Galaktika 44

A legutóbbi ausztrál különszámot egy francia követi, és a kettő nem is különbözhetne jobban! Többen visszajeleztetek, mennyire szívesen gondoltok vissza az ötödik kontinensen íródott történetekre, talán mert nagyon hasonlítanak a sci-fi amerikai aranykorának írásaira, csak kicsit frissebbek azoknál. Hát, meglátom, mit gondoltok a témáikban, hangvételükben és stílusukban is meglehetősen elütő franciákról!

Fontos előrebocsátani, hogy itt nem a “klasszikusokról” (Verne. Robida, id. Rosny) beszélünk, hanem olyan “fiatalokról”, akik a hatvanas-hetvenes években is aktívak voltak. A kiemelt szerzők: Charles Dobzynski, Gérard Klein és — némiképp kakukktojásként — Boris Vian. Érdekes, hogy nem a nálunk sokkal ismertebb Boileau-Narcejac szerzőpáros vagy Pierre Boulle került reflektorfénybe.

A címlapon és a hátsó borítón (ne felejtsük, hogy most már ott is önálló kép található) J. F. Jamoul és E. A. Emshwiller festményei díszítik. A belső illusztrációk különleges élményt kínálnak, részletek a Kötetünk képeiről című cikkben! Továbbra is 1982-ben járunk, az ár 25 forint.

A lapszám írásai:

Boileau-Narcejac: A visszatérés

Le retour, 1958. Novella, Mónos Attila fordítása. A Marsra indított első űrhajó az odaúton elnémul, majd visszaindulása után ismét kommunikálni kezd, de folyton ugyanazt a semmitmondó üzenetet sugározza — a Földre való megérkezés után pedig kiderül, hogy a legénység egyszerűen képtelen elmondani az idegen bolygón látottakat. A Boileau-Narcejac (nem pedig a számban szereplő, kötőjel nélküli Boileau Narcejac, mintha kereszt- és vezetéknév lenne) Pierre Boileau és Pierre Ayraud (írói álnevén Thomas Narcejac) közös művészneve. A páros elsősorban bűnügyi regényeiről ismert, Magyarországon is több ilyen megjelent tőlük pl. az Albatrosz Könyvek sorozatban, és az ő “D’entre les morts” című könyvük alapján készült az egyik leghatásosabb Hitchcock-film, a Szédülés (Vertigo). Nem tudtam, hogy sci-fit is írtak, de — ha ebből a novellából indulok ki — inkább a detektívregényeknél kellett volna maradniuk. Értékelés: 3/5.

Charles Dobzynski: Két képvers

La vie antigravitique; Les soleils-livres, 1977. Vers, Gyáros Erzsébet fordítása. “És ha fénysebességgel élnénk az antigravitációs szférában” (…) Szavakat hordozó protonok / gének vándorló fellege”. Az egyik képvers a Szojuz űrhajókra hasonlít, a másik egy spirális galaxisra, a szöveggel meg nem igazán tudok mit kezdeni. Érdekesek, de nem elég jók. Értékelés: 3/5.

Michel Calonne: Az ikrek

Les gémeaux, 1958. Novella, Fázsy Anikó fordítása. Tudták előre, hogy az űrutazás több mint százötven évig tart, és a személyzet több generációja születik és hal meg, mire elérik a célt, de azt nem sejtették, hogy a hajó civilizációja összeomlik, és mindössze két gyerek jut el a szép új világba — ráadásul az út hiábavaló volt… Érdekes, tanulságos és nagyon szomorú történet, távolról talán “A legyek urá”-ra emlékeztet. Az egyetlen baj az időtényezővel van — egyszerűen elképzelhetetlen, hogy mindössze néhány nemzedék alatt ilyen mértékű felejtés és újrarendeződés történjen. Értékelés: 3/5.

Patrice Duvic: E. K. M.

A.C.E., 1978. Novella, Gyáros Erzsébet fordítása. A város főterén áll a Haladás Emlékműve című szobor, ami az Evolúciós Kinetikai Művészet jegyében készült — a műalkotás a világban tapasztalható változások függvényében folyamatosan fejlődik, és növekedése már veszélyezteti a környezetét. Remek írás! A szerző nem mondja ki, de a szobor talán a környezetszennyezés hatására egyre élhetetlenebbé váló világunkat jellemzi. Remek annak a leírása, ahogy az elpusztítására szánt kísérletek, például a lézersugaras támadások csak tovább táplálják: “A lézersugarak alkalmazása a harminchetedik paraméter volt.” Értékelés: 4/5.

Daniel Walther: Wilovyi

Wilovyi, 1968. Novella, Gyáros Erzsébet fordítása. Az újságíró tudósítást ír az Édenkertről, ahová bárki bemehet, ha virágot tűz a hajába, és ha egyszer bent van, szabad a szex és a kábítószer — de egyszer csak bezárulnak az ajtók… A hippikorszak és a diáklázadások évében született ez a novella, egyfajta “Képzelt riport egy francia popfesztiválról”, ahol a virággyerekek és a velük sodródó külső szemlélők nem a drog és a Pokol Angyalai miatt halnak meg: az Édenkert nevű hely a hatalom eszköze az elpusztításukra. Értékelés: 3/5.

Pardi Anna: Sci-fi helyett

Vers. “Az energikus áldozat kell, a vér tantermében / felírva mind a genetizált hiszekegy”. A modern világ emberének himnusza, erős vers, komoly irodalmi értékkel — bár azt nem tudom, mit keres egy francia különszámban. Értékelés: 4/5.

Juliette Raabe: A fordított háziasszony naplója

Journal d’une ménagère inversée, 1963. Novella, Fázsy Anikó fordítása. A főszereplő visszafelé éli az életét, egészen addig, amíg a szomszéd macska közbe nem avatkozik… Szórakoztató kis írás, ami logikusan végiggondolja és visszafordítja az összes hétköznapi cselekedetet. Értékelés: 3/5.

Arcadius: Ragadozókrónika

Chronique des rapaces, 1963. Novella, Fázsy Anikó fordítása. A város védelme komoly feladat, a falakon túl kóborló földönfutók folyamatosan próbálkoznak a beszivárgással — a biztonsági főnök végül egy ember által vezérelt, ragadozó madárra emlékeztető repülő szerkezet kifejlesztésére ad utasítást… A parancsolójukra veszélyessé váló fegyverek gyakori szereplői a tudományos-fantasztikus történeteknek. Ezek a ragadozók egy Mad Max-filmbe is befértek volna. Tetszik a rendszerbe kódolt bukás leírása. Az Arcadius egyébként Marcel-Alain Hilleret írói álneve. Értékelés: 4/5.

Gérard Klein: A hét maszk bolygója

La planète aux sept masques, 1960. Novella. A maszk meghatározza viselője sorsát, s ez alól a bolygó látogatói sem mentesek. Szokványosnak induló sztori, ami lassan átvált az érdekesen titokzatosból az ijesztőbe. Zavarba ejtő befejezés — mind a sorsunk rabjai vagyunk? Értékelés: 3/5.

Jean-Pierre Andrevon: A Rezervátum

La réserve, 1968. Novella, Gyáros Erzsébet fordítása. Kitti Pritti vadászni indul, hogy élelmet vihessen beteg gyerekének, de foglyul ejtik a Hasonlíthatatlan-Lények, és bezárják egy üvegfalú ketrecbe… Az utolsó fél oldal mindent visz. A Nagy Atomháborút épségben átélőket nézik a Rezervátumban azok, “akiknek mindegyikén van valami torz, valami szabálytalan, szőrpamataik vannak ott, ahol nem kellene, vagy pikkelyeik vagy tollaik vagy fura színű bőrük vagy elferdült vagy összezsugorodott végtagjaik”. És amikor egyikük az üvegfal mögötti lényekre mutatva megkérdi: “Ugye szépek voltak az Emberek?”, ezt a sértődött választ kapja: “AZ Emberek mi vagyunk!” Értékelés: 5/5.

Julia Verlanger: A buborékok

Les bulles, 1956. Novella, Mónos Attila fordítása. Mónika tudja a rég eltűnt apjától, hogy a Buborékok elfoglalták a Földet, a velük érintkezésbe kerülők vagy tócsává olvadtak, vagy rettenetesen átalakultak, és Másokká váltak — tilos beengedni őket a házba, pedig némelyikük csak a gyerekét szeretné megmenteni. Mire a jellemfejlődés elérné a célját, már jön is az elhibázott, igazságtalan, de kegyetlenségében is érthető végkifejlet. Értékelés: 4/5.

Pierre Boulle: Egy véget nem érő éjszaka

Une nuit interminable, 1953. Novella, Mónos Attila fordítása. Több ezer évnyire a múltban és a jövőben élők csapnak össze egymással civilizációjuk megvédése érdekében a párizsi La Coupole teraszán, és közben a mit sem értő Oscar Vincent számlájára isszák a drága pezsgőt és konyakot. Fordulatos játék az időparadoxonnal és az olvasó idegeivel, némiképp váratlan csattanóval. Értékelés: 3/5.

Boris Vian: Egy vasárnap kétezerben

Le dimanche en l’an 2000, 1950. Vers, Végh György fordítása. Röviden: minden fejlettebb lesz, de semmi sem lesz jobb, sőt; talán csak azoknak, akik már most is elégedettek a fenntartható életükkel. Boris Vian fantasztikus figura volt: író, költő, dzsessztrombitás, matematikus és még sok minden más. Vannak a “nagyregényei”: a Tajtékos napok, a Pekingi ősz, a Venyigeszú és a plankton. Aztán az álnéven írott krimijei, a Köpök a sírotokra sorozatban. Sok írásában szerepet játszik a sci-fi, bár inkább csak a világ izgalmasabbá tételére használja — nem tartom sci-fi írónak. Ezzel együtt kicsit szomorú, hogy mindössze ezt a rövid szösszenetet meg az utána következő tanulmányt válogatták be tőle, nem pedig egy regényrészletet. Értékelés: 3/5.

Boris Vian: Egy új irodalmi műfaj: a science-fiction

Un nouveau genre littéraire : la science-fiction, 1951. Tanulmány, Bajomi Lázár Endre fordítása. Fölösleges új tudományos-fantasztikus kategóriákat kitalálni, a sci-fi irodalom éppen olyan dobozokba rendezhető, mint a hagyományos. Rokonszenves, hogy Vian nem különbözteti meg a kétfajta irodalmat: ha a kategóriák ugyanazok, a minőségi kritériumok is lehetnek közösek. Értékelés: 3/5.

Fazekas László: Az angol háromszög, avagy hogyan gyártják a legendát

Tanulmány. Az angol vagy Warminster-háromszögben a hatvanas évek közepe óta jelentenek UFO-kat. Ahogy az egy lábjegyzetben szerepel, a cikk az Esotera (!) című folyóirat 1978. márciusi számára épül. Mindenfajta ellenőrzés nélkül, mindenfajta szerkesztői kiegészítés nélkül. Színvonaltalan írás, inkább tettek volna ide még két oldalnyi illusztrációt. És mindez egy francia különszámban. Értékelés: 2/5.

Jean-Paul Török: Soha nem lesz holnap

Point de lendemain, 1960. Novella, Fázsy Anikó fordítása. Az emberek android társakkal élnek, hagyományos kapcsolat nem létezik; Wilno is Aurora nevű robotjával tart Diana estélyére — lehet, hogy a férfi és a nő között mégis izzik valami? Ebben az új világban a regények is ritkák, mint a fehér holló — az érzelmeket úgyse érti senki. Most, hogy egyre közelebb kerülünk a szexrobotok korához, ez az írás mind ijesztőbb. Értékelés: 4/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

1982. Tanulmány. Jean Giraud, azaz Moebius vázlatai az “A jövő csapdái” című, készülőfélben lévő filmhez. De hát ez Piel! Jaffar! Silbad! A herceg és a hercegnő! Akkor viszont a film végső címe “Az idő urai” (Les Maîtres du temps), a Pannónia Filmstúdióban készült, és — bár nem mondható klasszikusnak — sok-sok hazai néző is a szívébe zárta. Értékelés: 4/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s