Galaktika 48

Maradunk a KGST (vagy a Varsói Szerződés, kinek hogy tetszik) keretén belül, az NDK után most Csehszlovákiába — pontosabban a szerzők származásának arányai alapján inkább CSEHszlovákiába — látogatunk. Igazság szerint a felhozatal még annál is harmatosabb, mint az előző lapszámban volt, de azért akad három nagyon jó írás.

Kiemelt szerzők ugye már nincsenek, de a többség neve úgysem mondana semmit. Meglepődtem a máshonnan ismerős, a kortárs irodalomban nagy névnek számító Ladislav Fuks felbukkanásán, aki azonban nem novellával, hanem tanulmánnyal van jelen.

A kiadványt a később mérsékelten sikeressé vált Ámon László illusztrálta. Az év 1982, az ár továbbra is 25 forint.

A lapszám írásai:

Ludvik Souček: Világos lép

Bílý na tahu, 1973. Novella, Csulák Mihály fordítása. Muhembo egyedül él a bolygón, gondnoki munkája mellett jól jövedelmező üzletet visz a csak itt termő enyhe kábítószer illegális árusításából — mindez veszélybe kerül, amikor megérkezik Vaert úr, a vállalat nagyhatalmú főnöke, aki pont az itt tenyésző békés repülő nyulak egyikét szeretné vadászzsákmányul… A természet védelmének fontossága mellett egy kis tankönyvízű fajgyűlölet színesíti ezt az egyébként ötletes és jól megírt novellát. Értékelés: 3/5.

Anton Hykisch: Hogyan utasította vissza két földi halandó, hogy istenné váljon

Ako dvaja pozemšťania odmietli stať sa bohmi, 1979. Novella, Csulák Mihály fordítása. Apa és fia cementes munkásruhában motoroznak hazafelé a doktor villájának építkezéséről, amikor egy erdőben UFO-k állítják meg őket: egy alsóbbrendű, de nagyon engedelmes faj munkafelügyelői állását kínálják nekik egy közeli kisbolygón. “- Mi lennénk ott az istenek. – Drága fiam, mi lesz akkor az építkezéssel? (…) Most, amikor végre brizolitot is tudtam szerezni?” Zseniális, a (nem) működő szocializmus fusizó világát hűen bemutató, igazán szórakoztató írás! Értékelés: 4/5.

Karel Sýs: Könnyű repülés

Vzlétej touho, 1977. Vers, Csulák Mihály fordítása. “De jó a Földtől elszakadni / ennél csak egy jobb: állni rajta”. Repülés Prágából Velencébe. Gyenge és minden sci-fit nélkülöző versecske. WTF? Értékelés: 2/5.

Otakar Chaloupka: Amulett

Amulet, Novella, Csulák Mihály fordítása. A könnyebb, bár néha kissé görbe úttól alapvetően nem irtózó főhős furcsa ékszert kap ajándékba egy ismeretlentől — amikor a tárgy vele van, a tisztességtelen ajánlatokat tevők váratlanul meghátrálnak, ami komoly anyagi problémákat okoz neki… A novella valamikor az 1970-es évek környékén született, de egy évszázadot könnyedén levonhatnánk. Szellemes, de eredetinek nem mondható. Értékelés: 3/5.

Jaroslav Zýka: A kő

Kámen, Novella, Sárközy Gyula fordítása. Az ásványkutató fia apja hátrahagyott dolgai között megtalálja azt a követ, amit egy zöld manótól kapott beszélni alig tudó kisgyerekként, és aminek az elemzése állítólag hihetetlen eredményeket produkált — egy újabb laborvizsgálat eldönthetné, hogy mindez csak a képzelet játéka-e… Szeretnénk-e, hogy kiderüljön egy olyan igazság, amire az ember még nem áll készen? A lapszámban többször is felbukkan ez a motívum — kicsit már unalmas. Értékelés: 3/5.

Jiří Dvořák: Az Orion hazafelé tart

Orion se vraci, Novella, Sárközy Gyula fordítása. Mögöttük a Mars, előttük a Föld, de a kék bolygó egyszerre lángoló gömbbé változik — most menjenek vissza a vörös bolygóra új életet kezdeni az egyetlen asszonnyal, Benson tudományos munkatárs feleségével? Feszültség, halál, aztán egy tök gyáva, megúszós álomjelenet-végkifejlet. Csalódás. Értékelés: 2/5.

Josef Nesvadba: Einstein agyveleje

Einsteinův mozek, 1960. Novella, Bábi Tibor fordítása. Senki sem érdeklődik már a reáltudmányok iránt, a lét értelmével és az ember céljával kapcsolatos kérdések megoldása nem innen jön — talán ha létrehoznának a legnagyobb teljesítményre képes agyakból egy szuperintelligenciát? De a híres építész, a kevéssé ismert költő és a teljesen névtelen háziasszony közös intellektusa beleun a “komoly” feladatok megoldásába, egyszerűen élni — és halni — akar. Az ötvenes évekbeli amerikai sci-fi és az európai emberközpontúság kevésbé sikerült házassága ez a sztori. Értékelés: 3/5.

Jaroslav Zýka: A gondolat

Myslenka, Novella, Sárközy Gyula fordítása. Barta mérnök meg volt győződve róla, hogy legújabb számítógépe a gondolatait hajtotta végre, nem is kellett programozni, néhány kollégája azonban azt állította, a háttérből ők irányították a gépet — most, hogy bekövetkezett a tragédia, mi kerüljön a nekrológba? Szokatlan alapötlet, amiben volt muníció, de a nehézkes megvalósítás (és a rengeteg technikai képtelenség) elvette az erejét. Értékelés: 3/5.

Jaroslav Zýka: A döntés

Rozhodováni, Novella, Sárközy Gyula fordítása. Az Anti-Menton tabletta hatására bárki elfelejti, mit tett a közelmúltban — áldás ez, vagy átok, és ha az utóbbi, erkölcsileg helyes-e a feltalálója megölése? Aki megölte, beveheti-e a szert? Mit szól mindehhez a főügyész? És hogy jön ide a placebó? Egész érdekes kérdések, de kissé béna módon feltéve és megválaszolva. Kár érte. Értékelés: 3/5.

Karel Sýs: Boszorkánykonyha

Čarodějná kuchyně, 1977. Vers, Csulák Mihály fordítása. “Itt keresik a rádium nyomait a közetek kóbor erecskéiben / itt termelik az uránt, mely rögtön táncraperdül / mihelyt megszületik, tudja: övé a jövő / És uram, irgalmazz nekünk…” Tipikus termelési vers, a végén váratlanul komoly fordulattal — így már jó. Értékelés: 3/5.

Jaroslav Veis: A Hoskovec-féle kutyák eredete

O původu Hoskovcových psů, 1976. Novella, Csulák Mihály fordítása. Hoskovec docens már túlvan az egyszerű organizmusokon és a kutyákon, most — a majmokat kihagyva — közvetlenül embereken folytatná szűznemzési kísérleteit, de Burdova kisasszony, a részleg titkárnője nem akar kötélnek állni. Pedig akkor két egyformán hasznos asszisztensnője is lehetne a labornak (Piskóta kutyából már négy van). A középszerűség és a tipikus cseh humor között alternáló elbeszélés ez, a parkban sikoltozós jelenet miatt végül megadtam a négyest. Értékelés: 4/5.

Vladislav Kukla: Az emberiség öröklétre vágyik

Lidstvo sahá po večnosti, 1976. Vers, Csulák Mihály fordítása. “Az ember mint a gyermekláncfű lágy pihéje / elröpül most százféle messzeségbe”. Így biztosítva továbbélését más világokon. Nem rossz, de azért semmi különös. Értékelés: 3/5.

Jaroslav Veis: Pandora szelencéje

Pandorina skřiňka, Novella, Sárközy Gyula fordítása. Az eltérő méretű egyedekből álló civilizációk nem tudnak találkozni, mert észre sem veszik egymást; ami az embereknek bolygókutató szonda, az az őslakosoknak a kis sápadt isten követe — két rövid történet a kapcsolatteremtés nehézségeiről és a túl korán levont következtetésekről. Az első sztori (A találkozás) derivatív, már a Galaktikában is szerepelt hasonló. A második (A szondák) picit ötletesebb, de együtt osztályozva csak közepest kaphatnak. Értékelés: 3/5.

Gergely Mihály: Kozmolingvo

Novella. Ez a legjobb dolog, ami egy íróval történhet: épp az idegen létformákkal való kommunikációs nehézségekről szóló novellán gondolkozik, amikor egy földönkívüli telepszik le az ablakpárkányára… Akivel természetesen sehogy sem sikerül kapcsolatot teremtenie, hiába segít a felesége és a kutyája is. Meh. Értékelés: 3/5.

Pap Viola: Virágom, virágom

Novella. Marc Morris információkat csempész ki a titkos kutatólaboratóriumból, meg egy különleges virágot, a saját szórakoztatására — vagy több ez, mint egy növény? Jó kis ipari kémkedéses sztori, az eredeti alapötlet kárpótol a néhány kliséért. Elég szégyen, hogy ebben a cseh(szlovák) nemzeti különszámban egy kvázi vendégnek számító magyar írás az egyik legjobb. Értékelés: 4/5.

Ladislav Fuks: Néhány megjegyzés a tudományos-fantasztikus irodalomról

Nekolik poznámek k védecko fantastické literatuře, 1976. Tanulmány, Csulák Mihály fordítása. Hogyan egyeztethető össze a sci-fi a szocialista realizmussal? — ezt kutatja a hatvanas-hetvenes évek egyik leghíresebb cseh regényírója. Aki egyébként nem írt hagyományos értelemben vett sci-fit, inkább pszichológiai regényeket, főként a náci megszállás időszakáról (Mundstock úr, A hullaégető, Mooshaberné egerei — szuper könyvek). Ez a tanulmánya egy elég alapos irodalomelméleti áttekintés, szerintem fél méterrel az átlagos Galaktika-olvasó feje fölött — tökéletesen hiábavaló volt betenni. Értékelés: 3/5.

Jurij Hanyutyin: Fantasztikus film: a műfaj lehetőségei és a filmgyártási gyakorlat

Кинофантастика: Возможности жанра и практика кинопроизводства, 1979. Tanulmány, Meggyesi János fordítása. A szovjet sci-fi film még nem nőtt fel oda, ahová az irodalom már igen — talán segíthetne, ha nem a gyerekeket tekintenék elsődleges célcsoportnak. A cikk írásának időpontjáig alig kéttucatnyi tudományos-fantasztikus film készült a Szovjetunióban (nálunk meg még kevesebb), úgyhogy elég kis mintából próbál tapasztalatokat és trendeket felmutatni a szerző. Profi munka, de a relevanciáját megkérdőjelezem. Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1983. Tanulmány. Ámon László “technikailag megoldott, részleteiben is tiszta” alkotásainak bemutatása. Többféle stílusban, szépne megrajzolt, az illusztrált novellákhoz jól — talán már túlságosan is jól — illeszkedő grafikák. Értékelés: 3/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s