Galaktika 111

Biztató a szerzők listája: Orson Scott Card, Andrej Dmitruk, Harry Harrison, Alan E. Nourse – egyesek felnőnek a feladathoz, mások kevésbé.

Akiket dicsérni lehet: Cardtól a Szemet szemért nagyszerű, hátborzongató írás, és kikacsint mögüle Ender. Dmitruk … az élet tengerének tovasikló nagy démona… című klasszikus sci-fije elsősorban az első fele miatt emelkedik ki, Nourse Nagyvizitje pedig a humora révén. Sherwood Springertől a Loreley hangja és Charles Sheffieldtől a Megsemmisítő vektor, bár mindegyikben van hiba, tágítják a Galaktikában megszokott tartalmak körét.

Találunk még a lapszámban jó tényirodalmat is, például egy alapos Batman-kultúrtörténetet és egy kritikát Greg Bear Blood Music című regényéről.

Az első címlapon Veres László képe, a hátsón viszont most először (és ezután még sokáig) az új FANTASY magazin reklámjaként szolgáló kép, itt például sárkány támad egy alulöltözött, leláncolt nőre. Belül egy kép a Who Framed Roger Rabbit? című hibrid, élő és rajzolt szereplőket egyaránt tartalmazó filmből, illetve két grafika Viszt Györgytől.

Az ár harmincnyolc forint.

A lapszám írásai:

Orson Scott Card: Szemet szemért

Eye for Eye. Novella, 1987. Friedmann Károly fordítása. Ámon László illusztrációi. Mick Winger környezetében megbetegszenek és meghalnak az emberek, akikre megharagszik: vajon ő okozza ezt, és ha igen, még mire lehet képes? Szuperképesség, fajnemesítés, vallási fundamentalizmus és néhány jól felismerhető motívum az Ender’s Game-ből – remek írás, a megemelt árért ilyesmit várnék el a szerkesztőktől. Ötös alá. 5/5.

Andrej Dmitruk: … az élet tengerének tovasikló nagy démona…

Скользящий по морю космоса. Novella, 1981. Földeák Iván fordítása. Fujkin István illusztrációi. Alekszej Gurjev űrforgalmi diszpécser meglepve látja, hogy a menetrend szerinti teherűrhajók mögött egy ismeretlen rakéta is feltűnik, és a Holdat megkerülve a Föld felé veszi az irányt – bár a földi koordinátor szerint minden rendben, Alekszej úgy dönt, közelebbről is megvizsgálja a gyanús járművet… Régimódi hősköltemény, egy hatásos és sajnos ma is lehetséges terrorista szubplottal. 4/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Szilágyi G. Gábor: Batman, a Denevérember

Kritika. A legendás amerikai képregény-, sorozat- és mozifilmhős és a körülötte felépült médiafranchise bemutatása. Jó értelemben kimerítő áttekintés pont elegendő évszámmal, sok névvel, kevés elírással, az 1939-es kezdetektől Tim Burton Magyarországon is bemutatásra váró filmjéig. 4/5.

Lawrence A. Perkins: Régmúlt időknek édes illata

The Sweet Smell of the Past. Novella, 1973. Nagy Gábor fordítása. Kelemen István illusztrációi. Fred minden este siet haza a légszennyezéstől fuldokló városon át, hogy dolgozzon az időgépén, ami képes dolgokat a jelenből előreküldeni a jövőbe, sőt, a múltból a jelenbe is, de a szilárd tárgyak alakjukat vesztve, finom por formájában érkeznek meg – feleségének azonban csodás ötlete támad: mi lenne, ha levegőt szállítana a gép? Nem vagyok meggyőződve róla, hogy az ötlet gazdaságilag is működőképes lehetne, de megelőlegezem a bizalmat Frednek és nejének. Azért az a régi sztori, amikor a minden gyakorlati érzék nélküli tudós felesége olcsó húsért jár át a múltba, sokkal viccesebb… 3/5.

Dmitrij Bilenkin: Az ajándék problémája

Проблема подарка. Novella, 1980. Földeák Iván fordítása. Harsányi Sándor illusztrációi. Az Interplanet igazgatója nehéz helyzetben van: mindenképpen ajándékozna valamit a földinél fejlettebb antareszi civilizáció küldöttének, de az idegenek szabályai szerint olyasmit kell adnia, aminek a földiek számára nincs értéke, sem anyagi haszna, ők pedig ugyanilyen ajándékkal viszonozzák… Mátyás király és az okos lány története bolygóközi relációban. A megoldás (nyilván) egyáltalán nem megnyugtató. 3/5.

Ronald M. Hahn: Ismeretlen csillagon

Auf unbekanntem Stern. Novella, 1983. R. Pap Edit fordítása. M. Tóth Éva illusztrációi. A telepesek izgatottan nézik, ahogy az űrhajó leszáll: a felnőttek alig várják, hogy visszavigyék őket a Földre, a Bellatrix katasztrófája után a bolygón született fiatalok viszont itt vannak otthon – de ami az érkezők szándékait illeti, azokra nincsenek felkészülve… Nem ez a legeredetibb telepesek vs. túlnépesedett militarista anyabolygó-történet: Rebel Moon, anyone? De azért elég jól van megírva, még némi karakterfejlődés is akad. 3/5.

MŰHELY

Pósa Zoltán: Hatalom és uralkodás a sci-fi világában

Tanulmány. Gerd Hallenberger Macht und Herrschaft in den Welten der Science Fiction: Die politische Seite der SF: eine inhaltsanalytische Bestandsaufnahme (Hatalom és uralkodás a sci-fi világában: A sci-fi politikai oldala: Tartalomelemzés és leltár) című tanulmánykötetének bemutatása. A tudós szerző (mármint Hallenberger) szerint az újhullámos sci-finek öt ismérve van: megjelennek benne a jelen problémái, nem feltétlenül happy az end, integrálja a rokon médiumokat (film, zene, képzőművészet stb.), nyelvi és szerkezeti innovációval él, nem törődik a tabukkal – most már ezt is tudom. Egyébként miért nem a Könyvekről rovatban szerepel ez a cikk? Lehet, hogy az megszűnik? 3/5.

Harry Harrison: Ebéd Budapesten

Luncheon in Budapest. Novella, 1990. Szentmihályi Szabó Péter fordítása. A hazánkban megrendezett WORLD SF nyugati résztvevői éppen a Gundelben ebédelnek, amikor Kuczka Péter megdöbbentő hírt közöl velük… Hogy kezdődik a csirkepaprikás receptje? Lopj egy csirkét! Ez nem az, amit Kuczka mond Harrisonéknak, de a nem túl hízelgő országimázs-darabka tényleg benne van a gonosz kis poénra kifuttatott írásban. Amiről egyébként nem tudom, miért a Műhely rovatba került. 3/5.

Alan E. Nourse: Nagyvizit

Grand Rounds. Novella, 1955. Mészáros Klára fordítása. Rőczei György illusztrációi. Túl sok beteget ment meg az öreg orvosprofesszor, rontja az üzletet, valamit tenni kell – mi lenne, ha egy diagnosztizálhatatlan esettel lerombolnák a tekintélyét? Nourse különösebb erőfeszítés nélkül váltogatja a “kemény” sci-fit és a természetfölötti fantasztikumot, és mindig szellemes. 4/5.

Pap Viola: Te meg én

Novella. Fujkin István illusztrációi. Ted Walton, a „házőrző” egy földalatti bunkerből figyeli tíz űrhajó titkos repülését, miközben Gray, a vezérhajó parancsnoka megpróbál úrrá lenni a legénység körében elharapózó pánikon és gyilkosságokon, a földi szénalapú létformák pedig maguk is megfigyelés alatt állnak – de ki vagy mi kelti azt a megnyugtató, már-már szeretetteljes érzést az emberekben? Nehéz kicsomagolni ezt az írást, nem mindig azonosítható, hogy ki kicsoda, mi ez a két szonda, az emberi nevű szereplő földönkívüli-e – frusztráló, na. 2/5.

K. W. Malinowski: Atkinsék nyaralása

Wczasy państwa Atkins. Novella, 1973. Nemere István fordítása. Vass Mihály illusztrációi. A bolygóközi nyaralások unalmasak, a Földön meg minden hely túlzsúfolt, de a száz évvel ezelőtti Afrika csodálatos – talán túlságosan is… Hiába hasonlít, nem egy “We Can Remember It for You Wholesale”, de azért ez is elég szórakoztató. Vajon a döntő meccset hogy nézte meg Atkins? 3/5.

KÖNYVEKRŐL

Urbán László: Hőhullá(k)m New Yorkban

Kritika. Arthur Herzog Hőség című regényének bemutatása. “Hiába, korunk a katasztrófák kora – sokkal több realitást érzékelek egy ilyen műben, mint például a boldogult szocreál össztermésében!” – mondja a katasztrófajunkie kritikus, és hoz is pár jó példát. Viszont a Hőség, bár vannak erényei, nem számít klasszikusnak. 3/5.

Huszta Tibor: Kaland, játék, kockázat

Kritika. A Tűzhegy varázslója, a Halállabirintus és Az országút harcosa című játszható könyvek bemutatása. Mintha már lett volna szó a Galaktikában a játszható kalandkönyvekről – ami itt újdonság, az a (talán csak a magyar kiadásba becsúszott) hibák listája és kijavításának módja. Az országút harcosa tényleg a Mad Max feldolgozása, Interceptorostul? 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Szomszédos gubólakók

Kritika. Mandics György és M. Veress Zsuzsanna Gubólakók című novelláskötetének bemutatása. Erdélyi szerző- és házaspár könyvét mutatja be Szentmihályi Szabó, akinek ilyenkor mindig megenyhül a hangja – de a leírás alapján tényleg érdekes lehet a közelmúlt romániai (és általánosságban “szocialista”) valóságának sci-fi-feldolgozása. 4/5.

Szentmihályi Szabó Péter: A világegyetem másmilyen

Kritika. Greg Bear Blood Music című regényének bemutatása. Joggal lelkes az értékelés, a Blood Music (itt Vérzene, a végső keresztségben A vér zenéje) remek regény, az ilyenekre érdemes felhívni a figyelmet akár már a magyar fordítás előtt. 4/5.

Pap Viola: Az Admirális

Novella. Dékány Péter illusztrációi. Peter Arley, az építész a korallok között keresi az ihletet munkájához, de más tervei is vannak a tenger mélyén: az általa nevelt polipokkal sajátos hadsereget szervez… Itt is nehéz az olvasó dolga, bár egy fokkal egyszerűbb a sztori megértése, mint a “Te meg én” esetében. 3/5.

Sherwood Springer: Loreley hangja

Lorelei at Storyville West. Novella, 1977. Nagy Gábor fordítása. Harsányi Sándor illusztrációi. Al Burke sosem felejtette el Ruby Bentont, a titokzatos jazzénekesnőt, akinek különös hangja mindenkit másként bűvölt el, ő azonban mintha csak egyetlen férfi, a harsonás és atomkutató Joel Kurzenknabe miatt érkezett volna Storyville Westbe… Néhány ismert és rengeteg (számomra legalábbis) ismeretlen dzsesszzenész és -énekesnő, egy kis vidéki Amerika, csipetnyi hidegháború, és a remekül bevezetett sci-fi motívum – csodás írás, négyes fölé! 4/5.

Charles Sheffield: Megsemmisítő vektor

Killing Vector. Novella, 1978. Damokos Katalin fordítása. Fujkin István illusztrációi. Roker kapitány számára ez a Titánra irányuló teherfuvar csak rutinmunka, a meghajtásért felelős tisztje, McAndrew, aki civilben fizikus, szokás szerint nyugodtan kísérletezhet a rakományként szállított fekete lyukak egyikével – igaz, most egy elfogott tömeggyilkos és az őrei is a fedélzeten vannak… Itt aztán kapunk “hard sci-fi”-t dögivel: relativitáselmélet, a fekete lyukak típusai és működése… Sajnos a magyar cím egy, a témához tartozó fogalom hibás fordításán alapul. A “Killing vector” kifejezésben a “Killing” nem “gyilkolót”, “ölőt”, “megsemmisítőt” jelent, hanem egy személy, Wilhelm Killing német matematikus családneve. Az angolban adta magát a szójáték, a magyarban azonban ez teljesen elveszett. 4/5.

Dévényi Tibor: Berényi Gyula, az Űrbázis a Három Muskátlihoz üzletvezető parancsnokának fotonlevelezése, az általa szervezett LATERNA MAGICA GALAKTIKA (magyar-osztrák-mongol) kulturális vegyesvállalat bejelentésével kapcsolatban

Novella. Cseh Németh László illusztrációi. Jó ötlet a konferenciaközpont, de a LATERNA sajnos túlságosan hasonlít egy másik szóra, amiből félreértések származnak… Megnéztem: a következő lapszámban már nincs extrahosszú című Dévényi-írás. Egyébként a mostani nem is rossz lezárás: a mindent félreértő hivatalos engedélyezési folyamat (lásd még: változáselhárítás) túlzó, de találó. 3/5.

Hozzászólás