Galaktika 59

Az eredeti sorozat utolsó nemzeti különszáma japán írásokat tartalmaz. A szerzők nálunk meglehetősen ismeretlenek, az előző Galaktikákban mindössze három írás jelent meg a felkelő nap országából, önálló regényt pedig talán csak Abe Kobo (A negyedik jégkorszak, A homok asszonya) tollából olvashattunk addig.

Az írások minősége vegyes, igazán kiemelkedő talán egy sincs köztük. Erős az USA-beli sci-fi hatása mind a témákat, mind pedig a stílust illetően. Van viszont sajátos humor (néhol), ami kellemes meglepetés.

Megkérdőjelezhető döntés, hogy a lapszámot szamurájképek díszítik. Olcsó megoldásnak tűnik a Japán = szamurájok képlet alkalmazása, még ha Noriyoshi Ohrai rajzai nagyszerűek is.

Az 1985-ben megjelent szám továbbra is 30 forintba került.

A lapszám írásai:

Hori Akira: Űrbeli majomkéz

宇宙猿の手, 1980. Novella, Erdős György fordítása. A Pluto pályáján túl keringő, összeszorított öklű szőrös karra emlékeztető idegen űrjármű kapcsolatba lép a földi megfigyelők agyával, és nagyszerű ötleteket sugall aktuális problémáik megoldására – vagy csak az ő saját gondolataikat tükrözi vissza kissé megszűrve és átrendezve? Érdekes alapötlet, ügyesen megvalósítva, és igazából a mögöttes üzenet is tetszik: ne várjunk külső segítséget, oldjuk meg a problémáinkat mi magunk. De azért nem egy nagy szám. Értékelés: 3/5.

Uemura Takasi: Időeltolódás fényes délben

真昼の断層, 1975. Novella, Erdős György fordítása. A vidéki telephelyen semmi sem változott, mióta a főhős eljött onnan – most visszatér, és megpróbálja felkavarni az állóvizet… Szimbolikus történet: az elmaradott környezet képes akkor is visszahúzni, amikor már azt gondolod, sikerült kiszakadnod belőle. Az Uemura egyébként a Galaktikában korábban már feltűnt Majumura Taku írói álneve. Értékelés: 3/5.

Hirosze Tadasi: Az izé

もの, 1961. Novella, Erdős György fordítása. Fegyver, evőeszköz, álarc – a jövő emberei szeretnék megfejteni a fából készült, középen kilyukasztott tárgy felhasználásának módját. De csak egyikük jön rá, hogy ez az “izé”a geta, avagy a japán fapapucs. Azta. Értékelés: 2/5.

Cucui Jaszutaka: Kukkolók kultúrája

露出症文明, 1971. Novella, Erdős György fordítása. Egy férfi felesége noszogatására megpróbál rendelni egyet az új slágerből, a videotelefonból, de egyre képtelenebb feltételeket kell teljesítenie ehhez… Kicsit bő lére eresztve, de arról szól a sztori, hogy a leendő videotelefon-használók legyenek “influenszerek”: érdekes emberek rendezett lakással és jó anyagi háttérrel. A rendelést felvevő (pontosabban fel nem vevő) hivatalnok arrogáns viselkedése a kis magyar szocializmusból, a vevő béketűrése meg a parancsuralmi Japánról alkotott képünkből lehet ismerős. Értékelés: 3/5.

Komacu Szakjó: Védett madarak

保護鳥, 1975. Novella, Erdős György fordítása. A kis európai ország falujában a helybéliek nagyon elcsodálkoznak, amikor a japán utazóról kiderül, hogy nem ismeri saját hazája védett madarait – de sebaj, náluk is van egy érdekes faj: a harp-madár… Jól felépített rémtörténet, szinte minden japán sajátosság nélkül. Van egy kis Edgar Allan Poe-beütése. Értékelés: 3/5.

Hosi Sinicsi: A nyitott kapu

門のある家, 1972. Novella, Erdős György fordítása. A fiatalember kíváncsiságból beóvakodik egy nagyszerű ház nyitva álló kapuján, és nagyon elcsodálkozik, amikor ismerősként fogadják… Újabb filozofikus írás (lesz még ilyen a lapszámban). Ez itt főleg fatalista: életünk során kerülhetünk jobb és rosszabb helyzetekbe is, fogadjuk el, hogy minderre nincs sok ráhatásunk. Értékelés: 3/5.

Isihara Fudzsio: Kerekes lények bolygója

ハイウェイ惑星, Novella, Erdős György fordítása. A bolygót kilométeres szélességű, tükörsima utak hálózzák be, a felderítő űrhajósok meglepve veszik észre, hogy a helyi élővilág is ezekhez alkalmazkodott… A következetes belső logikával végigvitt evolúciós alapötlet jó, a cselekmény másodlagos, a karakterek meg harmadlagosak. Amúgy a szerző Isihara, nem Isimoto. Értékelés: 3/5.

Cucui Jaszutaka: Menekülés Hiszterovillből

ヒストレスヴィラからの脱出 , 1971. Novella, Erdős György fordítása. A főhős élete tönkrement, tiszta lapot kezd hát a Földtől minél messzebb, egy csendes helyen – de amikor üzenetet kap, hogy rendeződtek otthon a dolgai, akárhogy próbálkozik, képtelen elhagyni Hiszterovillt. Az alapszituáció kissé hasonlít Buñuel “Az öldöklő angyal”-ára, Hiszterovill pedig leginkább Sheckley “Tranai”-jára emlékeztet. Párszor azért hangosan fölnevettem. Példa: a hős innivalót kér egy helyi boltostól, kicsit gyanakodva fölhajtja a kapott opálos színű, savanykás levet. “– Mi volt ez? – Tej. – Miféle tej? – Az asszonyé.” Értékelés: 4/5.

Kadzsio Sindzsi: A Frankenstein-egyenlet

フランケンシュタインの方程式, 1978. Novella, Erdős György fordítása. A teherszállító űrhajó már túljut útja felén, amikor kiderül, hogy a kétfős legénységnek kevés az oxigén, egyiküknek meg kell halnia, hogy a másik célba érhessen – hacsak nem támad egy jobb ötletük… A cím elég támpontot ad a megoldásra, a végkifejlet viszont kicsit váratlan. Az oxigén helyére berakott mizoleves akár Moldova ötlete is lehetne. Értékelés: 3/5.

Kadzsio Sindzsi: A nyár, amikor Siho elhagyott

詩帆が去る夏, 1978. Novella, Erdős György fordítása. A férfi közvetlenül házasságkötésük után elvesztette feleségét, már húsz éve él együtt anyjára megszólalásig hasonlító lányával – most elhatározza, hogy szembenéz a sötét múlttal… Két szintje van a történetnek, az egyik egy (túl jól sikerült) klónozás, a másik a saját döntéseinkkel való szembenézés. Elgondolkodtató novella, néhol kényelmetlen volt olvasni, és ez itt dicséret. Értékelés: 4/5.

Hosi Sinicsi: A Földről jött ember

地球から来た男, 1974. Novella, Erdős György fordítása. Az ipari kémet elfogják, és a célba vett vállalat egyik félkész termékével, egy bolygóközi anyagátvivő géppel ismeretlen világba száműzik, ami meglepően hasonlít a Földre… Jó az alapötlet, hatásos (bár száz százalékig kitalálható) a végkifejlet. Értékelés: 3/5.

A szamurájok titkai

Tanulmány. A középkori Japán történelmének és társadalmának áttekintése, a szamurájok kialakulásának, szerepének, gondolkodásmódjának, harcmodorának ismertetése. Erre az írásra kizárólag azért volt szükség, mert Kuczka szamurájos illusztrációkat választott. A tanulmány érdekes, de fantáziadúsabb szerkesztés esetén valójában fölösleges lett volna. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1985. Tanulmány. Noriyoshi Ohrai szamurájképeinek bemutatása. Jók, de a kontextustól teljességgel idegenek a rajzok. Értékelés: 2/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s