Ahogy azt Kuczka Péter a 60. számban beharangozta, a Galaktika kívül-belül átalakult! Nézzük a főbb újdonságokat:

• A Galaktika mostantól nem antológia, hanem folyóirat. Ezzel összhangban az eddigi kissé rendszertelen, nagyjából negyedéves ciklus helyett immár havonta jelenik meg.
• A címlapon ez olvasható: I. ÉVF. 1985/1. (61.) SZÁM. Az új lapszámozás is a folyóiratjelleget erősíti, de azért jó, hogy zárójelben megtartották a korábbit.
• Az ár elsőre talán meglepő módon csökkent, az “eredeti” Galaktikáért elkért 30 forint helyett 28 forintra. Persze a havi megjelenés miatt egy év alatt így is durván többet (4 x 30 Ft = 120 Ft helyett 12 x 28 Ft = 336 Ft összeget) költöttek a hűséges olvasók. Érdekes, hogy az előfizetők egy fillérrel sem kapták olcsóbban a lapot (viszont biztosak lehettek abban, hogy nem maradnak le róla).
• Ami a külcsínt illeti, a kiadvány lapmérete mérete jelentősen, 50%-kal megnőtt, az eddigi C5-ös (162 x 229 mm-es) formátum helyett mostantól Letter (216 x 279 mm-es) vagy inkább talán Quarto (216 x 275 mm-es) méretben nyomták. Az “eredeti” sorozatot tehát felváltotta a “nagyalakú” (ez nem hivatalos megjelölés, csak az én elnevezésem). A Metagalaktikák (és később a Hipergalaktikák) továbbra is a régi méretben készültek.
• Az oldalszám ugyanakkor 25%-kal csökkent, 128 helyett most már csak 96 oldalon jelent meg a tartalom. Ráadásul vékonyabb papírra váltottak, két eredeti lapszám (256 belső oldal plusz 2-2 cím- és hátsó oldal) vastagsága körülbelül megegyezik három nagyalakúvéal (288 belső oldal plusz 3-3 cím- és hátsó oldal).
• A belbecs legnagyobb híre, hogy a főszerkesztői poszton Sziládi János, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó igazgatója váltotta Kuczka Pétert, aki főszerkesztő-helyettesként folytatta a munkát. A váltás hátterét nem ismerem, ha valaki igen, ossza meg kommentben!
• A lapszámok belseje továbbra is fekete-fehér, az oldalak tördelése lazább, mint korábban, a nagyobb felület lehetőséget ad az illusztrációk és a szöveg rugalmas kombinálására.
• Elindul néhány állandónak szánt rovat: a “Film, TV, videó”, a “Műhely”, a “Könyvekről” és a “Hírek”. Korábban leginkább a “Kötetünk képeiről” hasonlított ezekre.

A lapszám megnövelt címlapján a látványos festmény Gadó János munkája.

A lapszám írásai (az állandó rovatok tartalmát mostantól csak röviden ismertetem, és nem értékelem):

Clifford D. Simak: A nagy udvar

The Big Front Yard, 1958. Novella, Veres Mihály fordítása. Hiram, az ezermester és régiségkereskedő megdöbbenve veszi észre, hogy háza hátsó ajtaja a megszokott udvar helyett egy másik világra nyílik, idegen lényekkel, akik ötletekkel kereskednek – még szerencse, hogy Hiram igazán jó a seftelésben… Imádom azokat a sztorikat, amelyekben összeeresztik az egyszerű embereket és a földönkívülieket, és a kommunikáció sokkal földhözragadtabb témákban és módokon valósul meg, mint ahogy azt például a Harmadik típusú találkozások bemutatja. Itt pluszban még remek a sztori is, és egészen kitűnőek a karakterek. Lehet, hogy az Amazon Prime-on látható “Night Sky” sorozat is merített némi ihletet ebből a több mint hatvan éves írásból? 5/5.

D. Németh István: A gyűrű

Novella. Westónia fő terméke az azbeszt, nem túl fontos ez a világ a Bolygószövetség számára, idővel vissza is foglalják az őslakos termoliták, elhurcolva vagy megfutamítva az embereket – de a parancsnok felesége a helyén marad… Egész komplex ez a kis írás, a kudarcba fulladt gyarmatosítástól az egymás mellett élő civilizációk hatalmi egyensúlyának változásán át a családok széteséséig, még egy kis fajok közötti szex is belefért. 4/5.

Film, TV, videó

Kóczián János: Az elveszett frigyláda fosztogatói

1985. Kritika. Részletes leírás az Indiana Jones-franchise első filmjéről. Korrekt, kedvcsináló ismertető és érdekes, bár vázlatos háttérsztori Az elveszett frigyláda fosztogatóiról – de miért ilyen későn, 1985-ben? Az eredeti film 1981-ben jelent meg… Így már nem is akkora baj, hogy az írás elszpojlerezi az egész cselekményt. 3/5.

Hírek új filmekről

1985. Hírösszefoglaló. A Starman, Yor, The Philadelphia Experiment, 2084, Runaway, King Solomon’s Mine, Frankenstein 90, Caravan of Courage, Bye Bye Jupiter és 2010 című filmek rövid ismertetése. Tíz, többé-kevésbé sci-finek vagy fantasynek tekinthető film pár soros bemutatása. 1983 és 1985 között készültek, szóval viszonylag frissek. Van közöttük egyesült államokbeli, olasz, ausztrál, francia és japán. Minőségük elég vegyes, az IMDb 3,3-tól 7,0-ig terjedően értékeli őket (a 7,0 kivételesen magas). Közülük legalább négyet a magyar mozik is játszottak – én legalábbis ennyit láttam. 3/5.

Isaac Asimov: A gép, amely megnyerte a háborút

The Machine That Won the War, 1961. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A galaktikus háborúnak vége, a Deneb csapatai megsemmisültek, a fejlett Multivac katonai számítógépet használó Föld Föderáció fennmaradt – az ünneplés zajától távol a Föderáció vezetője, a döntéseit előkészítő számítógép főprogramozója és az adatokért felelős munkatárs beszélgetnek, és nem túl boldogok… Először is: még hogy Multivac 🙂 . Ami pedig a novellát illeti, az valójában egy, a projektmenedzsmentben jól ismert tevékenységet, a post mortemet mutatja be. A visszatekintés során kiderül, hogy a háborút nem a szuperszámítógép nyerte meg – ami igen, az is gép volt, csak sokkal egyszerűbb. Bár egy poénra van kihegyezve, tetszik az írás. 4/5.

Rigó Béla: A Baross-lapok

Tanulmány. A Tófalu, Kápolna, Kerecsend, Aldebrő és Vecsés helységeket ábrázoló századeleji képeslapok nyomdai előkészítése során földönkívüli űrjárművek váltak láthatóvá – a jelenség magyarázatát még keresik. Hát ez roppant gyenge. A régi képektől teljességgel elütő grafikák még viccnek is rosszak. 2/5.

Szepes Mária: A lezórium vírus

Novella. A tartós, kilökődésmentes művégtagokhoz kifejlesztett műanyagról, a lezóriumról kiderül, hogy a sejthalál visszafordítására is alkalmas – de az így megfiatalított, sőt, új életre keltett szervezetek elvesztik fejlődési képességüket… Melodráma, de a jobbik fajtából, és különös aktualitást ad neki a mesterséges intelligencia körül zajló vita: lehet-e új értéket létrehozni vele, vagy mindig is derivatív lesz? 4/5.

Műhely

Weinbrenner Rudolf: Régi magyar szenzációk

Tanulmány. Szenzációs hírek 19. századi magyar lapokból: Aki egy nyáron át aludt – Az első UFO – Hegydörgés Trencsényben. Három újságcikk olvasói levelek alapján a 19. százat első feléből. Az első csak simán kamunak tűnik, a második talán egy meteorit lehetett (a Zebrak abban az évben esett le Csehországban), a harmadikra tényleg nincs magyarázat. 3/5.

Várkonyi Tibor: Ha életet keresel az űrben

Tanulmány. Kis exobiológiai rendszertan űrkutatók számára. Némileg megkérdőjelezhető kódrendszer a földönkívüli élet egyetlen kóddal való kifejezésére. Egy-egy számmal jelöli az intelligenciát, az élet építőköveit, az élő szervezet szerkezetét, a felhasznált energia jellegét, a lények méretét és a közeget, amelyben léteznek. A legtöbb értékkészlet eléggé hajánál fogva előrángatottnak tűnik. 2/5.

Nemere István: Bemutatjuk a Fantastykát

Kritika. “Mi az a Fantastyka? Olyan SF folyóirat, amit érdemes utánozni.” Sokkal érdekesebb cikk, mint vártam. Úgy tűnik, a nyolcvanas évek közepére már beállt az a helyzet, hogy a lengyel sci-fi irodalom (és ide sok mást is behelyettesíthetnénk) hátránnyal (a magazinok esetében pl. tíz évnyivel!) indul a magyarhoz képest, de sokkal “élőbb”, jobban integrálódik a társadalomba. Pályázatok, olvasói levelek, beszámoló a lengyel sci-fi külföldi eladási számairól – mind-mind ismeretlen a Galaktikában.. 4/5

Sz. Jaroszlavcev: Nyikita Voroncov rejtélyes élete

Подробности жизни Никиты Воронцова. Novella, Veperdi Gábor fordítása. Az ügyész rövidke naplót mutat irodalmár barátjának: egy nemrég meghalt férfi, Nyikita Voroncov lakásáról származik, írója pedig mintha többször is végigélte volna az életét – a két barát megpróbálja megfejteni, lehetséges-e ez. Érdekes sztori, nyitott befejezés, jó karakterek, és remek korrajz – honnan tud ilyet egy soha nem hallott nevű szovjetorosz író? Kis nyomozás árán persze kiderül, hogy az Sz. Jaroszlavcev Arkagyij Sztrugackij írói álneve. 5/5.

Könyvekről

Farkas Jenő: A fantasztikus irodalom elméleti megközelítése

Kritika. Tzvetan Todorov “Introduction à la littérature fantastique” című esszékötetének bemutatása. Egy tökéletesen érdektelen irodalomelméleti fejtegetés, ami ráadásul nem is a sci-fivel, hanem a klasszikus fantasztikummal foglalkozik. 2/5.

Bánlaki Viktor: Volt egyszer, hol nem volt, lesz egy Eli admirális

Kritika. Szergej Sznyegov “Люди как боги” című regényének bemutatása. Bár a cikkben a magyar cím (még?) nem szerepel, ez az Istenemberek, Sznyegov idehaza legismertebb regénye. Elképesztő lelkendezéssel mesél róla a kiritikus – ha annak nevezhetjük. 3/5.

Weinbrenner Rudolf: Egy optimista katasztrófaregény

Kritika. Carl Amery “Der Untergang der Stadt Passau” című regényének bemutatása. Kedvcsináló írás egy érdekesnek tűnő, irodalmi szempontból is értékes könyvről. Magyarul még csaknem harminc évig nem jelent meg, végül a 290. Galaktika XL pótolta ezt a hiányosságot. Amerynek van egy másik, szintén izgalmasnak tűnő könyve is, a Köngisprojekt.. 4/5

Dani Tivadar: Hírek Seholországból

Kritika. Frederik Hetmann “Die Freuden der Fantasy: Von Tolkien bis Ende” című tanulmánykötetének bemutatása. Könyvismertető, ebben a számban már a második, ami egy, a fantasztikumról szóló irodalomtörténeti művet mutat be. A kategóriák itt értelmesebbek, a szerzők relevánsabbak, a kapcsolat a sci-fivel egyértelműbb, mint a korábbi cikkben ismertetett esszékötetben. 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: A kapcsolatfelvétel és a sci-fi írás nehézségei

Kritika. Hegedűs Hubert “Űrgyarmat” és Z. Vincze György “A cikoriták bolygója” című regényeinek bemutatása. Meglepően kritikus, well, kritika két új magyar sci-fi szerző egy-egy regényéről – nem olvastam őket, és az értékelés alapján ez talán nem is olyan nagy baj. 4/5.

V. Nagy Zsuzsanna: A karnevál

Novella. A modern kozmetikai beavatkozások csodákra képesek: két napra fiatallá és széppé változtatják Zsanettet, aki így kiszakadhat kihűlt házasságából, és elutazhat a fiatal kora óta sóvárgott riói karneválra – de vajon kivel találkozik ott? Ügyes novella, kissé kiszámítható befejezéssel. Jó hír, hogy a Logan futásában látott lézeres szépségsebészetre talán nem is lesz szükség. 3/5.

Avram Davidson: Klimax 87

Climacteric, 1960. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. A fiú arról a mesél a lánynak a randevún, hogy gyerekkorában sárkányoktól megmentett nőkről álmodozott – végül persze nem pontosan azt teszi, mint amit eredetileg elképzelt. Egy (jó, de kiszámítható) poénra felhúzott történetecske. Akkor már inkább Dargay Attilától a Variációk egy sárkányra. 3/5.

Forrest J. Ackerman: A valaha megírt legrövidebb sci-fi történet

Cosmic Report Card: Earth, 1973. Novella, Nagy Péter fordítása. Hogyan osztályozná az intelligens galaktikus civilizációk közössége a Földet, és mit mond el rólunk ez az érdemjegy? Nyilván csalás, olyan, mint a kőleves. Azért, hogy a világ legrövidebb történetét (egyetlen karaktert) megírhassa, Ackerman egy komplett űrlapot készített, amin persze szöveg is van. De nem baj, mert nagyon szellemes, és a körítés (az egykarakteres sztorihoz vezető fejlődési út) is érdekes. 4/5.

Hírek

Hírösszefoglaló. Hírünk a világban: a magyar sci-fi külföldön – Sci-fi az írószövetségben – Magyarország a sci-fi írók világszervezetében – Lengyelország: mi újság az SF piacon? – Nebula-díjak. Kissé az öndicséret bőnébe eső, de jól összeszedett hírösszefoglaló a magyar, a nemzetközi és (kicsit) a lengyel sci-fivel kapcsolatos történésektől. Érdekes a kesergés a Nebula-díj angolszász fókusza miatt. A javaslat: európai díj! Ez később ugyan, de meg is valósult: az ESFS európai fókuszú, a Hugo pedig nemzetközi. 4/5.

Frank Roberts: Lehet ön is

It Could Be You, 1962. Novella, Gálvölgyi Judit fordítása. Férfi, nem visel kalapot, kék a szeme, fekete hajú, a harmincas éveiben jár, jobbkezes – a népszerű tévéműsorban óránként újabb ismertetőjegyet mondanak be, és aki először megtalálja az aznapi versenyzőt, annak százezer font üti a markát. Persze nem elég, ha csak megtalálja, ennél azért sötétebb a történet. Kicsit a Menekülő emberre emlékeztet, és elég hátborzongató. 4/5.