Újabb vegyes szám, benne most kevesebb “ismert “nagy” névvel, mint azt megszokhattuk. Folytatódik a Bester-regény, van itt Wyndham, Asimov, Jeschke, és… csupa-csupa (szinte teljesen) ismeretlen szerző: Watson, Petrin, Mojiszejev, Grendon.

Kitölthetünk egy érdekes, de kissé idejétmúlt tesztet az új technikai eszközök iránti nyitottságunkról, megismerkedhetünk Woodroffe illusztrációival (persze fekete-fehérben) és színes életrajzával. Beleképzelhetjük magunkat annak a földönkívülinek a helyébe, aki megpróbálja kitalálni, mire való a Voyagerek rakományában található hang- és videólemez.

A címlapon Jenkovszky István, a belső borítókon Leo Morey és Zórád Ernő képei. Az ár továbbra is 28 forint.

A lapszám írásai:

Alfred Bester: Az Arcnélküli Ember (második rész)

The Demolished Man. Regényrészlet, 1952. Zala Tamás fordítása. Ámon László illusztrációi. Reich és Powell, a nyomozást vezető rendőrprefektus versenyt futnak a gyilkosság egyetlen szemtanújáért… A második főszereplő méltó párja az elsőnek, a cselekmény továbbra is feszes, élvezet olvasni. 5/5.

John Wyndham: Az ellenlábas

Opposite Numbers. Novella, 1954. Baranyi Gyula fordítása. Zórád Ernő illusztrációi. Furcsán ismerős a férfi, akit a kutató volt szerelmével lát sétálni – lehet, hogy ő maga az? Érdekes sci-fi (itt éppen időutazós) történet, ami egyszer csak romantikus fordulatot vesz, kb. úgy, mint a Passengers című Chris Pratt-Jennifer Lawrence-film. 3/5.

TESZT

Ön a jövő embere?

Teszt. “Ön, kedves Olvasó, (…) [a] technika gyámoltalanjainak, kiszolgáltatottjainak számát gyarapítja, vagy az élcsapat tagjaként tör a jövő felé, évtizedekkel megelőzve ábrándos és szorongó társait?” Ilyen se volt még: teszt a Galaktikában! A felemlegetett technológiák köre nyilván rosszul öregedett (CB-rádió és videólejátszó, mint kategóriájuk csúcsa), és itt is vannak olyan kérdések, ahol egyetlen választ sem tudok megjelölni, de érdekes múltidézés. 3/5.

MŰHELY

Franz Rottensteiner: Miért nem törhetünk be az angolszáz piacra?

Tanulmány. Nemere István fordítása. Protekcionizmus, kulturális különbségek vagy egyszerű gazdasági okok miatt olyan nehéz a feladat? Rövid, de pontosnak tűnő elemzés. A gondolatmenet a konkrét számok és címek megváltoztatásával ma is megállná a helyét. 4/5.

Várkonyi Tibor: Muzsikát Aldebarannak!

Tanulmány. Jó ötlet volt-e hanglemezt küldeni az űrbe a Voyager űrszondákkal? Nem arról szól az írás, mekkora veszélynek tesszük ki magunkat, ha civilizációnk létezését így “meghirdetjük” (azt már az űrszondák kiküldésével egyébként is megtettük). Arra összpontosít, hány absztrakciós szintet kellene egy földönkívüli fajnak áttörnie, hogy helyesen értékelje, mi is ez a lemez. A szerző felsorol tíz hipotetikus, különböző módon kifejlődött civilizációt, és elég viccesen bemutatja, hányféleképpen kezelhetik rosszul az üzenetet. 5/5.

M. Nagy Ferenc: Science fiction: műfaj és valóság.

Tanulmány. Darko Suvin Metamorphoses of Science Fiction: On the Poetics and History of a Literary Genre című könyvének továbbgondolása. Jól megalapozott, de a Galaktika legtöbb olvasója által vélhetően azonnal átugrott cikk ez. Az irodalmi műveket a naturalisztikus vagy elidegenítő, a kognitív és nem kognitív, a több- és egydimenziójú jelzők mátrixában helyezi el, némi ideológiával nyakon öntve. Jellemző idézet: “[A] humanisztikus kollektivizmus elérésében vajúdik a szocialista társadalmi rend.” 3/5.

Ian Watson: Babilon várja önt!

We Remember Babylon. Novella, 1984. Hargitai Károly fordítása. Viszt György illusztrációi. Az arizonai sivatagban felépítették és benépesítették Babilon pontos mását, Alexander a gyorstalpaló ógörög nyelvlecke után éppen oda tart, hogy a Jövő Egyeteme megbízásából megfigyelje a – mit is? Vajon a múltbeli civilizációk bukásának tanulmányozásával elkerülhetjük a sajátunkra leselkedő veszélyeket? Vagy inkább az emberben magában kell változást előidéznünk? Elgondolkodtató, bár nem különösebben “cselekményes” írás. 4/5.

KÖNYVEKRŐL

Szentmihályi Szabó Péter: Véga-líra és epika

Kritika. A VÉGA Magyar Sci-fi Egyesület által kiadott Véga-líra (Sci-fi versek – vagy annak látszanak) és Gemma (16 sci-fi novella) című kötetek bemutatása. A verseket nem széleskörű kiadásra  gyűjtötték össze, ennek megfelelő a kivitelük is: egyszerű, fénymásolt oldalakról van szó. A kritikus mindenesetre szerette őket, nem úgy, mint a szebb köntösben megjelent novellákat: “a sci-fi közhelyeinek roncsaiból építkező amatőrök írásgyakorlatairól van szó.” 4/5.

Weinbrenner Rudolf: “Polaris”, a hézagpótló almanach-sorozat

Kritika. A nyugatnémet Polaris sci-fi almanach szerkesztési elveinek és 7-9. számainak bemutatása. Lelkes, egyben korrekt ismertető, amiből némi irigységgel vegyes elismerés is kicsendül – úgy tűnik, a Polaris a Galaktikánál is több irodalomelméletet és kritikát közölt. 4/5.

Gálvölgyi Judit: Filmekről – fanyalogva

Kritika. David Shipman A Pictorial History of Science Fiction Films című könyvének bemutatása. Úgy tűnik, nem ez minden idők legkonzekvensebben megírt sci-fi filmtörténete. A kritikából megtudjuk, mennyire nem tartotta magát Shipman a saját fejezetcímeihez, azt viszont (néhány kivételtől eltekintve) nem, hogy miként értékelte magukat a filmeket. 3/5.

Gálvölgyi Judit: Csillagok és koponyák

Kritika. Peter Nicholls Fantastic Cinema című könyvének bemutatása. Nagy műgonddal, alázattal és sok szeretettel összeállított anyagnak tűnik Nicholls könyve, mind a szerkesztési elvek, mind az értékelési szempontok rokonszenvesek, meg kéne néznem közelebbről! Lesújtó a kritikus megjegyzése a hazai filmforgalmazás helyzetéről: “A Peter Nicholls izgalmas filmográfiájában fölsorolt 700 film közül a magyar nézők összesen mintegy 50 filmmel találkozhattak az évek során, s ezen belül a hamisítatlan SF-filmek aránya elenyésző.” 5/5.

Koczóh Péter: Egy sci-fi “világenciklopédia”.

Kritika. A The Visual Encyclopedia of Science Fiction című könyv bemutatása. Sok és jó szerző közreműködésével készült, nagyszabású, szépen illusztrált kötet lehet ez, de megdöbbentően köldöknézős: ahogy a kritikus is írja, “Az angolszász sci-fi képes enciklopédiája” cím sokkal jobban tükrözte volna a tartalmat. 4/5.

Isaac Asimov: Libamájpástétom

Pâté de Foie Gras. Novella, 1950. Fencsik Flóra fordítása. Zsigovics Iván illusztrációi. Egy farmer egyik libájának tojásaiban vékony belső aranyréteg található – a ludat nyilván azonnal államosítják, hogy megértsék a folyamatot, és kiaknázzák a benne rejlő lehetőségeket. Mi lenne, ha valósnak tekintenénk az “aranytojást tojó lúd” (magyarul ugye inkább tyúk, de mindegy) kifejezést, és megpróbálnánk biokémiai magyarázatot találni a jelenségre? Persze szigorúan a tudományos módszert követve. A keretsztori (miszerint az író nem is Asimov) azért elég gagyi. 4/5.

KÉPZŐMŰVÉSZET

Kuczka Péter: Patrick Woodfoffe

Profil. Patrick Woodroffe művészetének bemutatása a Dave Greenslade zeneszerzővel közösen készített Pentateuch című könyv + lemez kiadványon keresztül. Részletes ismertető, sok hasznos információ, jó meglátások – én elég keveset tudtam idáig Woodroffe-ról, ezt a könyvet azonban mindenképpen érdemes lesz megkeresnem. A zene is érdekes lehet, Greenslade a legendás Colosseum prog-rock zenekar billentyűse volt. FRISSÍTÉS: Állítólag a The Second Earth című könyvet kell megvenni, ami a Pentateuch kibővített változata, de a zene nélkül. 4/5.

Wolfgang Jeschke: Tizenkét perc és még néhány

Zwölf Minuten und einiges mehr. Novella, 1964. Weinbrenner Rudolf fordítása. Ruszev Dimitrov Roszen illusztrációi. Kiara repülőterén áll az IDŐVÁLTÓ, ahonnan az utazók távoli korokba juthatnak el, bár a visszaútra néha sokat kell várni… A mi szemünkben rendkívüli időkapu a személyezete számára semmiféle újdonságot nem tartogat, nekik ez csak egy munkahely. A kerettörténet a láthatatlan albérlővel nem igazán érdekes. Jeschke nyelvezete egyéni, és szerintem ez az első eset a Galaktika történetében, amikor egy cikkben megjelenik a “sz@r” szó, persze @ nélkül.A litográfiára emlékeztető illusztrációk szépek. 4/5.

Alekszandr Petrin: A robot kalandjai

Похождения робота. Novella, 1972. Földeák Iván fordítása. Merczel Péter illusztrációi. Új munkaerő jelentkezik a lakatosbrigádnál: egy robot, a kutatóintézet küldte, hogy dolgozzon, és közben tapasztalatokat gyűjtsön – és a gépember gyorsan magáévá teszi a szocialista munkaerkölcsöt… Pár hónap alatt elkezd káromkodni, borravalót követelni, kártyázni, inni, építőanyagokat feketén eladni, kötekedni, verekedni. Mindezt a munkásoktól tanulja, és mindenki örül, hogy milyen szépen beilleszkedett. A Tay nevű csetbot sztorijára emlékeztet, azt is milyen gyorsan rasszistává tette pár kommentelő. De amúgy őrület, 1984-ben ilyen írások jelentek meg az Ifjú Gárdában? Gorbacsov csak 1986-ban hirdette meg a glasznosztyot. 4/5.

Alekszandr Petrin: Vaszil Fomics és a komputer

Василь Фомич и ЭВМ. Novella, 1984. Földeák Iván fordítása. Merczel Péter illusztrációi. Számítógépet kap a könyvelés, az ott dolgozók aggódni kezdenek, nem veszi-e el a munkájukat – de a főkönyvelő továbbra is optimista… Az előző novella párja, ugyancsak az Ifjú Gárdából (Молодая гвардия). Ez lehetne a két írás mottója: a fejlett technika nem fog ki a működő szocializmuson. Még hogy a gép számításai szerint a vállalat nem teljesítette a tervet? Fogd meg a vodkámat. 5/5.

Jurij Mojiszejev: A túlzás joga

Право на гиперболу. Novella, 1984. Földeák Iván fordítása. Merczel Péter illusztrációi. Az Érzelmi Szolgálat rendőrei előállítanak egy feldúlt nyugdíjas akadémikust, aki három jelzőt és egy költői túlzást használt a beszédében, amit kollégája születésnapján mondott el – s ez manapság megengedhetetlen… Nem tűnik reális veszélynek, hogy ilyen lesz a világ, még ha a mostani woke mozgalmat ideszámítom is. A “poén” végtelenül gyenge. 2/5.

Ian Watson: Tériszony, i.sz. 2000

Agoraphobia. Novella, 1977. Gálvölgyi Judit fordítása. Pataki Tibor illusztrációi. Yamagucsi, az űrhajós a Park előtt áll, ami egyszerre hasonlít a Marsra és egy európai stílusú udvarra – műszerek és mögöttük emberi szemek százai figyelik, ahogy elindul, hogy harakirit kövessen el… Bevallom, ez a novella kifogott rajtam. A Sztalker (nem a regény, hanem a film) jutott róla eszembe, de nem vagyok benne biztos, hogy jól értem. Ha igen, akkor legfeljebb hármas. 3/5.

HÍREK

Hírösszefoglaló. Vásárok, díjak, konferenciák és más események, sci-fi a felsőoktatásban, “könyvlerakatok”, számítógépes játékok – hírek a sci-fi világából. Extrém rövid, sokszor csak pár mondatos, de mégis elevenséget sugárzó beszámolók – a sci-fi él és virágzik. 4/5.

Edward Grendon: A szobor

The Figure. Novella, 1947. Gálvölgyi Judit fordítása. Ruszev Dimitrov Roszen illusztrációi. Jól halad a kormány számára végzett időutazás-kísérlet, de közben meg kell oldani a csótányok problémáját – nagyon elszaporodtak a kísérleti atomrobbantások és Hirosima után. Meglepően modern és nagyon ijesztő végű írás. Tetszik a térhajlítás leírása (1947-ben vagyunk!). 5/5.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Olvasói vélemények, kérdések és kérések, kéretlen írások, és más témák, amiket a szerkesztőség most megválaszol. Kicsit önismétlőek a válaszok (ha az előző szám azonos rovatát felidézzük). A válaszidő mindenesetre rövidül, ami jó hír. 3/5.

LEXIKON

Elveszett világok, érzékelés, fizika. Folytatódik az önkényes címszavakból álló lexikon, továbbra is a rengeteg felsorolt mű a fő érték. 4/5.