Tartalmilag nem túl acélos ez a lapszám, de – ahogy Kuczka Péter a szerkesztői bevezetőben is kiemeli – szerkezetileg megpróbál újítani. Nincs Műhely, Film, TV, videó és Könyvekről rovat, van viszont Más világok (“különös esetek, emberek, népek”) és Lidércfény (“rémes, kísérteties históriák”). Egyelőre egyik sem meggyőző.

Tetszett az amerikai gótikus Gépzongora a prérin Kate Wilhelmtől, A férfi, aki sosem felejt Robert Silverbergtől, nagyon bejött a Thrrup a tanárnőnek Mary Carakertől és az Örök jég Roger Zelaznytól. Van egy fura rejtvény és egy (szerintem) fölösleges naptár is, elvégre ez a januári szám.

Az első címlapon Veres László festménye a dínószerű lényen ülő sombrerós (vagy kínai kalapos?) alakkal, hátul rakéta vagy gabonasiló. A hátsó borítón újabb reklám az ATLANTISZ magazinnak: egy összetett szemű démon készül elrohanni a tanácstalanul hátraforduló, meztelen fekete szépség mellett.

Belül Jim Burns fotója és egyik festménye, illetve rajzok a következő számból.

Az ár 38 forint.

A lapszám írásai:

Kate Wilhelm: Gépzongora a prérin

The Girl Who Fell Into the Sky. Novella, 1986. Fencsik Flóra fordítása. Viszt György illusztrációi. Amikor John MacLaren elutazik apja nemrég elhunyt barátjának vidéki házához, hogy elhozzon onnan egy régi gépzongorát, a helyszínen összetalálkozik Lorna Shieldsszel, aki rokoni kapcsolatai révén érkezett a házba – hamarosan mindketten megérzik, hogy a hangszer és az elhagyatott préri egy sötét, évtizedek óta eltemetett titkot őriz… Igazi amerikai gótikus történet! Keveredik benne a hagyományos kísértethistória, a hamis messiás köré szerveződő, bukásra ítélt kommuna, a vallási tekintély és a szexuális kiszolgáltatottság, az eltitkolt családi bűnök, de legfőképpen a végtelen amerikai vidék hatása az emberi pszichére. 4/5.

Poul Anderson: A hosszú emlékezés

The Long Remembering. Novella, 1957. Friedmann Károly fordítása. Benkő Sándor illusztrációi. Armand pénzért és persze kíváncsiságból is vállalja, hogy részt vesz Rennie kísérletében: a tudós hipnózissal és más pszichofizikai eljárásokkal képessé teszi arra, hogy „világvonala” mentén újraélje közvetlen őse életének egy szakaszát – a fiatalember azonban a kísérletért nemcsak fizetséget és élményeket kap… Egyes elemei kicsit idejétmúltak, de a sztori érdekes. Nyilván nem lehet átélni egy több tízezer évvel előttünk élt elődünk élményeit, de mielőtt legyintenénk az alapötletre, gondoljunk az Y-DNS kutatásra: az apai kromoszómák elég rendesen visszakövethetőek akár az őskorig (és van is olyan cég, amelyik ilyen elemzést kínál). 3/5.

MÁS VILÁGOK

Jacques Bergier: Az 5-ös szám tizenhárom misztériuma

Le mystérieux nombre 5. Tanulmány, 1959. Rákosi Szilvia fordítása. Természettudományos tények – és tévedések – az ötös számmal kapcsolatban. Számmisztika, leegyszerűsített és néha kicsavart tények és meglepően sok helyes találat. Jó régi ez az anyag. 3/5.

Kemény Dezső: Misztikus szám-e az 5-ös?

Tanulmány. A Bergier-féle tanulmány tényellenőrzése. Éppen írni akartam, hogy ráférne egy kis kritikai értékelés az előző cikkre, és máris teljesült a kívánságom. Kemény nem matematikus, de elég alaposan utánajárt a dolgoknak. 3/5.

Peter Kolosimo: A tér látnokai

Spaziovisione. Tanulmány, 1971. Mészáros Katalin fordítása. Beszámoló Gerard Croiset holland médium és látnok állítólagos szenzációs eseteiről. Ez az 1971-es olasz eredeti írás magyar nyelvű, mindenfajta tényellenőrzés és kommentár nélküli közlése. Croiset (és az őt vizsgáló és “sztároló” Wilhelm H. C. Tenhaeff, az Utrechti Egyetem parapszichológia-professzora) működését már 1981-82-ben darabokra szedte egy holland oknyomozó újságíró, Piet Hein Hoebens. Helló, Galaktika-szerkesztőség, ti mit csináltatok az azóta eltelt nyolc évben? 2/5.

Jacques de Sugny: Sivatagi Pompeji

Tanulmány. Rákosi Szilvia fordítása. A jelentős szaharai kereskedőváros, Aoudaghost története. Nem számmisztika, nem paratudomány, ez itt igazi régészet! A homok által eltemetett egykori oázisra épülő gazdag települést 1960 és 1976 között tárták fel, 1970-ben jelent meg az első tudományos összefoglaló az ásatásokról, de Sugny cikke feltehetően már ezekből az eredményekből merített. 3/5.

David Lewis: Az a csodálatos Szemétszedő Kecske

The Epoxy Goat. Novella, 1973. Nagy Gábor fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. John és önkéntelen segítőtársa, Mike egy automata hulladékgyűjtő gépet építenek, amely az autópályák mellett eldobált szemetet szedi össze – a szemétazonosító algoritmus azonban nem elég pontos… A sztori közepesen ötletes, a kivitelezés “hit and miss”, a személyes kapcsolatok pedig – bár a szerző láthatóan nagy gondot fordított rájuk – nem igazán hitelesek. De azért szórakoztató az írás. De vajon miért “epoxy” az angol cím? 3/5.

Rejtvény

Idézet három ismert regényből – ezek szerzőjét és címét kell beküldeni megfejtésként. Nyeremények: öt tiszteletbeli GBK-tagság, tíz közismert magyar szerző saját kezű aláírásával ellátott sci-fi meglepetés. Volt tíz közismert, élő magyar sci-fi szerzőnk? 3/5.

Jack Finney: Harmadik szint a föld alatt

The Third Level. Novella, 1950. Kapuvári Zsuzsa fordítása. Bíró Péter illusztrációi. Mindenki tudja, hogy a New York-i Grand Central pályaudvarnak két szintje van – Charley egy napon véletlenül mégis megtalálja a harmadikat… Finney írta az egyik leghatásosabb sci-fi film alapjául szolgáló The Body Snatchers című regényt – ez a történet nagyon nem hasonlít arra, de az emberek viselkedésmódja és beszéde egy kicsit mégis ismerős. Váratlan, de nem ELÉG váratlan a csavar a végén. 3/5.

Gilda Musa: Zuhanás a semmibe

Trenta colonne di zeri. Novella, 1964. Patak Márta fordítása. M. Tóth Éva illusztrációi. Nikol soha nem vágyott az űrbe, megbecsült adminisztratív munkatárs volt a Gernán, de barátnője, Leira odavan az űrhajósokért, és csak akkor megy hozzá feleségül, ha ő is repül legalább egyszer… Az olasz cím kb. “Harminc oszlopnyi nulla”: ez látható a papíron, amit Nikol az űrhajó számítógépén kinyomtat. Hasonló motívum, mint a papírlap, amit Wendy, Jack Torrance felesége talál a Ragyogásban (The Shining): “All work and no play makes Jack a dull boy.” 3/5.

Robert Silverberg: A férfi, aki sosem felejt

The Man Who Never Forgot. Novella, 1958. Kapuvári Zsuzsa fordítása. Viszt György illusztrációi. Niles mindenre, ami az életében történt, teljes részletességgel emlékszik, és ez túl nagy teher a számára – sehol sem találja a helyét, ezért folyton úton van… A fotografikus memória sok sztoriban előforduló “szuperképesség”, onnan már csak kis ugrás az itt leírt állapot. Remekül van megírva, de valahogy nincs benne elég átütőerő. Négyes alá. 4/5.

Naptár

Németh Lajos illusztrációi. Az 1990-es év hónapjai sci-fi és fantasy témájú rajzok kíséretében. A rajzok jók, a hasznosságot továbbra is megkérdőjelezem. 3/5.

Mary Caraker: Thrrup a tanárnőnek

A Thrrup for Teacher. Novella, 1984. Szabó Edit fordítása. M. Tóth Éva illusztrációi. Morgan nagy lelkesedéssel vágott bele a tanítónői munkába Parth mocsárbolygóján, de hagyományos módszerei nem működnek – elődeihez hasonlóan már-már feladná, amikor egy napon a legkitartóbb gyerekek ráébresztik valamire… Életből ellesett alaphelyzet (már amennyire ez egy idegen bolygón, fura lények között lehetséges), remek jelenetek, jó karakterek, a hollywoodi történetmesélő ív tökéletes leképezése (de ez nem baj). Eddig a legjobb írás a lapszámban! 4/5.

LIDÉRCFÉNY

Szentmihályi Szabó Péter: Mini-horrorok

Novella. Történetek a nekrológíróról, aki talán gyártja is munkái alapanyagát; a fekete, Garfield nevű macskáról, aki (?) pokollá teszi gazdája életét; a szabadkőművesek árulójáról, aki egy katedrálist díszít; a vámpírról, aki beleszeret egyik áldozatába; a teljes világot hologramként megörökíteni kívánó művészről; a férfiról, aki egyszer csak megérzi magában az ellenséges erőt; és a maffia bérgyilkosáról, aki emberére talál Brazíliában. Néhány bekezdésnyi horror-karcolatok több-kevesebb eredetiséggel fűszerezve. De miért fekete Garfield? 3/5.

Robert Bloch: A cselekmény a fontos

The Plot is the Thing. Novella, 1966. Hajdú Gábor fordítása. Viszt György illusztrációi. Peggy egy idegösszeomlás után évekre visszavonul a világtól, és régi horrorfilmek nézésével tölti az idejét – amikor végül gyógyultan világ körüli útra indul, gyanúsan ismerős dolgok kezdenek történni vele… Bloch elképesztően termékeny szerző volt, remek stílussal. Én a Galaktikán kívül az Interpress Magazinban is találkoztam szellemes írásaival – ez is ilyen, bár túlságosan hosszan vezeti be a poént. 3/5.

William F. Nolan: Halált hozó hasonmás

Death Double. Novella, 1963. Hajdú Gábor fordítása. Viszt György illusztrációi. Clayton Weber kaszkadőr, Claude Morell, a színész dublőre a veszélyesebb jelenetekben – de talán több is annál… A kezdés után nem gondoltam volna, hogy ez egy nem rossz, de nem is kiemelkedő párhuzamosvalóság-sztori lesz. 3/5.

Roger Zelazny: Örök jég

Permafrost. Novella, 1986. Kaposi Tamás fordítása. Bíró Péter illusztrációi. Paul és Dorothy expedíciót terveznek a fagyos Balfrost bolygó egyik barlangjába, de a férfi az első kirándulásra valamiért nem szeretné magával vinni az utat finanszírozó lányt… Jól felépített világ, érdekes karakterek, pluszpont jár a micéliumért. Amikor Zelazny az egyik éppen eszmélő szereplő belső monológját próbálja töredezett mondatokkal megjeleníteni, az nem valami meggyőző, de lehet, hogy csak a fordítás teszi. 4/5.

Dmitrij Bilenkin: Misa Kuvakin és szörnyetegei

Миша Кувакин и его монстры. Novella, 1985. Takács János fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. Misa tehetséges genetikus, de nem túl szerencsés horgász: míg tudóstársai nagy dévérkeszegeket fognak, neki csak apró süllők akadnak a horgára – úgyhogy Misa segítségül hívja tudományos szakterületét… Néha átjön a szovjet-orosz humor, néha kevésbé: ez most az utóbbi. 3/5.