Aki a címlapkép alapján újabb fantasy-különszámra számít, csalódni fog: egy újabb vegyes lapszámot kapunk közepes tartalommal, amit csak a legvégén ment kapufára egy elképesztően erős Jim Aikin-novella, az “Egy hely, ahol elidőzhetünk kicsit”.
Tényleg nehéz bármit is kiemelni, talán csak Ben Bova rövid írása, az „Aki harmincszor látta a Gunga Dint” és John Fekete tanulmánya, “A science fiction Magyarországon” emelkednek a középszer fölé.
A borítón Wojtek (más írásmóddal Wojciech) Siudmak festménye, őt ekkoriban lelkesen sztárolták. Belül Boris Vallejo képe és fotója, hátul ATLANTISZ-reklám. Az ár 48 forint.
Marek Baraniecki: Kasszandra feje (második rész)
Głowa Kasandry. Folytatásos kisregény, 1983. Józsa Péter fordítása. Boros Zoltán, Szikszai Gábor illusztrációi. Hornic győztesként tér vissza a faluba, de mielőtt boldog új életet kezdhetne Kariával, megjelennek a radioaktív fertőzés első jelei, és a közösségnek menekülnie kell – miközben Hornic a támaszponton összegyűjti az utazáshoz szükséges holmikat, kiderül, hogy Kasszandra nagyon is működőképes… Végtelen hosszúságú leírás a támaszpont mélyébe való lejutás nehézségeiről, félbehagyott teológiai elemzés, furcsa kérdezz-felelek egy mesterséges intelligenciával, majd a befejezés nyitva hagyása – egy könyörtelen szerkesztő feszesebbé tehette volna az írást. 3/5.
Arthur C. Clarke: Bújócska
Hide and Seek. Novella, 1949. Füssi-Nagy Géza fordítása. Máthé G. Ferenc illusztrációi. Amint a mókus észrevette, hogy a vadászok figyelik, máris elrejtőzött egy vastag törzsű fa túlsó oldalán – Rupertnek, a kocsmárosnak erről eszébe jut egy történet a magányos felderítőről, aki a Phobos felszínén bujkált egy ellenséges cirkáló elől… Mérsékelten izgalmas történetbe csomagolt tudományos ismeretterjesztés, itt éppen az űrhajók mozgásának fizikájáról. Clarke sok írása ilyen. 3/5.
MŰHELY
John Fekete: A science fiction Magyarországon
Science Fiction in Hungary. Tanulmány, 1989. Hajdú Gábor fordítása. A hazai sci-fi egy külföldre szakadt kultúrtörténész szemével. Lelkiismeretesen, remek szempontrendszer szerint összerakott áttekintés a kanadai Trent Egyetem professzorának tollából, a Science Fiction Studies folyóirat 1989-es számából. Nem dicséri túl a műfaj hazai állapotát, főként az irodalmi elfogadottságot és a kiépült kritikai hátteret hiányolja, Kuczka Péter működését azonban elismeri. Többször is említi Tandori Dezsőt – utána kell néznem, miket is írt. 4/5.
Bogáti Péter: A számítógép hímnemű
Novella. Benkő Sándor illusztrációi. A mesélő komoran sorolja az emberiség és a mesterséges intelligencia háborújának számunkra gyászos eseményeit – hallgatósága beletörődve hallgatja, felesége azonban úgy véli, a gépeknek is van érzékeny (vagy érzéki?) oldala… És Birike nem is téved! De Bogáti Péter igen, legalábbis az alapötletet illetően: egy számítógép nem süti ki az áramköreit attól, hogy sokszor megnézi egy nő anatómiailag pontos hologramját. A sztori megírását mindenesetre valószínűleg élvezte (mármint a szerző). 3/5.
Ben Bova: Aki harmincszor látta a Gunga Dint
The Man Who Saw “Gunga Din” Thirty Times. Novella, 1973. Kóczián János fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. A veszélyes anyagokkal kísérletező kutató elméjében összeolvad a cég részvényeseinek közgyűlését megzavarni igyekvő hippik és a kedvenc filmjében a brit katonákra és hős vízhordójukra rontó thuggisták küzdelme… Pillanatkép az őrület határáról, jól megírva – de hol van ebben a sci-fi? A szerző személyében talán? 4/5.
FILM, TV, VIDEO
Bergendy Péter: Atlantisz Horrorfesztivál
Kritika. A Toldi mozi horrorfilm-fesztiváljának előzetese. Talán pontosabb szó lenne rá a “teaser”, mert hangulatfestő szavakban bővelkedik az írás, de tényekben kissé szegényes. Gondolom, egy következő lapszámban már a programot is elolvashatjuk. 2/5.
Bergendy Péter: Pókundor Spielberg házában
Kritika. Az Arachnophobia – Pókiszony című film bemutatása. Van itt pár érdekesség a forgatásról, de a legnagyobb meglepetés egy ugrás az időben! Bergendy szerint az 1990-es film eredeti címe túlságosan intellektuálisnak hangzott, így a stúdió megváltoztatta “Along Came a Spider”-re. Tényleg van ilyen című film (Magyarországon “A pók hálójában” címen láthattuk), de az 2001-ben jelent meg! 3/5.
Bereczky Tamás: Leviathan
Kritika. A Leviathan című film bemutatása. A jövő itt van – Leviathan. Ez az értékelés címe. Milyen jövő? Nem derül ki, az viszont igen, hogy a kritikus szerint a film annyira ügyesen lopkodott össze elemeket a 2001-ből, az Androméda-törzsből, a Dologból és a Nyolcadik utasból, hogy az eredmény ha eredeti nem is, de legalább élvezhető lett. 3/5.
Bergendy Péter: Megint Frankenstein
Kritika. A Frankenstein Unbound című film bemutatása. A film mellett szerencsére a rendezőről, Roger Cormanról is olvashatunk pár érdekességet. Corman megérdemelne egy komolyabb életút-cikket is, ami választ ad a kérdésre: hogyan fedezhet fel és indíthat el valaki annyi tehetséget, ha ő maga igazán nagy, “blockbuster”-szintű közönség- és kritikai sikert nem produkált? 3/5.
Bergendy Péter: Filmhírek
Kritika. Új megjelenések, filmtervek, események, iparági hírek – röviden. Misery (Tortúra), Naked Lunch (Meztelen ebéd), Ómen-sorozat, Batman II (“egy még silányabb filmet fogunk látni?” – kérdezi a kritikus kritikus), Riverworld (ebből nem lett semmi), Death Angel (ebből sem), egy újabb Superman, filmfesztiválok és még sok pársoros hírecske. 3/5.
Bergendy Péter: Kedvencek temetője – Pet Sematary
Kritika. A Stephen King-filmadaptáció bemutatása. Nyúlfarknyi szinopszis a szpojleren innen, King-idézetek, Maine mint fikciós és valóságos helyszín. 3/5.
Tom Reamy: A Detweiler fiú
The Detweiler Boy. Novella, 1977. Szabóné Mohácsi Enikő fordítása. Ámon László illusztrációi. Angyalarcú, rokonszenves, kár, hogy púpos – kicsit gyakran költözik, mindig azután, hogy a közelben véres halált hal valaki, de a fiúnak van alibije… A sablonos magándetektív-történetek és az X-akták fura kombinációja. Emlékszem, a sorozatban kétféle epizód váltakozott: a Mulder húgát elrabló idegenek és a kormány összejátszásáról szólók, meg a “Monster of the Week”-típusúak. Reamy írása tökéletesen megfelel a másodiknak. 3/5.
Dévényi Tibor: Nesze neked gömbvillám!
Novella. Matild a tökéletes feleség: csendben marad, amikor a férje dolgozik, uborkás szendvicset és kávét készít neki – de a gömbvillám által otthagyott bikinialsót nem hagyja szó nélkül. Ez a természeti jelenség sokkal emberibb, mint ami (aki?) Cixin Liu regényében szerepel. 3/5.
ZENE
Cselőtei László: Fantasztikum és fémzene
Kritika. A sci-fi és a fantasy irodalom és képzőművészet kölcsönhatása a heavy metállal. Jól hangzó és nálunk kevésbé ismert nevek: Ronnie James Dio, Don Dekken, Alice Cooper, Iron Maiden – ma is lehetne ilyen listát készíteni. 3/5.
Jim Aikin: Egy hely, ahol elidőzhetünk kicsit
A Place to Stay for a Little While. Novella, 1986. F. Nagy Piroska fordítása. Fujkin István illusztrációi. Cynthia különös alakokat lát vendégül otthonában: a világ lyukait befoltozó öregembert, a beszélő rádiót, a saját egyéniség nélküli alakváltót – ebbe a sérülékeny közösségbe érkezik Steven, aki képes akaratát másokra ráerőltetni, de szeretné elnyomni magában ezt a pusztító erőt… Öntörvényű kívülálló csapódik bele egy törékeny szubkultúrába, nagy pusztítást végez, aztán továbbáll – látszólag semmi sem marad ugyanolyan a nyomában, de a legfontosabb értékek mégsem változnak. Nagyszerű, tragikus és közben felemelő novella. Több hasonló alaphelyzetű írás, film és sorozat is eszembe jutott olvasás közben, de leginkább a sokkal későbbi Hősök (Heroes) hasonlít rá. 5/5.
Kuczka Péter: Panner László halálára
Gyászhír. A Galaktika korábbi illusztrátorának búcsúztatója. A 27. számban találkozhattunk rajzaival. 3/5.
Szerkesztői üzenetek
Szerkesztői üzenetek. A szokásos tájékoztatás és reagálás. Ezúttal főként óvatos dicséretek és határozott elutasítások. Fura belegondolni, hogy ez volt a korabeli “chat”: az olvasók ráírtak a szerkesztőre, aki egy hónap múlva nyomtatásban válaszolt. 3/5.
KÖNYVEKRŐL
Urbán László: Bábák vagy gyarmatosítók?
Kritika. Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című könyvének bemutatása. “Clarke valóban korunk egyik legtehetségesebb fantasztája” – ez ezek szerint eddig kétséges volt. Pluszpont jár a Lasswitz-regény említéséért. 3/5.
