Galaktika 57

A tizenkilencedik század végének, a huszadik elejének újságjaiban megjelent fantasztikus történetekből válogat a Galaktika. A szerzők kevés kivétellel ismeretlenek, a történetek nem éppen a tudományos hitelességükkel tűnnek ki, a karakterek sablonosak – de azért el lehet képzelni, ahogy az olvasók falták az ilyen sztorikat.

A legjobb a lapszámban az illusztrátor: mind a címlap, mind pedig a belső képek Zórád Ernő munkái. Fülig Jimmy helyett itt tudósok, felfedezők, kalandorok szegődnek a novellák mellé, és most az egyszer kifejezetten előnyükre válik, hogy az antológia belseje továbbra is fekete-fehér. Amit 1985-ben 30 forintért vásárolhattunk meg.

A lapszám írásai:

Kuczka Péter: Bevezetés

1985. Tanulmány. A nyolcvan-száz éves, a hírlapok eladhatóságát javító fantasztikus történetek áttekintése, kulturális-gazdasági háttérbe ágyazva. Korrekt korrajz, hatásos összevetés a huszadik századi sci-fi művekkel. Értékelés: 3/5.

Harris Burland: Lord Beden kocsija

Lord Beden’s Motor, 1901. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Az arrogáns arisztokrata új autójával megpróbálja utolérni a titokzatos, vörös fényt árasztó járművön száguldó szellemsofőrt. Tizenkét lóerős Napier gépkocsi! Óránként negyven mérföldes sebesség! Persze csak lejtőn lefelé, egyébként inkább húsz. Benzingőzös és kazánfüstös családi tragédia egy kis természetfeletti beütéssel, ahogy a lord utasa látta. Értékelés: 3/5.

Howard R. Garis: Jonkin professzor emberevő növénye

Professor Jonkin’s Cannibal Plant, 1905. Novella, Békés András fordítása. A húsevő kancsóka meghálálja a professzor gondoskodását, egyre nagyobbra nő, és már napi három szelet húst fogyaszt – jobb vigyázni a közelében. Egy “Rémségek kicsiny boltja”-utánérzés (vagy előkép), ártatlanabb és valamivel viccesebb kivitelben. Na de bélszínnel etetni egy virágot? Értékelés: 3/5.

Ellis Parker Butler: A pörgettyűs kalap

An Experiment in Gyro-Hats, 1910. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A lendkerék nemcsak a gépek, de az emberek, például a kalapos lányának udvarló, az apja halála óta kórosan tántorgó ifjú egyensúlyban tartására is felhasználható, és pont elfér egy cilinderben. Aranyos és humoros történet, és a benne alkalmazott tudomány legalább egyes részleteiben rendben van – amivel kiemelkedik a lapszám novellái közül. Tetszik! Értékelés: 4/5.

Fred M. White: A bíborszínű rém

The Purple Terror, 1899. Novella, Békés András fordítása. A fontos üzenetet vivő Scarlett hadnagy lelkesen fogadja a lehetőséget, hogy küldetését félbeszakítva begyűjtsön egy ritka Puerto Rico-i orchideát – még a virágok alatt halmozódó csontok sem rettentik el… Kicsit hasonlít a pár számmal ezelőtti Conan-képregényhez, bár itt nem egy gyönyörű nő bukkan elő a szirmok közül, hanem éles karmok. Értékelés: 3/5.

Frank R. Stockton: Történet a negatív gravitációról

A Tale of Negative Gravity, 1884. Novella, Veres Mihály fordítása. A pipaszár lábú főhős és túlsúlyos felesége – egy jól elrejtett antigravitációs találmánynak köszönhetően – könnyedén szökellve küzdik le a legmeredekebb emelkedőket, és alázzák szénné a nagyképű hegymászókat, de nem mindegy, milyen fokozatra állítják a készüléket… Azon túl, hogy egy random üzletember kis eséllyel rak össze antigravitációs gépet az alagsori műhelyében, egy csomó praktikus részlet sem stimmel a történetben – de legalább van humora. Értékelés: 3/5.

Wardon Allan Curtis: A Lametrie-tó szörnye

The Monster of Lake LaMetrie, 1899. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A Föld belsejében lévő őskori világgal összekapcsolt tóban dinoszaurusz bukkan fel, a kutató elejti, és fejébe beülteti haldokló útitársa agyát – a műtét sikerül, de váratlan eredménnyel jár… Újabb bőr a Loch Ness-i szörnyről, az elemi orvostudomány teljes figyelmen kívül hagyásával. Amúgy a Lametrie helyett a LaMetrie a helyes, de csak a címben rontották el, a szövegben a jó változat szerepel. Értékelés: 3/5.

George Daulton: Halálos csapda

The Death-Trap, 1908. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Miután tanúja volt annak, ahogy egy sötét lény leránt a chicagói csatornába egy járókelőt, a főszereplő egy idegen úriemberrel és egy elszánt rendőrrel szövetkezve a szörny üldözésére indul a város alatt. Jól felépített és izgalmas történet; lehet, hogy inspirálta Stephen Kinget az “Az” megírásában? Értékelés: 4/5.

Arthur Conan Doyle: A nagy Keinplatz-kísérlet

The Great Keinplatz Experiment, 1885. Novella, Veres Mihály fordítása. A professzor tudós nézősereg előtt hipnotizálja egy tanítványát és saját magát, hogy a lelkük a testüktől külön találkozhasson – de arra nem készült fel, ami ezután történik… A “Hirtelen 30” egyik korai változata? Igazából a szerepcsere egy elég gyakran alkalmazott dramaturgiai eszköz, itt mérsékelten viccesre sikerült, és elég rosszul öregedett. Úgy látszik, Conan Doyle sem garancia a sikerre. Értékelés: 3/5.

Roy L. McCardell: A hiperboreus hibrid hangya

The Hybrid Hyperborean Ant, 1910. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A hangyaimportőr és -tenyésztő nagy dobásra készül: új szuperhangyái elpusztítják a gyapot kártevőjét – de sajnos épp akkor érkezik meg a közelbe egy cirkusz… Nagy adag valóságérzékelés-felfüggesztéssel működik a sztori, csak itt is a kis dolgok azok, amik nem stimmelnek a végén – például a hangyák maradéktalan kiirtása. Értékelés: 3/5.

Robert Barr: London pusztulása

The Doom of London, 1892. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A híres londoni köd, a füst és a szélcsend halálos kombinációt alkotnak – még szerencse, hogy az iparmágnás asszisztense megtartotta egy kereskedelmi ügynök oxigénfejlesztő készülékét. Igazából a filmre kívánkozó befejezés miatt adtam négyest: a halottakkal teli, száguldó vonat nagyon erős kép. És azért, mert eszembe juttatta egyik kedvencemet, “A nap, amikor lángra lobbant a Föld” című filmet. Értékelés: 4/5.

Robert Duncan Milne: Bele a Napba

Into the Sun, 1882. Novella, Veres Mihály fordítása. A nemrég felfedezett üstökös túlságosan hamar visszatér, úgy látszik, egyre szűkül a pályája, és hamarosan belezuhan a Napba – de milyen hatással jár majd ez? Nem sokat tudott a fizikáról a szerző: a méretek nagyon nincsenek rendben. Azért nem kettes, mert ez is emlékeztet az előző novellánál hivatkozott filmre. Értékelés: 3/5.

Don Mark Lemon: A Feledés Háza

The Mansion of Forgetfulness, 1907. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Szerelme halála után Herbert Munson fölfedezte a bíborsugarat, amivel megsemmisíthetők az emlékek – egy nap elfátyolozott nőt lát meg a Felejtés Háza kapujában… Igazi könnyfakasztó melodráma dagályos stílusban – de már a második alkalom, hogy valaki a múltból előreugorva orvul elolvasta és felhasználta az én “A Felejtés Háza” című dalszövegemet. Plágium! Értékelés: 3/5.

Frank Lillie Pollock: Vége

Finis, 1906. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A világegyetem egy hatalmas csillag körül forog, amit azért nem láttunk eddig, mert nem ért ide a fénye – de ez bármelyik pillanatban bekövetkezhet… A fizika itt is kétes erősségű, de a pusztítás leírása kemény, és sehol egy happy end. És ismét csak lángra lobban a Föld. Ja, a szerző nem Pollack, hanem Pollock. Értékelés: 3/5.

Bokor Levente: Fohász

Vers. “Hajszálvékony az életem, / a pont árnyéka lételem; / vakmerő.” Nemcsak a tudománnyal él az ember; tetszik a hasonlat az árnyékból ki- és oda belépéssel. Értékelés: 4/5.

Bokor Levente: Kerüljenek vissza…

Vers. “Csak az «aqua destillata» / tűnik nyomtalan a homályos üvegről, / s megtelik a szennyezetlenség veszedelmeivel.” Egy újabb vers a tudomány és a “valódi” élet kapcsolatáról. Értékelés: 3/5.

Fazekas László: Tűszúrás – akupunktúra: a hagyományos kínai gyógymód

Tanulmány. Csak egy orvoslás létezik, integráljuk a nyugatit és a keletit! Újabb random ismeretterjesztés a World Health című folyóirat 1979. decemberi számában megjelent cikk alapján. Magyar nyelven valószínűleg nem sokat lehetett olvasni erről a témáról akkoriban. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1985. Tanulmány. Zórád Ernő élete és munkássága képregényeken innen és túl. Nagyszerű illusztrációk, úgy látszik, Zórád tehetsége a sci-fire is kiterjedt. Értékelés: 4/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s