Újabb vegyes szám. A szerkesztő bevezető írása Frederik Pohl Csernobil című, hamarosan megjelenő dokumentumregényét promózza. Külön cikk foglalkozik a Galaktika Baráti Kör által 1988 augusztusára tervezett Fantasztikus Hét megdöbbentően gazdag programjával: a legjobb magyar sci-fi művészek kiállítása (színes katalógussal), science fiction filmhét a Kossuth moziban, lézerszínházi, vetítések, kosztümök és maszkok a Planetáriumban, dedikál Pohl (a fent már említett Csernobilt) és Däniken (a Tévedtem volna? című könyvét), a Petőfi Csarnokból megpróbálják felhívni egy, a Föld fölött keringő űrhajó legénységét… Ha valaki részt vett ezeken a rendezvényeken, írja meg kommentben!

A lapszám legjobb novellája Zelaznytól A Fudzsi 24 látképe, de Tanith Lee-től a David Darvinda és Csernai Zoltántól a Galápagis királynője is nagyszerű. A kritikák és tanulmányok közül a Filléres fantasztikus filmrelikviák és Szentmihályi Szabó Nemere-értékelése tetszettek leginkább.

A címlapon Merczel Péter elsőre a Tron című filmre emlékeztető festménye, belül egy képkocka az Invaders from Marsból, valamint Pataki Tibor egy rajta látható. Az ár 28 forint.

A lapszám írásai:

Roger Zelazny: A Fudzsi 24 látképe

24 Views of Mt. Fuji, by Hokusai. Novella, 1985. Gálvölgyi Judit fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. Mari sorban végigjárja a helyszíneket, ahol Hokuszai híres fametszeteit készítette a Fudzsi hegyről – férjét akarja megtalálni, vagy legalábbis azt, akivé lett… Lassan összeálló, tragikus történet, rengeteg multikulturális utalással a metszetektől kezdve az indiai és európai történelemig, művészetekig és vallásokig. Közben egyetlen pillanatra sem unalmas, nagyszerű főszereplővel és remek fordulatokkal. A Transcendence írói sokat meríthettek belőle. Igazából 4,5, de kerekítsünk ezúttal felfelé. 5/5.

Forgó László: Friss vér

Novella. Kolonics István illusztrációi. Az Iris bolygón óriási kelyhű, vörös virágok nőnek, de minden békés, és a távolban mintha egy település fényei pislákolnának – Kirill úgy dönt, közelebbről is megnézi… Nem túl eredeti sztori, de legalább nem is hihető. Egy fél Homályzóna-epizódra elég lenne, de igazából csak egyetlen jó jelenet van benne. 3/5.

MŰHELY

Megkérdeztük… Rónaszegi Miklóst

Interjú. Beszélgetés a Nyikorgó idegen szerkesztőjével, a Meteorok viharában és a Rovarok lázadása írójával. Akit úgyis mindenki a Kartal-regények miatt ismer. Közepesen érdekes interjú, a szokásosnál laposabb kérdésekkel, néhány nyilvánvaló ziccert is kihagyva. 3/5.

Urbán László: SF-arcképek – A kiábrándulás álmai – Szini Gyula

Profil. Cholnoky, Krúdy, Móricz kortársának, néhány korai sci-fi elbeszélés szerzőjének bemutatása. Irodalomtörténeti szempontból érdekesek ezek az “arcképek”, bár az időzítésük kicsit furcsa. A tizenkilencedik és huszadik század fordulójának hazai proto-sci-fijét a 35. lapszám mutatta be, Szini novellája is ott jelent meg, de ki emlékszik már rá itt a 93. számban? Jobban össze kellett volna hangolni a konkrét műveket és a szerzők bemutatását. 4/5.

Hargitai Károly: Pestisek kora

Tanulmány. Túlnépesedik a Föld – lehet, hogy a világjárványok a természet szabályozó mechanizmusai? Érdekes, de elképesztően borúlátó jóslatokkal operáló áttekintés. Szerencsére a felhasznált források túlbecsülték a hatást, például nem nőtt milliárdos nagyságrendűre az AIDS-fertőzöttek száma. 3/5.

Várkonyi Tibor: Marxizmus, vallás, exobiológia

Tanulmány. Vegyük elő a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem egyik tankönyvét és a Bibliát, és nézzük meg, kiterjeszthetőek-e a földönkívüli civilizációkra! Vicces így 2026-ban a (valójában soha nem) “működő szocializmus” definícióit meg a Tízparancsolatot csavargatni, hogy olyan lények is beleférhessenek, akikről valójában semmit nem tudunk. 4/5.

Tanith Lee: David Darvinda

Foreign Skins. Novella, 1984. Koczóh Péter fordítása. Kolonics István illusztrációi. Ahogy anyja, úgy David sem érzi otthon magát Indiában, ahová apja munkája miatt költöztek: nincs barátja, nem érti a nyelvet és a kultúrát – a most felvett helyi nevelőnő talán segíthet neki… Csodálatos, előrehozott felnőtté válás a fiú fantáziájában – vagy valóság volt a kaland a kígyók országában? Igazából csak egy allegória ez a másik világ, de mélyen emberi Tanith Lee meséje. Sci-fi persze nincs benne. 4/5.

V. Nagy Zsuzsanna: Egy csepp alkoholt sem…

Novella. Henry soha nem iszik, de Teresa úgy gondolja, kapcsolatuk hároméves évfordulóján végre koccinthatnának egyet – mikor a fiú tiltakozik, titokban önt egy kis rumot a kólájába… Nyilván nem kellett volna, de az alapsztori kissé valószínűtlen: inkább a pasik erőltetik az ivást. A csattanó viszont remek, el tudnám képzelni egy tévés sci-fi antológiasorozat epizódjaként. 3/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Szilágyi G. Gábor: Júniusi filmbemutatók: Szárnyas fejvadász

Kritika. A legendás Ridley Scott-film bemutatása. Rendes kedvcsináló, és nem árulja el a teljes sztorit, ami már önmagában is plusz. Nem értek egyet leljesen azzal, hogy belehal a film a látványba, de azért van benne valami. 4/5.

Kóczián János: Júniusi filmbemutatók: Végső visszaszámlálás

Kritika. A VHS-korszak egyik sztárja, a Végső visszaszámlálás című film bemutatása. Kissé túl lelkes értékelés a Nimitz időutazásos sztorijáról, amit a Top Gunhoz hasonlóan akár toborzófilmként is felfoghatunk. Érdekes információ, hogy többször is elhalasztották az 1980-as film hazai bemutatóját, egyszer konkrétan le is járt a jogdíj, és újra meg kellett vásárolni, Nógrád és Hajdú-Bihar mozirajongói pedig a budapestieket megelőzve láthatták. A kritika nem említi a csapból is ömlő főcímdalt! 3/5.

Szilágyi G. Gábor: Filléres fantasztikus filmrelikviák – I. tekercs

Kritika. Az 1933-ban forgatott “A Föld halála” című amatőrfilm bemutatása. Úgy látszik, a “Filléres fantasztikus filmrelikviák” sorozat lesz, és ez az első rész. Kár, hogy a korai amatőrfilm, amiből mindössze egyetlen példány készült, tönkrement, és csak három fáziskép őrzi az emlékét. 4/5.

Filmhírek

Kritika. A Robot Jox és az Angel Heart című filmek bemutatása. Egy korai, nem túl jó mecha-film és egy legendás thriller-horror – érdekes párosítás. Az első címe nem RoboJox, hanem Robot Jox. 3/5.

Stefan Grabiński: A holtvágány

Ślepy tor. Novella, 1918. Gyáros Erzsébet fordítása. Ámon László illusztrációi. Az éjszakai vonat legtöbb utasán megmagyarázhatatlan félelem vesz erőt, sokan leszállnak úticéljuk elérése előtt, mások egyenesen a száguldó kocsikból vetik ki magukat – a szerelvényen maradó bátor kisebbséget a kalauz különös utazásra hívja… Misztikus elbeszélés, nem világos, hogy spirituális vagy alternatív univerzumba vezető túráról szól. A szerző neve nem Grabowski (az a Macskafogóban volt :-)), hanem Grabiński. 3/5.

Lőrincz L. László: Angyal Firenze felett

Novella. Rőczei György illusztrációi. Napernyő végén lógó óriási paradicsomnak látszó dolog száll le Firenzében, felreped a héja, és csodatévő kis lény száll ki belőle – nem tudni, Isten angyala ő, elűzött alkimista Frankhonból, vagy valami más, mindenesetre odavan a templomi gyertyák ízéért. Vicces kis epizód egy nemlétező Lőrincz L.-könyvből, szórakoztató, de semmi több. 3/5.

KÖNYVEKRŐL

Várkonyi Tibor: Kicsit több, mint sci-fi

Kritika. Az UFO-k és elsüllyedt világok című könyv bemutatása. Saját portékát népszerűsít a kritikus: a kiadvány a Galaktika Baráti Kör Könyvklubban jelent meg. Csak a “tanulmányokról” ír, bár van ott vagy negyven novella is. 3/5.

Trethon Judit: Acheroni rémtörténet

Kritika. Alan Dean Foster A bolygó neve: Halál című regényének bemutatása. Korrekt ismertető az Aliens “megkönyvesítésének” magyar kiadásáról. 4/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Űropera félezer év múlva

Kritika. Nemere István Aranybolygó című regényének bemutatása. Szentmihályi Szabó – joggal – nem túl lelkes Nemere tizenkettő-egy-tucat sci-fi kalandregényétől. Elmondja, hogy a népszerű szerző Nyugaton – egy jó menedzserrel megtámogatva – akár világhírű is lehetne, aztán gonoszul hozzáteszi: akkor legalább nem magyarul írna. 4/5.

Joan Aiken: Az üveggömb szépe

Belle of the Ball. Novella, 1969. Kemény Dezső fordítása. Kolonics István illusztrációi. A mutatványos sátrában egy mindenfajta nyílás nélküli üveggömb, benne meztelen lány ül – hogy került oda? Nem tudjuk meg persze. Ez a mostanra szokásossá váló sci-fi-mentes Aiken-novellák következő darabja: a 91. és 92. után most a 93. számban is kapunk egyet. A francia nyelvű társalgást illett volna lábjegyzetben lefordítani. 3/5.

Csernai Zoltán: Galápagos királynője

Novella. Visnyei Ilona illusztrációi. A fogolytáborból szabadulva Pablo a legnagyobb Galápagos-szigetre, Isabelára kerül, a vulkánok közötti völgyben eltűnt fiát gyászoló farmer, Gunnar mellé – egy kitörés során Gunnar eltűnik, előkerül viszont egy furcsán súlytalan gyereklány… Ősi civilizációról mesélő Csernai-írás, izgalmas, bár kissé csapongó és befejezetlen. Plasztikus a főszereplő leírása, de nem igazán segíti a történetet. 4/5.

A kincsvadász megfejtése

Rejtvény. Az előző számban közölt rejtvény megoldása. Nem is tudom, érdemes-e egy rejtvényről és a megfejtéséről bővebben írnom. A grafikai megvalósítás mindenesetre nem túl igényes. 2/5.