Itt az új, nagyalakú Galaktika második lapszáma! Az első oldalon Kuczka Péter őszinte meglepetéssel számol be arról, hogy a Metagalaktikák és a Kozmosz-könyvek “kéz alatt” akár ötszáz forintos áron is gazdát cserélnek. Szabadkozik, hogy nem tudják előre pontosan felmérni az igényeket, így marad a cserebere és az antikvárium. Azt nem említi, hogy a szocialista tervgazdaság korlátai között a piaci igények kielégítése itt (a sci-fi kiadványok terén) sem igazán megoldható. Abban reménykedik, hogy a folyóirattá válás és így az előfizetés lehetősége segít. Említ egyéb terveket (bibliográfia, naptárak, címlapok, plakátok gyűjtőknek) – mindebből csak a Trethon Judit által összeállított bibliográfia valósult meg, az nekem is megvan.

Ahogy a nagyalakú Galaktikáknál ez hamarosan megszokottá válik, a 62. szám is vegyes kiadvány. A szerzők listája impozáns: Roger Zelazny, Bogáti Péter, Hosi Sinicsi, Nemere István, Herbert W. Franke, Brian W. Aldiss. A könyvkritikák között ott a Végtelen történet, a filmismertetőknél A tűz háborúja.

A borítót Jaschik Álmos munkái díszítik (róla külön cikk szól), de szerepelnek a lapszámban Virgil Finlay, Zsigovics Iván, Korga György, Csanády András, Hegedűs István, Roszen Ruszov, Ámon László, Zórád Ernő és Csala Károly illusztrációi is.

Két keretes közlemény olvasható a lapban: az első a Tudomány, azaz a Scientific American magyar kiadása első számának megjelenéséről ad hírt (a folyóiratot magam is sokat olvastam, főleg az Észjáték című rovatért), a második a Galaktika-előfizetést népszerűsíti, kicsit Kucka köszöntőjéhez kapcsolódva.

A lapszám írásai:

Roger Zelazny: A Mars rózsája

A Rose for Ecclesiastes, 1963. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A Mars halálra ítélt népe nem látja szívesen a földi kutatóűrhajó személyzetét, de Gallingert, a költőt lépésről lépésre a bizalmukba fogadják – lehet, hogy segíteni is tud nekik? Klasszikus görög sorstragédia 20+ oldalon, igazi katarzissal a végén – remek írás. Kicsit emlékeztet Chiang “Érkezés”-ére. 5/5.

Alexei Panshin: Hogyan fedezte föl Georges Duchamps a világ meghódítására szőtt összeesküvést?

How Georges Duchamps Discovered a Plot to Take Over the World, 1971. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Georges meglepve fedezi fel, hogy szerelme, Marie testének egy fölöttébb szokatlan helyén egy gomb van, amit ha megérint, a lány – csilingel? Az összeesküvésről nem sok minden derül ki, de a pikáns kis történet igen mulatságos. 4/5.

MŰHELY

Szerdahelyi István: Lukács György és a sci-fi

Tanulmány. Összeegyeztethető-e az egykori legendás marxista esztéta értékrendszerével a tudományos-fantasztikus irodalom (és a többi művészeti ágban született sci-fi alkotás)? A válasz meglepő módon az, hogy nagyrészt igen, pedig “[e]sztétikai főművének névmutatójában se Verne, se Wells nem szerepel, Swiftet egyszer említi mint szatirikust, Aldous Huxleyt pedig kétszer mint gyógyszerészeti szakírót.” De sajnos ez a cikk is csak egy újabb kísérlet arra, hogy a sci-fi “értékességét” bizonygassa. És egyébként így 2024-ben who the f* is Lukács György? 3/5.

Hargitai Károly: UFO-k a Szovjetunió felett

Tanulmány. Dokumentált UFO-észlelések Minszktől Moszkván át Vlagyivosztokig – és néhány lehetséges magyarázat. Ha a földrajzi, helység- és személyneveket angolra cserélnénk, senki nem mondaná meg, hogy nem az USÁ-ból származnak a sztorik, annyira hasonlóak a leírások. Jellemző, hogy az UFO-észlelések 76%-a a szovjet televízió megmagyarázhatatlan jelenségek bejelentésére felszólító adása után érkezett be… A tudományos magyarázatok is hasonlóak, mint a gaz imperializmusban: űrszemét, optikai és kémiai jelenségek. 3/5.

Hosi Sinicsi: A japán science fiction világa

1978. Tanulmány. A szigetország sci-fijének kialakulása, felfutása és beilleszkedése a japán kultúrába – és persze az óhatatlan összevetés az USÁ-val és a világ más országaival. Meglepően tárgyilagos, de közben érdekes összefoglaló a műfaj első harminc évéről. A forrás nem világos, talán a japán S-F Magazine 1978/7. számában megjelent interjú egy részlete lehet a szöveg. A legjobban ez tetszik: “[a] japán science fiction iparban kölcsönösen támogatják egymást az alfajok: az írott kiadványok, a képregények, a videójátékok, a műanyag játékok és a science fiction művészet.” Külön kiemeli a japán manga felsőbbrendűségét az amerikai képregényhez képest, és a japán filmek alsóbbrendűségét amerikai társaikkal szemben. 4/5.

Bogáti Péter: Az eljátszott teremtés

Novella. Három űrhajós látogat egy radioaktívan izzó bolygó holdjára, hogy megértsék, mi okozhatta a katasztrófát – egy könyvet találnak, ami felforgatja életüket a visszaúton. Az ember mint sárkányfog-vetemény, kifordított Rómeó és Júlia, és bibliamagyarázat minden mennyiségben. Bogátit szeretem, de ez nekem túl eklektikus. 3/5.

Hosi Sinicsi: Elvesztettük barátunkat

友を失った夜, 1962. Novella, Erdős György fordítása. A világon mindenhol élő, egyenes adásban számolnak be róla, ahogy az utolsó elefánt a Földön a végóráit éli. És amikor nem, akkor is olyan filmeket adnak, mint a Tarzan kincse vagy A dzsungel könyve – nemsokára úgysem marad más hátra, csak a képek és az emlékek.A kisfiú és a nagymama párbeszéde sallangmentességében is szívszorító. 4/5.

KÖNYVEKRŐL

D. Németh István: Rémtörténetek és némi humor

Kritika. A Csillagok a fűben (Hvězdy v trávě) című, 1984-ben megjelent cseh fantasztikus antológia bemutatása. Némi önelégültség (bibi, nekünk már van Galaktikánk és Kozmosz Fantasztikus Könyvek-sorozatunk, a cseheknek meg nincs), félmondatos kritika a szerkesztési elvekről és az ismertebb szerzők egy-egy írásáról, kb. ennyi fért a cikkbe. Magyarul nem jelent meg a gyűjtemény, így kicsit értelmetlen az ismertetése. 3/5.

D. Németh István: A cseh kispolgár a jövőbe megy

Kritika. Vladimír Páral “Kísértések A-ZZ” (egy későbbi kiadásban “Kísértések á-tól cettig”), “Rómeó és Júlia 2300” és “Harc a többállattal” című regényeinek bemutatása. A kritika szerzője nincs oda Páral sci-fijéért, ez elég gyorsan kiderül. Pedig szerintem nem rosszak a felsorolt regények. A Kísértéseket és a Rómeó és Júliát én is olvastam, tetszettek, mint ahogy az Európa Zsebkönyvek sorozatban megjelent A százszázalékos nő és A képzelet kínja (utóbbi kettő nem sci-fi) is. Érdekes, ismétlésekre épülő stílus, jól illik a cseh irodalom nálunk megjelent vonulatába. 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Végtelenített mese, misztikus fantázia

Kritika. Michael Ende “Végtelen történet” című regényének bemutatása. Korrekt, bár kissé lenéző ismertetés Ende legismertebb művéről, ami kicsit később, a filmmel és főcímdalával együtt hatalmas siker lett. Szentmihályi Szabó jól veszi észre, hogy az író gyerekeknek ÉS felnőtteknek ír, aminek a csúcsát a Momo című regényében éri el szerintem. 4/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Science fiction és kaland: a képregény feltámadása

Kritika. Az “A titkos övezet rejtélye” és az “Az ezüstflotta kincse” című képregények bemutatása. Ismét egy konzervatív, de azért lényeglátó vélemény, ezúttal két, egy kötetben kiadott Cs. Horváth Tibor-Zórád Ernő-képregényről. Kicsit lekezelő, mint az előző, de nem mondanám, hogy nincs igaza. 4/5.

Nemere István: Kísérletek

Novella. Az állatok intelligenciájának növelésére indított kísérlet megakad – az “alanyok” egy szint elérése után mintha már nem az őket vizsgáló kutatókra figyelnének, hanem valami másra… De ki figyeli a megfigyelőket, ki kísérletezik a kísérletezőkkel? Meddig nyújtható a lánc? Filozofikus, de nem különösebben eredeti írás. 3/5.

Herbert W. Franke: Balra van a halál

Links ist Tod, 1960. Novella, Weinbrenner Rudolf fordítása. Az első két vonaton mindenki megfagyott, ezért a harmadik szerelvény vezetője nagyon figyel, hogy a plusz százötven fokból a mínusz százötvenbe való átmenetkor hűtésről fűtésre állítsa a megfelelő kart – vajon sikerül neki? Eléggé elképzelhetetlen alaphelyzet, amin a szükségtelenül odacibált általános relativitáselmélet sem segít. Nem hittem volna, hogy Franke ilyen vacakot is írt. 2/5.

Herbert W. Franke: Zárt terület

Die Erfindung, 1960. Novella, Weinbrenner Rudolf fordítása. Fontos iratokkal aktatáskájában, feleségével és lányával az oldalán a tudós sikeresen dezertál – megnyugvást hoz számára az élet a másik oldalon? Szokványos, könnyen felismerhető hidegháborús alaphelyzet, amiben a főszereplőt a legkevésbé sem érdekli az ideológia, csak hagyják békében kutatni. De aztán a múlt utána nyúl… Franke ismét mindenféle bődületes bullshitet ír össze, amikor egy konkrét fizikai probléma elméleti megoldását akarja szemléltetni. Nem ezek a legjobb novellái. 3/5.

KÉPZŐMŰVÉSZET

Kiss Horváth László: Jaschik Álmos

Tanulmány. A huszadik század első felének egyik legfontosabb szecessziós festőjének-grafikusának, a hazai tudományos-fantasztikus képzőművészet előfutárának bemutatása. Jól összefoglalt életút, remekül válogatott képek – persze csak a szürke árnyalataiban, de legalább a borító színes. Kellene egy Jaschik Álmos-album! 4/5.

D.F. Hannigan: A vén Rutherford doktor

Old Doctor Rutherford, 1891. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Az Elixír immár kétszáznegyven éve tartja életben Rutherford doktort, de mit ér a kor, ha a szerelme nem lehet vele – és akkor felcsillan a remény… Helló! 1985-öt írunk, és ez nem egy tematikus szám a korai sci-fi novelláiból! Mit keres itt ez az írás, olyan szövegekkel, mint: “az életet a végtelenségig meg lehet hosszabbítani, ha kivonjuk a növények életnedveit, és ezeket a leghatékonyabb ásványok eszenciájával keverjük”? “Leghatékonyabb”? Na ne. 2/5.

Brian W. Aldiss: Ámen és kész

Amen and Out, 1966. Novella, Damokos Katalin fordítása. Az egész világ gépesített, sok dolga már nincs az embereknek, de az életükkel ettől még nem elégedettek – szerencsére ki-ki testre szabott sagítségért imádkozhat a háziszentélyéhez. Nagyon jó világépítés, meglepő fordulatok, némi filozófia – a klasszikuson azért még innen, de ez egy szuper kis novella. 4/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: A fantasztikus film három arca

Kritika. Kísérlet a fantasztikus filmek besorolásába attól függően, hogy a sci-fi, a “filmfantázia” vagy a horror elemeit tartalmazzák-e inkább. Mind a kategóriák, mind pedig az azokba besorolt filmek kicsit hajuknál előrángatottnak tűnnek, amit az is magyarázhat, hogy a nyolcvanas évek közepén azért viszonylag szerény mennyiségű sci-fi filmet láthattunk Magyarországon. Az egy jó megfigyelés, hogy kevés a “tiszta”zsánerfilm, a legtöbb mű egyszerre több kategóriába is belefér. 3/5.

Kóczián János: A tűz háborúja

Kritika. Az “A tűz háborúja” (La guerre du feu) című 1981-es film bemutatása. Nem tudtam, hogy a film szakértői között ott volt Desmond Morris (zoológus (“A csupasz majom” című alapmű szerzője) és Anthony Burgess író (“Mechanikus narancs”, anyone?). Ma egy film készítésének hasonló kulisszatitkait bármikor megnézhetjük az IMDb.com Trivia szekciójában vagy a Wikipédián, de a nyolcvanas évek végén ezek az információk nagyon sokat hozzáadtak a filmhez (amit egyébként nagyon szerettem). 4/5.

Cleve Cartmill: Sürgős küldetés

Deadline, 1944. Novella, Krasznár Ágnes fordítása. A vitorlázógépen az ellenséges vonalak mögé ledobott ügynök feladata világos: meg kell semmisítenie a mindennél nagyobb hatóerejű bombát, különben nemcsak a háborúnak, de talál a világnak is vége lesz. Ez viszont igazi klasszikus: az 1944-es novella, ami még a Manhattan-terv nyilvánosságra kerülése előtt meglehetősen nagy pontossággal leírta, hogyan kell atombombát készíteni, és amitől az amerikai korányzat annyira berezelt, hogy ráküldte az FBI-t az Astounding Science Fiction szerkesztőségére. Aztán persze kiderült, hogy senkinek nem járt el a szája, a szerző minden információt meg tudott szerezni nyilvános forrásokból, csak éppen rendkívül ügyesen – és szerencsésen – úgy kombinálta őket össze, hogy az eredmény kényelmetlenül közel került a valósághoz. Maga a sztoti egyébként nem különösebben kiemelkedő, de ez a kontextus “naggyá teszi”. 4/5.

LEXIKON

Az antropológia, android és anyagátvitel szavak rövid meghatározása. Szerencsére a három szó jelentésén túl az ezekben a témakörökben íródott fontosabb regényekkel és elbeszélésekkel is megismerkedhetünk. A Lexikon egy állandó rovat lesz. 4/5.