Galaktika 24

Ez a szám a spanyol sci-fire, azon belül is a nagyszerű, a világ és Európa legjobb sci-fi magazinja címet is elnyerő Nueva Dimensión magazinra koncentrál. Ez a kiadvány a Franco-érában kezdett működni, liberális értelmiségiek egy csoportja hozta létre, és történt is kísérlet az elhallgattatására, amit azonban a magazin – részben a nemzetközi tiltakozás hatására – túlélt.

A cikkek zömmel nagyon magas minőségűek, én mondjuk nem tudnám megmondani, mitől spanyolok, de nemzetközi szintűek.

A kiemelt szerzők: Domingo Santos, Juan G. Atienza és Luis Vigil (ő inkább kritikus), a címlapon a magazin egyik számának előlapjáról vett illusztráció. Továbbra is 1977-et írunk. az ár sem változott: 12 forint.

A lapszám írásai:

Daniel Sánchez Serrano: Spanyolország története

Historia de España, 1974. Novella, Benczik Vilmos fordítása. A Nagy Világégés előttről fennmaradt napló leírja, hogyan vették át a nagy hajókon érkező, eredetileg jószándékúnak tűnő idegenek fokozatosan az uralmat Spanyolországban és az egész világban. Az először szelíd, majd egyre erőszakosabb ideológiai-gazdasági-kulturális elnyomás szép leírása. Kár, hogy kicsit rövid, a poén pedig annyira – nekünk – már nem az. Értékelés: 3/5.

Domingo Santos: Az a nap, amikor az idegenek leszállnak a Földre…

El día que los alienígenas desciendan a la Tierra…, 1974. Tanulmány, Varga-Haszonits Zsuzsa fordítása. A földönkívüliek látogatásáról szóló történetek mindig az adott kor emberének félelmeit és várakozásait jelenítik meg. Okos írás a Nueva Dimensión és a spanyol sci-fi vezéralakjától. Ötöst adnék, ha több és részletesebb példa lenne benne. Értékelés: 4/5.

Jorge Campos: Kapcsolatteremtés

Comunicación, 1973. Novella, Pál Ferenc fordítása. Az UFO-k leszállnak a falu szélén, és felkészülnek a kapcsolat felvételére – a falusiak jönnek is, de azt hiszik, filmforgatás lesz… Van egy kis második világbeli éle a történetnek, szerintem Magyarországon is így történne a dolog. A lezárás azonban nem logikus, egy idegen civilizáció kicsit kitartóbban próbálkozna a kapcsolatteremtéssel. Értékelés: 3/5.

Carlos Sáiz Cidoncha: A Csillagköd szerelmesei

Los amantes de la nebulosa, 1973. Novella, Pál Ferenc fordítása. Az apró galaktikus felderítő űrhajót észreveszi és megtámadja az ellenség, a kapitány a veszélyes Vörös Köd irányába menekül, de az üldözők gyorsabbak – ám ekkor közbelép egy rég elveszettnek hitt szereplő. Mint egy harmincas évekbeli amerikai űropera, ilyen mondatokkal: “A hajó vonzáskörzetében módosultak az univerzum állandói”. Jól van megírva, de én valahogy nem bírom ezt a stílust. Értékelés: 3/5.

Juan G. Atienza: Sweet XX

Sweet XX, 1973. Novella, Varga-Haszonits Zsuzsa fordítása. A 4300-as években az időgépet már sok mindenre lehet használni, például emléktárgyak ellopására a huszadik századból – a műkincskereskedő szerint nem sokat érnek azok a kacatok, a vevők azonban más véleményen vannak. “A XXX. századnál korábbi dolgok szerintem csak esztétikai eltévelyedések.” Pedig egy motorjavesztett turmixgép színes folyadékokkal feltöltve kiváló dísztárgy lehet. Hát nem? Értékelés: 4/5.

Juan G. Atienza: A falánk

Voraz, 1966. Novella, Varga-Haszonits Zsuzsa fordítása. A férj tizedik házassági évfordulójuk alkalmából csodás kígyóbőr táskát vásárol feleségének – csak később veszik észre, hogy minden eltűnik, amit a táskába tesznek. Rémségek kicsiny boltja-átköltésnek indul, de azt utolsó pár mondattal elég durva egy írás lesz belőle. Értékelés: 4/5.

Juan G. Atienza: A törvény táblái

Las tablas de la ley, 1967. Novella, Varga-Haszonits Zsuzsa fordítása. A Föld lakossága menedzselhető méretűvé zsugorodott, hála a genetikai alapú osztályba sorolásnak, de ez Fernando számára nem öröm – a K csoportbeli sok-sok ezer férfinak világszerte összesen harminchat nő jut. Először azt hittem, egy Gattaca-előfutárral van dolgom, de aztán egy izgalmas, hihető és remekül kidolgozott novella lett ebből, hátborzongatóan sorsszerű befejezéssel. Ami a címet illeti, nem inkább “A törvény asztalai”? Tudjátok, amelyeknél mindenki egyformán foglalhat helyet. Vagy nem. Értékelés: 5/5.

Eugenio León: Apokalipszis

Apocalipsis, 1959. Vers, Varga-Haszonits Zsuzsa fordítása. Hova menjünk, ha atomháborúban elpusztítottuk a Földet? Rövid, aggódó, tizenkettő egy tucat vers. 1959-ben valószínűleg szezonja volt a ilyeneknek. Értékelés: 3/5.

Juan G. Atienza: Három- vagy négymilliárd kivándorló

3 ó 4 mil millones de emigrantes, 1973. Novella, Varga-Haszonits Zsuzsa fordítása. A Föld túlnépesedett, de ha 3-4 milliárd embert időutazással áttelepítenénk a paleozoikumba, megoldódna a mostani probléma, a múltba költözöttek pedig ezer generáció után úgyis kihalnának – vagy mégsem? Látszólag jó megoldás az időparadoxonra, aztán mégsem – és pont ez a történet csattanója. Nagyon jó kis írás! Értékelés: 4/5.

Benczik Vilmos: A sci-fi Spanyolországban.

Tanulmány. A sci-fi népszerűségéhez egy adott országban három dolog kell: magas vagy legalábbis növekvő technológiai színvonal a gazdaságban, az új dolgokra fogékony gondolkodás és alapvető politikai szabadságjogok – megvannak-e ezek a Franco-éra végi Spanyolországban? Mindössze kétoldalas, de igényes összefoglaló a spanyol tudományos-fantasztikus életről, különös tekintettel a Nueva Dimensión magazinra. Említi a betiltott lapszámot és a pert, érdekes módon a közvetlen kiváltó okot (a baszk szálat) nem. Értékelés: 4/5.

Luis Vigil: Sci-fi találkozók

Las convenciones de ciencia ficción, 1975. Tanulmány, Benczik Vilmos fordítása. A spanyol sci-fi rajongók útja a passzív befogadástól az aktív részvételen át a konferenciák szervezéséig, a politika által elhelyezett akadályokon át. Ebből az írásból is jól látszik, hogy a Galaktika keményen küzdött a sci-fi közösségi erővé alakításán, és gyakran hozott külföldi példákat – de ahogy Spanyolországban, úgy nálunk sem lett ebből tömegmozgalom. Értékelés: 3/5.

Julian M. Lois: Szolipszizmus

Solipsismo, 1974. Novella, Benczik Vilmos fordítása. Pszichoanalitikus olvasgatja egy szótlan magányba menekült beteg naplóját: az illető azt hiszi, a fényhez közeli sebességgel haladó űrhajóján túlélte a világegyetem megszűnését, és most önmagába forduló, egyszemélyes univerzumot alkot. A szolipszizmus azt jelenti, csak az elménk létezése biztos, de amit gondolunk és észlelni vélünk, lehet, hogy a valóságban nincs is. Az író keményen próbálkozik a négydimenziós, énközpontú világegyetem bemutatásával, de nem igazán sikeres, és nálam a csattanója (ha az) sem ül igazán. Értékelés: 3/5.

Julian M. Lois: Antitestek

Anticuerpos, 1975. Novella, Benczik Vilmos fordítása. Az ismert világegyetemet pusztulás fenyegeti, az emberek csodával határos módon összefognak, és megsemmisítik a veszélyt, majd másfél milliárd év múlva mindenki és minden kihal – két időutazó túlélő próbálja megfejteni, miért. Az emberiség mint az univerzum betegségének leküzdésére létrejött, majd annak elmúltával feleslegessé váló és elpusztuló antitest remek parabola, sajnos nem elég jól megírva (vagy lefordítva, ezt spanyoltudás nélkül nem tudom megállapítani). Értékelés: 3/5.

Juan Extremadura: Sportszerűen élni

Vivir deportivamente, 1972. Novella, Pál Ferenc fordítása. Ebben a városban a sportos életmód kötelező, az Elpuhultság Ellen Küzdő Testület járőrei bárkit utasíthatnak, hogy ott helyben teljesítse a szintet síkfutásban vagy rúdugrásban – ha nem, mehet az Olimpiára Felkészítő Gyűjtőtáborba. A túltolt fitneszőrület kifigurázása, vagy itt a sport valamilyen más, államilag elvárt értékrend betartatását szimbolizálja? Erős írás, kis kikacsintással. Értékelés: 4/5.

P. García: Üzenet a Holdról

Mensaje lunar, 1972. Novella, Pál Ferenc fordítása. Egyre több űrszonda csapódik a Hold felszínébe, és a holdlakók kezdik unni a dolgot. “[A]kkor inkább a …-ba lődözzék őket. EGY HOLDLAKÓ, AKINEK MÁR NAGYON ELEGE VAN” – Mennyivel másképp történt volna ez a közösségi hálózatok korában! 🙂 Értékelés: 4/5.

P. García: Robok

Robs, 1967. Novella, Pál Ferenc fordítása. A robotok, sőt: robok mindenáron gyanútlan emberekkel szeretnének házasodni, és nagyon vigyáznak, nehogy mechanikus működésük elárulja őket – de persze lehetnek kivételek… Vicces kis sztori – a megoldást persze hamar meg lehet sejteni. Értékelés: 3/5.

P. García: Újfajta robotok

Nuevos robots, 1972. Novella, Pál Ferenc fordítása. Közlekedésirányító, hivatalnok-, igazgató- és fejes-robot – ha csak ezt a néhány, itt leírt robotot föltalálnák, már akkor is úgy élnénk, mint Marci Hevesen. Az elképzelt jövő néha a jelen problémáira keres megoldást: jöjjön a komoly közlekedési szabálysértéseket büntető, a munkaidőt nem sziesztázásra használó, a munkatársakat megbecsülő, a haszontalan rokonok helyett hozzáértőket kinevező robot, ha már az emberek nem képesek minderre. Értékelés: 3/5.

Pedro Sánchez Paredes: Én alkottam meg a szuperembert

Yo fui el creador del Superhombre, 1973. Novella, Pál Ferenc fordítása. Egy biológus át akarja alakítani az embert, hogy az az ipari szennyezés közepette is életben maradhasson – de terve túl jól sikerül… Alapvetően elhibázott feltételezésre épülő történet, ami talán figyelmeztetés akarna lenni, de szerintem minden téren kudarcot vall. A lapszám leggyengébb darabja. Értékelés: 2/5.

Jaime de la Fuente: Elérhetetlen szerelem

Amor imposible, 1972. Novella, Pál Ferenc fordítása. A robotlány jobb híján empirikus módszerrel szeretné megérteni, mi a szerelem, de kísérlete kudarccal végződik. Nem igazán eredeti írás, de az ismerkedési jelenet a kikötői kocsmában elég jó. Értékelés: 3/5.

Eduardo Miller: Történetek más korokból

Cosas de otros tiempos, 1969. Novella, Benczik Vilmos fordítása. Nyolckezű rendőr, fölfelé zuhanó alma, működésképtelen rakétaindító gomb – minitörténetek a jövőből. Azt hiszem, ezeket hívják “krokinak”, de talán még annál is rövidebbek. Értékelés: 3/5.

Jesús Brugos Larumbe: 232 °C

232 °C, 1974. Novella, Benczik Vilmos fordítása. A galaxisok különös módon egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a rémült emberiséget diktatórikus eszközökkel tartják kordában, már a könyvek birtoklása is tilos – de Serge titokban olvasni kezd egy ősi fizikai ismeretterjesztő művet… A 232 Celsius-fok 451 Fahrenheitnek felel meg, és itt is ég egy könyv, de a történetek nem is lehetnének különbözőek. Rövid, velős, jól van megírva, és szépen belesimul a lapszám világvége-témájú írásai közé. Értékelés: 4/5.

Fernando Pérez Fuenteamor: Az ötödik sötétség hajnalán

En el alba de la quinta oscuridad, 1974. Novella, Benczik Vilmos fordítása. A Föld felszíne lakhatatlan, mindenki a mélyben él, szigorú szabályok szerint, de aki ott megbetegszik, és nem tudják meggyógyítani, felküldik – meghalni. Mint egy kurta, reménytelen, rosszul végződő Logan futása-részlet – elég lelombozó. Értékelés: 3/5.

Domingo Santos: A felhők fölött

Encima de las nubes, 1973. Novella, Varga-Haszonits Zsuzsa fordítása. A hagyományos energiahordozók kimerültek, a legígéretesebb új találmány azonban súlyosan környezetszennyező – hogyan tovább? A gazdagok felhők fölött lebegő korongvárosai az Elysium – Zárt világ c. mozit juttatják az eszembe. Szuper ez a novella, el tudnám képzelni egy regény (vagy éppen egy film) részleteként. Értékelés: 4/5.

Benczik Vilmos: Regény és jövő

Kritika. Juan Ignacio Ferreras irodalomtörténeti könyve rendet tesz az sci-fi és a rokon területek között. Ez az a fajta kritika, ami – helyesen – nemcsak beszél a Magyarországon akkor nem igazán megszerezhető könyvről, hanem részletesen ismerteti is fontosabb gondolatait, állításait. Értékelés: 4/5.

Fazekas László: Az ember joga: élni!

Tanulmány. Szaporodás, embereken végzett kísérletek, szervátültetés, genetikai beavatkozás – mit gondolnak ezekről a nemzetközi orvoskutatási szervezetek és a WHO? Halvány fogalmam sincs, miért került be ez a tanulmány pont ebbe a kötetbe, amikor semmilyen módon nem kapcsolódik a spanyol különszámhoz. Kellett a szerzőnek a honorárium? Értékelés: 3/5.

Kuczka Péter: Kötetünk képeiről

Tanulmány. A Nueva Dimensión kálváriája a baszk nép emlegetése miatt – és persze a kitűnő magazin rajzai. Végre egy pontos leírás arról, mit kellett kiállnia a spanyol kiadvány szerkesztőinek az elhíresült botrány során. Az illusztrációkról viszont azt hittem, amerikaiak. Értékelés: 4/5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s