika. Négy sci-fi film bemutatása. Amazing Grace and Chuck, Amazon Women on the Moon, *batteries not included, Mutant Hunt – elég vegyes válogatás, az Amazon Women… kivételével nem igazán állja ki egyik sem az idő próbáját. 3/5.

Uyeda Akinari: Kibitsu üstje

吉備津の釜. Novella, 1776. Gyáros Erzsébet fordítása. Ámon László illusztrációi. Hiába a támogató szülők és az odaadó feleség, Shotaro megszökik a szeretőjével – amikor egy démon üldözőbe veszi, tudós varázslóhoz fordul, de az ő segítségével sem tud élni… A megjelenés éve nem téves, ez az írás bizony kétszázötven éve íródott! A japán rémtörténetek alakjai és fordulatai keverednek benne a távol-keleti szokásokkal és kultúrával, és persze az emberi gyarlóság tértől és időtől függetlenül ismétlődő mintáival – s bár a szerző nem ítélkezik a főhős felett, mi azért nyugodtan megtehetjük. 4/5.

Fekete Gyula: A kíváncsiság veszedelmei

Novella. A mindent látó és mindent halló gép után jöhet a gondolatolvasás – a tudós jól szórakozik, de aztán a császár elraboltatja és ellene fordítja a masinát… Van Bradburynek egy novellája, amiben a kínai császár elé viszik a repülő szerkezetet készítő alattvalót – ez hasonló történet, és a vége sem kevésbé véres, bár az uralkodó itt kevésbé filozofikusan áll a találmányhoz. 3/5.

Dévényi Tibor: Álmodozás öt tételben

Novella. Nyolc év a fotonátemelő állomáson: a munka unalmas és könnyű, de közben lehet álmodozni az asszonyról, a gyerekről és általában a csodás világról, amit az összegyűlt pénz majd lehetővé tesz – na persze ott az infláció, és az élet sem állt meg a szolgálat alatt… Nyilván jó a sztori, de a bürokrácia és az űrlapok mindent visznek. Szinte érzem a pörköltszaft szagát. 4/5.

Dévényi Tibor: Hobbi

Novella. Mi lesz, ha a mesterséges megtermékenyítés lesz a természetes? Alcím: biotechnológiai dráma három részben. Kulcsszavak: petelefejtő technikus, inszeminárium. Dévényi at his best. 4/5.

Joan Aiken: A nyár nyomában

Searching for Summer. Novella, 1958. Kemény Dezső fordítása. Pataki Tibor illusztrációi. Tom és Lily az esküvő után egy ócska robogón azonnal nászútra indulnak – olyan helyet keresnek, ahol az évtizedes, áthatolhatatlan felhőrétegen keresztül kivillan a Nap… Joan Aiken tud sci-fit írni, és én ötöst adhatok rá! Persze ez is inkább mágikus realizmus, de posztapokaliptikus alapon. Remek karakterek, óvatosan felemelő befejezés. Végre! 5/5.

Jean-Pierre Andrevon: Az utolsó film

Le dernier film. Novella, 1984. Szirányiné Pálffy Gabriella fordítása. Hambalek János illusztrációi. Öthónapnyi munkanélküliség után az ember minden lehetőségnek örül, hát még annak, hogy statiszta lehet egy háborús szuperprodukcióban – ami váratlanul élethűnek bizonyul… Sajnos nem nehéz kitalálni, hova fut ki a történet, de vannak benne jól elkapott, életszerű jelenetek. 3/5.